kapubanner for mobile

2,4 millió magyar embernek nincs semmilyen szakképzettsége

A magyar felnőtt korú népesség jelentős része legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 2,4 millió ember él ma Magyarországon akinek nincs semmiféle szakképzettsége - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön egy osztrák-magyar munkaügyi konferencián Szombathelyen.

Az államtitkár rámutatott: ugyanakkor a munkaerőpiacról származó adatok alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a magyar munkaerőpiac, a magyar gazdaság "egyáltalán nem vevő" az alacsony iskolai végzettségűekre.

"Ha versenyben szeretnénk maradni az Európai Unió többi tagállama között, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre" - mondta.

A Szombathelyen megrendezett osztrák-magyar munkaügyi konferencián a két ország szakképzési gyakorlatát és munkaerőpiaci helyzetét tekintették át a két ország foglalkoztatási szervezeteinek szakemberei, több mint kétszázan. Az előadásokból és pódiumvitákból nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország képzési rendszere és munkaerőpiaca sok közös vonást hordoz, és a problémák eredete is a legtöbbször hasonló.

A szakképzés problémáit Ausztriában is az általános iskolai képzés hiányosságaira vezetik vissza a szakemberek, a szakiskolákba kerülő fiatalok alapismereteivel, olvasási tudásával, szövegértésével matematikai ismereteivel az osztrák szakképző intézmények is elégedetlenek.

Nem pusztán magyar sajátosság az sem, hogy a szülők bizonyos szakmákra nem szívesen adják gyermekeiket, így Ausztriában is hiány van építőipari szakemberekből, fémipari szakmunkásokból, és kevés a szállodaiparban foglalkoztatható képzett szakember is. "A magyar határhoz közeli térségekben a szakemberhiányt sokszor éppen a magyar munkaerő alkalmazásával oldják meg" - mondta Harald Scherz a Bécsi Munkaerőpiaci Szolgálat munkatársa.

Csakhogy - derült ki a vitában - éppen azokból a szakemberekből van hiány nálunk, akiket Ausztriában is szívesen látnának. A bérek közötti jelentős különbség miatt azonban a határhoz közeli térségben élő képzett szakmunkások szívesebben vállalnak munkát inkább Ausztriában.

A magyar foglalkoztatási szakemberek szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi nagyvállalatok is az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a szakképzésbe, nyújtsanak gyakorlati képzőhelyet azokban a szakmákban, amelyek iránt a cégeknél munkaerőkereslet mutatkozik, és nem utolsósorban kínáljanak olyan béreket, amellyel hosszú távon képesek megtartani a képzett, gyakorlott és vállalati ismeretekkel is rendelkező munkaerőt.
  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ezért nem érdemes tiltani a dolgozók másodállását

Önmegvalósítás vagy anyagi kényszer? A WHC Csoport elemzése szerint a főállás mellett vállalt másodprojektek térnyerése már olyan jelentős... Teljes cikk

Szja kedvezmények: ezeket érvényesítheti 2026-ban

Számos személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetünk, ha elég figyelmesek vagyunk. Ráadásul 2025-ben és 2026-ban is több szja-kedvezmény... Teljes cikk

Több a munkanélküli, kevesebben dolgoznak – kijöttek a friss KSH-adatok

2026 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 225 ezer fő, a... Teljes cikk