Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

2,4 millió magyar embernek nincs semmilyen szakképzettsége

A magyar felnőtt korú népesség jelentős része legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 2,4 millió ember él ma Magyarországon akinek nincs semmiféle szakképzettsége - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön egy osztrák-magyar munkaügyi konferencián Szombathelyen.

Az államtitkár rámutatott: ugyanakkor a munkaerőpiacról származó adatok alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a magyar munkaerőpiac, a magyar gazdaság "egyáltalán nem vevő" az alacsony iskolai végzettségűekre.

"Ha versenyben szeretnénk maradni az Európai Unió többi tagállama között, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre" - mondta.

A Szombathelyen megrendezett osztrák-magyar munkaügyi konferencián a két ország szakképzési gyakorlatát és munkaerőpiaci helyzetét tekintették át a két ország foglalkoztatási szervezeteinek szakemberei, több mint kétszázan. Az előadásokból és pódiumvitákból nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország képzési rendszere és munkaerőpiaca sok közös vonást hordoz, és a problémák eredete is a legtöbbször hasonló.

A szakképzés problémáit Ausztriában is az általános iskolai képzés hiányosságaira vezetik vissza a szakemberek, a szakiskolákba kerülő fiatalok alapismereteivel, olvasási tudásával, szövegértésével matematikai ismereteivel az osztrák szakképző intézmények is elégedetlenek.

Nem pusztán magyar sajátosság az sem, hogy a szülők bizonyos szakmákra nem szívesen adják gyermekeiket, így Ausztriában is hiány van építőipari szakemberekből, fémipari szakmunkásokból, és kevés a szállodaiparban foglalkoztatható képzett szakember is. "A magyar határhoz közeli térségekben a szakemberhiányt sokszor éppen a magyar munkaerő alkalmazásával oldják meg" - mondta Harald Scherz a Bécsi Munkaerőpiaci Szolgálat munkatársa.

Csakhogy - derült ki a vitában - éppen azokból a szakemberekből van hiány nálunk, akiket Ausztriában is szívesen látnának. A bérek közötti jelentős különbség miatt azonban a határhoz közeli térségben élő képzett szakmunkások szívesebben vállalnak munkát inkább Ausztriában.

A magyar foglalkoztatási szakemberek szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi nagyvállalatok is az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a szakképzésbe, nyújtsanak gyakorlati képzőhelyet azokban a szakmákban, amelyek iránt a cégeknél munkaerőkereslet mutatkozik, és nem utolsósorban kínáljanak olyan béreket, amellyel hosszú távon képesek megtartani a képzett, gyakorlott és vállalati ismeretekkel is rendelkező munkaerőt.
  • 2020.03.207 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2 millió új munkahely jöhet létre 2020-ban

A PwC várakozásai szerint a G7 országok körülbelül 2 millió új munkahelyet hoznak létre, amelyen belül öt új munkahelyből négy az Egyesült... Teljes cikk

Szakmunkásokból van a legnagyobb hiány a kkv-szektorban

A cégek csaknem 50 százaléka küzd kisebb vagy nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal; ezek a kkv-k elsősorban fizikai és szakmunkásokat keresnek - derül... Teljes cikk

Ez kell a magyar programozóknak - Kutatás

Egy friss kutatás szerint a magyar fejlesztőket leginkább az érdekli, hogy technológiákkal fognak dolgozni. Teljes cikk