2,4 millió magyar embernek nincs semmilyen szakképzettsége
A magyar felnőtt korú népesség jelentős része legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 2,4 millió ember él ma Magyarországon akinek nincs semmiféle szakképzettsége - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön egy osztrák-magyar munkaügyi konferencián Szombathelyen.
Az államtitkár rámutatott: ugyanakkor a munkaerőpiacról származó adatok alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a magyar munkaerőpiac, a magyar gazdaság "egyáltalán nem vevő" az alacsony iskolai végzettségűekre.
"Ha versenyben szeretnénk maradni az Európai Unió többi tagállama között, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre" - mondta.
A Szombathelyen megrendezett osztrák-magyar munkaügyi konferencián a két ország szakképzési gyakorlatát és munkaerőpiaci helyzetét tekintették át a két ország foglalkoztatási szervezeteinek szakemberei, több mint kétszázan. Az előadásokból és pódiumvitákból nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország képzési rendszere és munkaerőpiaca sok közös vonást hordoz, és a problémák eredete is a legtöbbször hasonló.
A szakképzés problémáit Ausztriában is az általános iskolai képzés hiányosságaira vezetik vissza a szakemberek, a szakiskolákba kerülő fiatalok alapismereteivel, olvasási tudásával, szövegértésével matematikai ismereteivel az osztrák szakképző intézmények is elégedetlenek.
Nem pusztán magyar sajátosság az sem, hogy a szülők bizonyos szakmákra nem szívesen adják gyermekeiket, így Ausztriában is hiány van építőipari szakemberekből, fémipari szakmunkásokból, és kevés a szállodaiparban foglalkoztatható képzett szakember is. "A magyar határhoz közeli térségekben a szakemberhiányt sokszor éppen a magyar munkaerő alkalmazásával oldják meg" - mondta Harald Scherz a Bécsi Munkaerőpiaci Szolgálat munkatársa.
Csakhogy - derült ki a vitában - éppen azokból a szakemberekből van hiány nálunk, akiket Ausztriában is szívesen látnának. A bérek közötti jelentős különbség miatt azonban a határhoz közeli térségben élő képzett szakmunkások szívesebben vállalnak munkát inkább Ausztriában.
A magyar foglalkoztatási szakemberek szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi nagyvállalatok is az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a szakképzésbe, nyújtsanak gyakorlati képzőhelyet azokban a szakmákban, amelyek iránt a cégeknél munkaerőkereslet mutatkozik, és nem utolsósorban kínáljanak olyan béreket, amellyel hosszú távon képesek megtartani a képzett, gyakorlott és vállalati ismeretekkel is rendelkező munkaerőt.
"Ha versenyben szeretnénk maradni az Európai Unió többi tagállama között, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre" - mondta.
A Szombathelyen megrendezett osztrák-magyar munkaügyi konferencián a két ország szakképzési gyakorlatát és munkaerőpiaci helyzetét tekintették át a két ország foglalkoztatási szervezeteinek szakemberei, több mint kétszázan. Az előadásokból és pódiumvitákból nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország képzési rendszere és munkaerőpiaca sok közös vonást hordoz, és a problémák eredete is a legtöbbször hasonló.
A szakképzés problémáit Ausztriában is az általános iskolai képzés hiányosságaira vezetik vissza a szakemberek, a szakiskolákba kerülő fiatalok alapismereteivel, olvasási tudásával, szövegértésével matematikai ismereteivel az osztrák szakképző intézmények is elégedetlenek.
Nem pusztán magyar sajátosság az sem, hogy a szülők bizonyos szakmákra nem szívesen adják gyermekeiket, így Ausztriában is hiány van építőipari szakemberekből, fémipari szakmunkásokból, és kevés a szállodaiparban foglalkoztatható képzett szakember is. "A magyar határhoz közeli térségekben a szakemberhiányt sokszor éppen a magyar munkaerő alkalmazásával oldják meg" - mondta Harald Scherz a Bécsi Munkaerőpiaci Szolgálat munkatársa.
Csakhogy - derült ki a vitában - éppen azokból a szakemberekből van hiány nálunk, akiket Ausztriában is szívesen látnának. A bérek közötti jelentős különbség miatt azonban a határhoz közeli térségben élő képzett szakmunkások szívesebben vállalnak munkát inkább Ausztriában.
A magyar foglalkoztatási szakemberek szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi nagyvállalatok is az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a szakképzésbe, nyújtsanak gyakorlati képzőhelyet azokban a szakmákban, amelyek iránt a cégeknél munkaerőkereslet mutatkozik, és nem utolsósorban kínáljanak olyan béreket, amellyel hosszú távon képesek megtartani a képzett, gyakorlott és vállalati ismeretekkel is rendelkező munkaerőt.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon