Így néz ki a munkahelyek jövője 2025-ben: kikre lesz a legkevésbé és leginkább szükség?

Ezek a tényezők: a technológiai változások, a gazdasági bizonytalanság, a zöldgazdaság, a demográfiai változások, valamint a geoökonómiai széttöredezettség.

1. A legnagyobb változást a technológia hozza, mely a munkáltatók 60%-a szerint át fogja alakítani a működésüket a következő 5 esztendőben.

Itt elsősorban a mesterséges intelligenciának és az információfeldolgozás változásának lesz döntő szerepe, ezt 86% gondolja, míg a következő tényező az automatizálás és a robotika (58% szerint) további térnyerése.

Ezért különösen nagy szükség lesz mesterséges intelligencia és adattudós szakemberekre, akik értik a hálózatokat, a kiberbiztonságot és egyáltalán technológiai „írástudók” – ez utóbbi három lesz a leggyorsabban növekvő készségcsoport a következő időszakban. 

2. Megélhetési költségek növekedése lesz a második meghatározó trend, annak ellenére, hogy a globális infláció csökken.

A munkáltatók fele számít rá, hogy ez hatással lesz a működésükre 2030-ig.  A gazdasági lassulás is fontos tényező, de transzformatívnak csak a munkáltatók 42%-a értékeli. 

Ez utóbbi az új munkahelyek kialakítására is hatással lesz, és mintegy 1,6 millió állás megszűnését okozza világszerte. 

Így a munkaerőpiacon azok lesznek előnyben, akik képesek a kreatív gondolkodásra, jó az ellenállóképességük, rugalmasak és agilisak.

3. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a zöldátalakulás a harmadik trend, ami a munkáltatók 41%-ára lesz befolyással. 

Olyan szakmák iránt fog nőni a kereslet, mint a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó mérnökök, környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és az önvezető járművek specialistái. Ezek a szakmák szerepelnek a 15 leggyorsabban növekvő állás körében.

Először kerül be a top 10 készség közé az „environmental stewardship”, amely a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és természeti erőforrások kezelésével kapcsolatos tudásokat, készségeket jelenti összességében.

4. Két demográfiai folyamat befolyásolja a világgazdaság alakulását egyszerre: az egyik a fejlett gazdaságokban az egyre inkább elöregedő lakosság, amely egyben csökkenő munkaképes népességet jelent, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező gazdaságokban nő a munkaerő elérhetősége. 

Ezek a trendek növelik a tehetséggondozással kapcsolatos készségek iránti keresletet, mint az oktatás, a mentorálás, valamint a motiváció és az önismeret képessége. 

Az idősödő népesség pedig növeli az igényt az egészségügyi állások és az ápolási szakemberek körében. Míg a növekvő munkaképes korú népességű országokban az oktatással kapcsolatos szakmákra, tanárokra lesz szükség. 

5. A geogazdaság széttöredezettsége és a geopolitikai feszültségek az üzleti modellek átalakítását fogják ösztönözni a megkérdezett cégek egyharmadánál.

Az előrejelzések szerint 2025 és 2030 között a munkaerőpiacon jelenlévő összes állás 22%-át strukturális átalakulás fogja érinteni, ez várhatóan 14%-ban, mintegy 170 millió munkahely létrehozását jelenti majd, de együtt fog járni 8% (92 millió állás) megszűnésével is.  Vagyis összesen nettó 7%-os növekedés, mintegy 78 millió állás keletkezése várható ebben az időszakban. 

Akikre a legnagyobb igény lesz

Abszolút értékben a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat ellátó, úgy nevezett frontvonalban dolgozó munkavállalókra nő meg az igény: ide tartoznak a mezőgazdaságban tevékenykedők, a szállítási-kézbesítési területen dolgozó sofőrök, az építő- és az élelmiszeriparban dolgozók és az eladók. Valamint jelentős szükséglet mutatkozik a gondozási szolgáltatásokban dolgozók munkájára: ápolókra, szociális munkásokra, tanácsadókra, otthoni gondozást ellátó szakemberekre valamint tanárokra. 

Százalékos arányban a technológiával kapcsolatos munkakörök növekszenek majd a következő öt évben a legnagyobb mértékben. Ilyen munkakörök lesznek többek között: Big Data szakemberek (adattudósok, adatelemzők), fintech mérnökök, AI és gépi tanulással foglalkozó szakemberek, szoftver- és alkalmazásfejlesztők. A zöld energiával és átállással kapcsolatos szerepek közül az önvezető és elektromos járművek szakértői, környezetvédelmi és megújuló energiával foglalkozó mérnök pozíciók is a leggyorsabban bővülő területek között lesznek. 

Akikre csökken az igény - a készségek 40 százaléka idejétmúlt lesz

Abszolút értékben az irodai és titkári munkát végzőkre csökken leginkább az igény, beleértve a pénztárosokat, jegykezelőket, valamint az olyan adminisztratív munkakörökben dolgozókat, mint az asszisztensek és vezetői titkárságvezetők. A kutatásban résztvevők hasonlóan csökkenést várnak a postai alkalmazottak, banki pénztárosok és adatbevitellel foglalkozó munkavállalók körében. 

Általánosságban a munkavállalók azzal számolhatnak, hogy készségeik körülbelül 40%-a átalakul vagy idejétmúlttá válik a következő öt évben. Ugyanakkor a készségek egy picivel stabilabbak lesznek, az előző jelentések eredményeihez képest, amikor 57 illetve 44% volt a bizonytalanságuk. Ennek oka lehet, hogy a munkavállalók nagyjából fele közben képzést kapott, átesett re- illetve upskillingen. 

Ezekre a készségekre van a legnagyobb igény

Az analitikus gondolkodás lesz a legkeresettebb készség, amelyet 10-ből 7 munkáltató elengedhetetlennek tart. Ez után jön az ellenállóképesség, a rugalmasság, az agilitás és a vezetői illetve influenszer készségek.

Leggyorsabban az AI és a big data készségek nőnek, ezt követi a kiberbiztonság, a technológiai műveltség. Ezeket egészíti ki a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, és az élethosszig tartó tanuláshoz elengedhetetlen kíváncsiság. Ezzel szemben a manuális készségek, a kitartás és a precizitás iránti igény jelentősen csökken. A válaszadók mintegy negyede szerint ezek fontossága mérséklődik. 

Bár összességében 2030-ra a rendelkezésre álló munkahelyek száma növekedni fog, a pozíciók és a szükséges készségkészlettel rendelkező munkavállalók között szakadék lehet. A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a munkavállalók 59%-nak mindenképpen tréningre lenne szüksége, hogy ezt a szakadékot be lehessen tömni. A munkaadók szerint ezen munkatársak közel felét jelenlegi pozíciójukban lehet újraképezni, míg harmadukat más munkakörökbe lehet elhelyezni a képzés után, azonban a maradék nem kap képzést, így munkaerőpiaci helyzetük is bizonytalanná válik. 

A szükséges változásoknak éppen ezen nélkülözhetetlen készségek hiánya vethet gátat, ezért a válaszadó vállalatok 85%-a számára prioritás az alkalmazottak továbbképzése a következő időszakban. 70% új munkavállalókat tervez felvenni, olyanokat, akik rendelkeznek a megfelelő készségekkel. 40% leépítést tervez azok közül, akiknek a készségei már nem naprakészek, míg 50% igyekszik áthelyezni ezekből a pozíciókból a dolgozókat oda, amelyek növekedést mutatnak. 

A tehetségek elérése és megtartása érdekében a cégek koncentrálni fognak a munkavállalói jól-létre és a képzésekre (upskilling, reskilling), és számukra a karrierút biztosítására. 

Nyitókép: Freepik