Megjelent: 2 éve

301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról- VI. fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az elismerés iránti kérelem benyújtása

62. § (1) Az írásban benyújtott kérelmet az elismerését kérőnek saját kezűleg alá kell írnia.
(2) Ha a Tv. vagy e rendelet írásbeliséget követel meg, és az elismerését kérő írásképtelen, az elismerését kérő nyilatkozatát és az írásképtelenség tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A 62. § (3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 588. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4) A szóbeli kérelemről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az elismerését kérőnek a Tv. 82. § a)-h) pontja szerinti természetes személyazonosító adatait;
b) az elismerését kérő rendelkezésére álló, a személyazonosságát igazoló okmányok és az úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
c) az elismerés iránti kérelmet.
(5) Az elismerését kérőnek elismerés iránti kérelméhez mellékelnie kell a Tv. 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat, valamint át kell adnia a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányait.
(6) Családtagok közös kérelmezése esetén a jegyzőkönyvnek a (4) bekezdésben meghatározott adatokat minden családtagra vonatkozóan tartalmaznia kell.
(7) Ha az írásban benyújtott kérelem a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat nem vagy csak részben tartalmazza, a hiányzó adatokat a menekültügyi hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.
(8) A menekültügyi hatóság a fogva tartott külföldi számára a kérelem benyújtásának lehetőségét a fogva tartás helyén biztosítja.
(9) A menekültügyi hatóság a Tv. 35. § (5) bekezdése szerinti esetben ügygondnok kirendelése iránt a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal) keresi meg.
63. § (1) Amennyiben a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt befogadó állomáson helyezi el, vagy számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala járási tisztifőorvosát (a továbbiakban: tisztifőorvos) az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdésben elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy az elismerését kérő közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére.
(3) A (2) bekezdés szerinti egészségi állapot fennállásáig az elismerését kérő közösségben nem vagy állapotára, betegségére, illetve kórokozó-hordozó állapotára figyelemmel a tisztifőorvos által meghatározott korlátozásokkal helyezhető el. Ha az elismerését kérő közösségben nem helyezhető el, gondozásba vételéről és elhelyezéséről a tisztifőorvos által meghatározott módon elkülönítetten kell gondoskodni. Az elkülönítésről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. A járványügyi érdekből szükséges intézkedések költségeit a menekültügyi hatóság megtéríti.
(4) Ha a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönített elismerését kérő elkülönítésére a továbbiakban nincs szükség, erről a tisztifőorvos a menekültügyi hatóságot értesíti, és az elismerését kérőt a számára kijelölt szálláshelyre irányítja.
(5) Nincs szükség az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat elrendelésére, illetve elvégzésére, ha az elismerését kérő járványügyi helyzetre tekintettel indokolt orvosi vizsgálatát korábban magyar egészségügyi államigazgatási szerv már elvégezte, és annak megtörténte óta az elismerését kérő nem hagyta el Magyarország területét.
64. § (1) Ha a külföldi nem a menekültügyi hatóságnál kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell a külföldit, hogy kérelmével mely hatósághoz fordulhat.
(2) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és - a jegyzőkönyv, valamint az általa rögzített ujjnyomat-lap egyidejű megküldésével - haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot, egyidejűleg a menekültügyi hatóság tájékoztatását kéri arra vonatkozóan, hogy az elismerés iránti kérelmének benyújtása esetén a külföldi elismerését kérőként fog-e területen maradási joggal rendelkezni.
(2a) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás-kérést haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül teljesíti.
(3) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát szabálysértési vagy büntetőeljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot.
(4) A menekültügyi hatóság az értesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül gondoskodik a külföldi elismerés iránti kérelmének rögzítéséről, majd a kérelem rögzítését követően gondoskodik a külföldi elhelyezésére szolgáló befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi
a) ügyében a repülőtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók,
b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés, büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy
c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.
64/A. § (1) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem rögzítését követő munkanapon megkeresi a szakhatóságot.
(2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít.
(3) A szakhatóság a kérelmezőt meghallgathatja.
(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.
65. § (1) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik a külföldi arcképmásának és ujjnyomatának rögzítése iránt, kivéve, ha arról az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során eljáró hatóság már gondoskodott.
(2) A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot nyilvántartásba vétel és ellenőrzés céljából haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatfeldolgozó szervnek. Az adatfeldolgozó szerv az ellenőrzés eredményéről legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot.

Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei

66. § (1) Ha az elismerés iránti kérelmet szóban terjesztik elő, és az elismerését kérő a magyar nyelvet nem beszéli, részére az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot a menekültügyi hatóság biztosít. A tolmács igénybevételétől el lehet tekinteni, ha a menekültügyi hatóság ügyintézője az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és az elismerését kérő a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.
(2) Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, az elismerését kérő kérelmére vele azonos nemű tolmácsot kell alkalmazni, illetve az ügyben az elismerését kérővel azonos nemű ügyintéző jár el.
(3) Ha az elismerését kérő arra hivatkozik, hogy az elismerés iránti kérelmét megalapozó üldöztetése során nemi hovatartozásával összefüggő sérelem vagy megaláztatás érte, kérelmére az ügyben azonos nemű ügyintéző kijelölése kötelező.
(4) A menekültügyi eljárás során az elismerését kérő részére kézbesítendő iratokat egyidejűleg törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja, ügygondnoka vagy meghatalmazottja részére is kézbesíteni kell.
67. § A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú elismeréséről rendelkező határozatot - a kiskorú jogainak védelme, valamint a róla való gondoskodás biztosítása érdekében - a kiskorú szálláshelye szerint illetékes gyámhivatalnak is megküldi.
68. § (1) A 68. § (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 588. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A külföldi előállítását vagy őrizetét foganatosító szerv lehetővé teszi, hogy az elismerését kérők számára jogi segítség nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogvédő szervezet képviselője - az előzetes megállapodás szerinti időpontban - az előállítás, illetve az őrizet végrehajtásának helyére belépjen abból a célból, hogy a külföldieket tájékoztassa a menekültügyi eljárásról, valamint arról, hogy az eljárás során ingyenes jogi segítséget vehetnek igénybe.
(3) Ha az elismerését kérő személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a fogvatartást foganatosító szerv a menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság számára. Az elismerését kérő ezzel a Tv. 36. (8) bekezdésében foglalt személyes megjelenés követelményét teljesíti.
69. § (1) Az elismerését kérő csomagja, ruházata és járműve átvizsgálásának csak indokolt esetben van helye.
(2) Az elismerését kérő ruházatának átvizsgálásakor a hatóságnak az elismerését kérővel azonos nemű tagja jár el.
(3) A befogadó állomáson elhelyezett elismerését kérő köteles tűrni a befogadó állomás házirendje szerint tiltott személyes tárgyak elvételét.

A bizonyítás szabályai

70. § (1) A Kormány az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervként (a továbbiakban: országinformációs központ) a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt jelöli ki.
(2) Az országinformációs központ
a) információt gyűjt és tárol az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes származási országáról, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokról;
b) országinformációs jelentést készít.
(3) Az országinformációs központ - megkeresésre -
a) a menekültügyi hatóság,
b) a bíróság,
c) az idegenrendészeti hatóság, valamint
d) az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága részére készít országinformációs jelentést.
(4) Az országinformációs központ a jelentés elkészítése során felhasználja az általa tárolt információkat, valamint - szükség szerint - új információkat kutat fel.
(5) Az országinformációs jelentés ismerteti a megkeresés tárgyát, továbbá tartalmazza az arra adott választ, az információt alátámasztó források pontos megjelölésével. Ha a megkeresésnek az országinformációs központ adatok hiányában nem tud eleget tenni, a jelentés ennek tényét tartalmazza.
(6) Az országinformációs központ nem foglalhat állást jogkérdésben, valamint az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés vagy az elismerés visszavonása kérdésében.
(7) Az országinformációs központ az országinformációs jelentés iránti megkeresésnek legkésőbb tizenöt napon belül tesz eleget.
(8) Az országinformációs központ az információgyűjtést, valamint a jelentés készítését objektíven, pártatlanul és pontosan végzi. Ennek érdekében
a) különböző információforrásokat használ;
b) egyenlő mértékben és a lehető legszélesebb körben használ kormányzati, nem kormányzati és nemzetközi információforrásokat.
(9) Az országinformációs központ a tárolt információkat rendszeresen frissíti
a) naprakész információk beszerzésével, és
b) a valós helyzetet már nem tükröző, elavult információk helyesbítésével.
(10) Az országinformációs központ együttműködési megállapodást köthet külföldi állam országinformációs szolgáltatást nyújtó hatóságával vagy szervével.
71. § A Tv. 41. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során releváns az az információ, amely
a) a kérelmező egyéni körülményeihez kapcsolódik,
b) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes származási országában, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokban fennálló valós helyzetet írja le vagy elemzi, és
c) érdemben segíti annak megállapítását, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében fennáll-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem vagy a súlyos sérelem veszélye, továbbá, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében egy adott ország a Tv. 2. § h) pontja értelmében biztonságos származási országnak, illetve a Tv. 2. § i) pontja értelmében biztonságos harmadik országnak minősül-e.
72. § (1) A menekültügyi hatóság szükség esetén ismételten is megkereséssel fordulhat az országinformációs központhoz.
(2) A menekültügyi hatóság az országinformációs központ jelentésének beszerzésétől eltekinthet
a) ha a kérelem elfogadhatatlan, vagy a Tv. 51. § (7) bekezdés a)-d) pontjai alapján gyorsított eljárás lefolytatásának van helye, továbbá
b) ha az elismerés visszavonására irányuló eljárás a jogállásról történő önkéntes lemondáson alapul.
73. § Az elismerését kérő menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerése esetén a Tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az elismerés visszavonásáról rendelkező jogorvoslattal tovább nem támadható döntés meghozataláig áll fenn.
74. § (1) Az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérőt törvényes képviselője vagy ügygondnoka vagy gyermekvédelmi gyámja jelenlétében kell meghallgatni.
(2) Az ügygondnok vagy gyermekvédelmi gyám a személyes meghallgatásról, az arra való felkészülés módjáról, valamint annak következményeiről az elismerését kérőt tájékoztatni köteles.
(3) Ha az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő törvényes képviselőjének a személyes meghallgatáson való jelenléte a tényállás tisztázását akadályozná, a menekültügyi hatóság köteles eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelését kérni.
(4) Az eljárási képességgel rendelkező családtagokat külön-külön kell meghallgatni. Ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a menekültügyi hatóság a családtagokat egymás jelenlétében is meghallgatja.
(5) A menekülthöz vagy oltalmazotthoz később érkező elismerését kérő családtag esetén meg kell hallgatni a menekültet vagy az oltalmazottat is.
(6) A fogva tartott külföldit soron kívül kell meghallgatni. A fogva tartást foganatosító szerv a fogva tartott elismerését kérőt személyes meghallgatásra a menekültügyi hatóság hivatali helyiségébe kíséri.
(7) A fogva tartott elismerését kérőt a menekültügyi hatóság a fogva tartás helyén is meghallgathatja.
(8) A fogva tartást foganatosító szerv köteles gondoskodni az elismerését kérő meghallgatásához szükséges feltételek biztosításáról, így különösen
a) a meghallgatás idejére a menekültügyi hatóság kizárólagos használatára bocsátott meghallgató helyiségről,
b) az elismerését kérő személyes meghallgatáson történő megjelenéséről.
(9) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elismerését kérőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tegyen.
75. § (1) Az elismerését kérőnek személyes meghallgatása alkalmával a menekültügyi hatóság részére át kell adnia a rendelkezésére álló, az elismerés iránti kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére az elismerését kérőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.
(2) A személyes meghallgatáson az elismerését kérő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy összefüggően nyilatkozzon az elismerés iránti kérelem benyújtásának okairól és Magyarországra érkezésének körülményeiről. Ezt követően az elismerését kérőhöz a menekültügyi hatóság, az ügygondnok, valamint az elismerését kérő meghatalmazottja további kérdéseket intézhet.
(3) Az elismerését kérő személyes meghallgatásának az elismerését kérő családi állapotára, házasságkötésének helyére és idejére, házastársa, valamint gyermekei családi és utónevére, születési helyére és idejére, az elismerését kérő iskolai végzettségére, foglalkozására, a származási országában lévő lakóhelyére, a magyarországi szálláshelyére vagy tartózkodási helyére, valamint a jövedelmi és vagyoni helyzetére is ki kell terjednie.
(4) A meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek tolmács, illetve szakértő igénybevétele esetén tartalmaznia kell a hamis tolmácsolás, illetve a hamis véleményadás következményeire való figyelmeztetés megtörténtét, valamint annak tudomásulvételét.
76. § (1) A személyes meghallgatásról az elismerését kérőt, valamint vele egyidejűleg törvényes képviselőjét, ügygondnokát vagy gyermekvédelmi gyámját, illetve meghatalmazottját is értesíteni kell.
(2) Ha a törvényes képviselő vagy az ügygondnok vagy gyermekvédelmi gyám a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell tűzni, valamint értesíteni kell az ügygondnokot kirendelő gyámhivatalt.
(3) Ha a törvényes képviselő a személyes meghallgatáson ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg, a menekültügyi hatóság - az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő érdekeinek védelmére - eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelése iránt intézkedik. A menekültügyi hatóság eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelése iránt a gyámhivatalt keresi meg.
(4) Az elismerését kérő személyes meghallgatásának nem akadálya, ha az elismerését kérő meghatalmazottja a személyes meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg.
77. § (1) Az elismerését kérő személyes meghallgatása a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor mellőzhető, ha az elismerését kérő rajta kívül álló tartós ok miatt nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértőt vehet igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő meghallgatható állapotban van-e.
(2) Ha az elismerését kérő meghallgatására nincs lehetőség, a menekültügyi hatóság minden lehetséges eszközt felhasznál az elismerését kérő menekülésére okot adó tények és körülmények feltárása érdekében, így különösen
a) lehetőséget biztosíthat az elismerését kérő számára, hogy meneküléséről írásban nyilatkozzon;
b) meghallgathatja az elismerését kérő Magyarországon tartózkodó családtagjait, illetve a vele együtt érkezett más személyeket.
78. § (1) Ha a Tv. 44. § (1) bekezdése szerinti orvosszakértői vizsgálat szükségessége felmerül, a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatja a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a Tv. 44. § (3) bekezdésében meghatározott - következményeiről.
(2) Ha az elismerését kérő az orvosszakértői vizsgálat eredményét vitatja, kérheti a menekültügyi hatóságtól új szakértő kirendelését. Ellentétes szakértői vélemények esetén a menekültügyi hatóság a szakértői vélemények mérlegelése alapján dönt, vagy újabb szakértőt rendel ki.
79. § A menekültügyi hatóság a kiutasítás, kitoloncolás valamint a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

A visszaküldés tilalmának vizsgálata

80. § A 80. §-t a 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk