Megjelent: 6 éve

50 éve napirenden a menekültkérdés

Magyarország példa nélküli menekülthullámmal számolhat, érdemes ilyenkor áttekinteni, hogy kiket is tekint a jog menekülteknek, valamint közülük kik és milyen mértékű védelemre számíthatnak. A menekültek helyzetét kiterjedt, többnyire egységes joganyag szabályozza, de a védelem köre így is országonként eltérő. A HR Portal jogi szakértőjének írása.

Az országok többsége részese a Genfi Konvenciónak

Nemzetközi szinten az 1951. évi Genfi Egyezmény és a hozzá tartozó Jegyzőkönyv (1967) a legfontosabb jogforrás. Ez a nemzetközi jogi dokumentum a menekültek státuszának meghatározásával kapcsolatos eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről szól. Az Egyezményt az ENSZ keretében fogadták el és már az elfogadásakor több mint 110 ország csatlakozott hozzá (jelenleg 140 felett van a csatlakozók száma). Ezt a nemzetközi szabályrendszert egészíti ki az adott állam belső joga.

Az Európai Unióban irányelvek és rendeletek, az USA-ban pedig az Immigration and Nationality Act (INA) szabályozza a kérdést. Európában a Qualification Directive (2004/83/EC Directive) határozza meg a minimumstandardokat a tagországok számára a harmadik országból származó, illetve hontalan személyek menekültként való elismerésével összefüggésben. A Temporary Protection Directive (2001/55/EC Directive) azon személyeket helyezi védelemben, akiknek tömegesen el kellett hagyniuk a származási helyüket, és akik ideiglenes védelemre jogosultak.

Az irányelv védendő csoportokat is meghatároz: gyermekek, fogyatékosok, idősek, súlyos betegek, terhes nők, valamint az erőszak áldozatai. A Reception Directive (2013/33/EU Directive) a menedékkérők fogadásával kapcsolatos minimum követelményeket határozza meg a tagállamok számára. Végezetül a Dublin Regulation célja annak meghatározása, hogy mely tagállam felelős a menekültstátusz kérelem elbírálásáért.

Nem a bevándorlókat, csupán a menekülteket védi a jog

Az 1951. évi Egyezmény értelmében menekült (refugee) az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetéstől való megalapozott félelme következtében az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja vagy az üldöztetéstől való félelem miatt nem akarja annak az országnak a védelmét igénybe venni, vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud vagy az üldöztetéstől való félelem miatt nem kíván oda visszatérni.

Az ilyen személy (menekült) attól a pillanattól menekültnek minősül, amikor ezen feltételek bekövetkeznek, a hatósági döntés csupán elismeri ennek a mivoltát. A nemzetközi jogi védelem valamennyi menekültet megilleti, elvben nem vonatkozik rájuk kvóta. Ezen túlmenően az üldözött személyeket tilos visszaküldeni olyan országba, ahol az üldözést kiváltó körülmények fennállnak (non-refoulement).

Ezzel szemben a migránsok „nem az üldöztetés vagy a halál közvetlen veszélye miatt indulnak útnak, hanem főleg azért, hogy életük jobbá tétele érdekében munkát találjanak és tanuljanak, vagy család-újraegyesítés miatt, esetleg más okból. A migránsok bármikor biztonságban hazatérhetnek, nem úgy, mint a menekültek, akik akadályokba ütköznének. Amennyiben a migránsok azt választják, hogy hazatérnek, akkor tovább élvezik kormányuk védelmét.”(UNHCR)

Érdemi jogai a menekülteknek vannak, a menekültté válás feltételeit azonban a jog konkrétan meghatározza. A menekült jogi definíciójában vannak olyan elemek, melyeknek értelmezésére érdemes röviden kitérni.

Képlékeny fogalom az üldözéstől való megalapozott félelem

Az üldözéstől való megalapozott félelem szerves része a menekült definíciónak, így érdemes a fogalmat a gyakorlat tükrében elemzés alá venni. A gyakorlat vizsgálatánál azért érdemes az amerikai bevándorlási gyakorlatot alapul venni, mivel egy nyelvű és egységes régióról van szó hasonló bevándorlási jellemzőkkel. Az üldözés mind az európai, mind pedig az amerikai gyakorlat szerint súlyos, extrém jogsértő magatartás, amely lehet emberi jogi jogsértés is vagy pedig kiemelkedően súlyos diszkrimináció, melyek más körülménnyel (pl. bűnelkövetés) nem indokoltak (pl: büntetőjog). Ezt az egyes államok meglehetően szűkítően értelmezik abból a célból, hogy csupán a legrászorultabbak részesüljenek a védelemben, de ők tényleg.

Ahogyan erre a Hernandez-Ortiz v. INS (USA) ügyben a bíróság rámutatott, az üldözés több mint egy „szimpla” zaklatás, hiszen az egy extrém emberi magatartás. Azt is hozzátette a bíróság, hogy nem minden magatartás üldözés, amit a nyugati társadalmak felháborítónak tartanak, hiszen az egyes társadalmaknak eltérő az ingerküszöbe.

A Matter of Chang ügyben pedig azt mondta ki a hatóság, hogy a hatályos jogszabályok általi elnyomás és a gyermekvállalási tilalom jogilag nem üldözés. Az antikommunista érzelmű kérelmező Kínából elmenekült, így nem lett jogosult menekült státuszra. Az üldözés ugyanis szükségképpen meghatározott csoport és nem az egész lakosság ellen irányul. A jogértelmezési logika mögött az húzódik meg, hogy ellenkező jogértelmezéssel egész régiók válnának ugyanis menekültté. Azt is kimondta a hatóság, hogy nem szükséges minden országban ugyanolyan alkotmányos szabadság.

Az INS v. Elias Zacarias ügyben az USA Legfelsőbb Bírósága azt fektette le, hogy a guatemalai kérelmező, aki az USA-ból történő deportálása során nyújtott be menekültstátusz iránti kérelmet, nem jogosult védett státuszra pusztán azért, mert a gerillák hazatértekor arra kényszerítenék, hogy csatlakozzon hozzájuk és harcoljon velük. A katonai szolgálatra kényszerítés nem feltétlenül jár ugyanis együtt üldözéssel, s ezt a Kérelmező bizonyítani sem tudta.

Végezetül a Matter of YL (USA) ügyben a hatóság kimondta, hogy az amerikai hatóságoknak jelentő, beépített kábítószer kereskedő nem jogosult védelemre azon az alapon, hogy hazatértekor a maffia Jamaikában üldözni fogja. Az üldözés ugyanis nem az állam részéről fog bekövetkezni, nem bizonyította, hogy az állam nem fogja megvédeni. Végezetül arra is utalt a hatóság, hogy az üldözése az állásával, semmint védett tulajdonságával áll összefüggésben (occupational hazard!).

További kérdésként vetődik fel, hogy üldözésnek tekintjük-e bizonyos körülmények között a büntetőjogi szankciót. A büntetőjogi szankció abban az esetben tartozik ebbe a körbe, amennyiben a szankciós jellegen túl üldözési célt is szolgál. Ide tartoznak például a politikai bűncselekmények. A katonai szolgálat megtagadás esetén hasonló a helyzet, önmagában nem alapoz meg menekülti státuszt, speciális körülmények azonban ezen változtathatnak. A múltbeli üldözés viszont megalapozhatja, ha alappal feltehető annak jövőbeni megismétlődése.

A megalapozott félelem, mint feltétel egyrészt egy szubjektív elemet visz bele a fogalom meghatározásba, hiszen a félelemérzet alapvetően szubjektív jellegű. Ennek ellensúlyozására írja elő a nemzetközi jog a megalapozottság feltételét. A megalapozott félelemhez bizonyítani szükséges meghatározott meggyőződés vagy jellemző fennállását, azt, hogy az üldöző ezzel tisztában van, képes ennek büntetésére, valamint, hogy kívánja is az illető üldözését (INS v. Cardoza-Fonseca, USA).

A fentiek alapján látható, hogy a menekülti definícióba az éhínség, természeti katasztrófák, gazdasági válságok, fegyveres összetűzések áldozatai nem tartoznak bele. Az üldözéstől való megalapozott félelem feltárása a menedékkérő alapos kikérdezését teszi szükségessé. A menedékkérőnek az állításait lehetőség szerint bizonyítania is szükséges (okirat, tanúk stb.). Az elbíráló hatóság részéről pedig elengedhetetlenül szükséges a származási ország körülményeinek (politikai rendszer, konfliktusok stb.) az alapos ismerete.

Az üldözés oka nem mindegy (faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés)

A jogosító körülmények értelmezése általánosságban nem vet fel jogértelmezési problémákat, hiszen az olyan kategóriák, mint például a vallási, faji alapú üldözés könnyen beazonosíthatóak.

A Kotasz v. INS (USA) ügyben például a menekültstátuszt megalapozottnak találták azon macedóniai származású személlyel összefüggésben, aki Bulgáriában élt és bizonyította, hogy a macedón közösséget üldözik a bolgárok, illetve ő ebben a közösségben vezető szerepet tölt be (nemzeti hovatartozás). Egy másik ügyben védelemre jogosultnak lettek elismerve az USA-ban azon kínai keresztények, akiket a kulturális forradalom idején Kínában üldöztek (vallás). A meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás definiálása azonban nem egyszerű. Az ítélkezési gyakorlat alapján számos körülmény tartozhat ide. A meghatározott társadalmi csoportot olyan jellemzők kötik össze, melyektől nem tudnak megszabadulni, vagy nem várható el tőlük, hogy attól megszabaduljanak, mivel az a személyiségük, illetve önazonosságuk része.

A Sanchez-ügyben erre a kategóriára hivatkozott a kérelmező, amikor úgy írta körül a csoportját, mint a fiatal, városi, munkaképes korú, katonai szolgálatra alkalmas személyek, akik nem kívánnak a hadseregben szolgálni. A hatóság ugyanakkor akként foglalt állást, hogy ezen személyek pusztán demográfiai kategóriát képeznek, így nem jogosultak a védelemre.

A Pitsherskaia v. INS ügyben ugyanakkor az orosz leszbikus nő, aki F1-es vízummal tanult az USA-ban és akit szexuális orientációja miatt gyógyszeres kezelésben részesítettek és kezelésnek vetették alá, jogosultnak találtatott a védelemre. Hasonlóképpen védelemre szorultak más ügyben a homoszexuális mexikói férfiak, akik nőies külsővel rendelkeztek és a rendőrség rendszeresen zaklatta őket.

A Fatin v. INS ügyben egy olyan felső középosztálybeli iráni nő nyújtott be menekültstátusz iránti kérelmet, aki hisz a nyugati értékekben, jól képzett és művelt, és aki nem kíván hazatérve a megváltozott szokásokhoz alkalmazkodni. A bíróság azonban akként foglalt állást, hogy nem jogosult a védelemre, mivel túl széles kategóriában helyezte el magát és nem bizonyította, hogy a vallásos Iránba való visszatérése alapvetően és elviselhetetlenül ellenkezik elveivel, illetve hogy szükségszerűen szembekerül majd a hatalommal. A jogszabályokkal való egyet nem értés, illetve a fennálló rendszerhez való kritikai viszony önmagában ugyanis nem alapozza meg a védelmet.

Az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodó személyeket védi a jog

A nemzetközi jogi védelem mindaddig nem érvényesül, ameddig az érintett személy az állampolgársága szerinti országban tartózkodik. Ezen szabály alól az Egyesült Államok jelent kivételt, mivel az USA a konzulátusain keresztül az állampolgárság szerinti országban is hozzáférhetővé teszi a menekültstátuszt (oversee refugee program).

Amennyiben valamely személy állampolgársága nem állapítható meg, abban az esetben a hontalan személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az üldöztetéstől való félelem vonatkozásában általában elegendő, ha az az ország egy részére terjed ki, de ez alól is vannak kivételek (USA). Kettős állampolgároknál viszont valamennyi országot figyelembe kell venni a feltételek megvalósulásának az elemzésénél.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - 50 éve napirenden a menekültkérdés
2. oldal - Bonyolult és hosszadalmas az EU menekültügyi eljárása
  • 2021.04.23Szervezetfejlesztő (OD) Tanácsadó képzés Egyesítettük a Sämling Solution, a FranklinCovey és vendégelőadóink tudását és tapasztalatát, hogy a résztvevők „soft” és „hard” típusú fejlesztések koordinálására és támogatása is képesek legyenek. Mindazoknak akik Belső munkatársként vagy Külső tanácsadóként vezetnek vagy támogatnak szervezetfejlesztési folyamatokat. Részletek Jegyek
  • 2021.04.252 Napos Scrum Master képzés online, élő videokonferenciás Az agilis működés motorja a Scrum Master, aki biztosítja a hatékony csapatmunkát és kezeli az átalakulás során kialakuló feszültségeket, konfliktusokat. Minden iparágban célszerű átállni agilis működésre, nem csak a szoftverfejlesztésben. Képezze ki kollégáit Scrum Masterré. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mit ad a külföldi egyetem a karrierépítésben? - íme három példa

Közös bennük, hogy külföldi egyetemeken szereztek diplomát, évekig dolgoztak Nyugat-Európában, majd hazatértek Magyarországra. Koltai Edina... Teljes cikk

Megéri-e külföldről hazajönni dolgozni?

Hiánypótló alapítvány jött létre a külföldön élő vagy tanuló tehetségek hazavonzására. Teljes cikk

A kivándorló diplomások fele a politikai légkör miatt is távozik

Lassult az elvándorlás üteme, de 78% nem tervezi a hazatelepülést. Magyar sajátosság, hogy inkább diplomások mennek el, sokuk a politikai klíma... Teljes cikk