75 ember indult el úgy reggel munkába, hogy már soha nem tért haza
2024-ben 75 ember indult el úgy reggel munkába, hogy már soha nem tért haza a családjához, mert elhunyt munkahelyi balesetben. A Munkahelyi biztonság idei világnapján biztosan nincs mire büszkének lennünk, amikor egy év alatt 20%-kal nőtt a halálos munkahelyi balesetek száma - mutat rá a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár bejelentette, a közeljövőben várható két nagyobb uniós program megjelentetése, melyek a munkavédelem szintjének emelését és a munkabiztonsági körülmények javítását célozzák.
DK: Csonkoló tárcsázógép és lemezvágó, halálos áramütés, felrobbanó kézigránát
Egyre több munkakörben nem kötelező a hagyományos munkavédelmi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat, valamint 2025-től a munkahelyi kockázatértékelést is csak ötévente kell elvégezni a korábbi három év helyett. A cégek spórolnak, a kormány félrenéz, a számlát a végén pedig a munkavállalók állják: ki egészségével, ki életével fizet - olvasható a Demokratikus Koalíció sajtóközleményében. A DK szerint minden sikeres társadalom alapköve a dolgozó ember. Ő kell legyen a legértékesebb, hiszen nélküle nincs semmi más sem: nincsenek profitábilis óriásvállalatok, nincs adófizetés, sem gazdasági teljesítmény.
Szakszervezeti szövetség: húsz százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma tavaly
Húsz százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma tavaly, amikor 75 ember vesztette életét - hívta fel a figyelmet a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hétfőn.

A munkabalesetben meghaltak száma Magyarországon
A szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint a legveszélyesebb ágazat továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság, a legtöbb halálos baleset pedig a 45-64 éves munkavállalókat éri.
A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog - jelentette ki a közlemény szerint Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés.

A munkabaleset során meghalt, megsérült személyek száma
Kitért arra, hogy 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.
Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi "oktatás" és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági - üzemorvosi - vizsgálat is.
Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy az idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni, ami álláspontjuk szerint szintén nem szolgálja a jobb munkavédelmet. A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhetnek
- szögezte le Zlati Róbert.
Az elnök kedvező változásnak tartja, hogy a 2024-2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám hangsúlyozta: egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, és a munkavédelemben több, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberre lenne szükség.
Zöld-Nagy Viktória: Magyarországon folyamatosan nő a foglalkoztatottság és csökken a munkanélküliség
Magyarországon folyamatosan nő a foglalkoztatottság és csökken a munkanélküliség, mindez kihívás elé állítja a foglalkoztatáspolitika részét képező munkavédelem területét is, hiszen az emelkedő munkavállalói létszám mellett kell megőrizni azokat a munkaegészségügyi, munkabiztonsági körülményeket, amelyek korábban is megvoltak - mondta Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.
Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja által szervezett, A körforgásos gazdaság munkavédelmi aspektusai című konferencián a munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkár a munkavédelmet érintő kihívások közé sorolta még a zöld és a digitális átállást, utóbbinál a robotika és a mesterséges intelligencia kérdéskörét említette.
Közölte, hogy a munkavállalókat, a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket a kormány a Nemzeti Munkavédelmi Politikai megalkotásával tudja segíteni. Ez a 2024-2027-es időszakra szóló dokumentum igazodik az EU munkavédelmi stratégiájához.
Hozzátette, hogy a közeljövőben várható két nagyobb uniós program megjelentetése, ezek a munkavédelem szintjének emelését és a munkabiztonsági körülmények javítását célozzák. Az egyik programból közvetlenül fognak támogatást nyújtani a kkv-knak olyan eszközök beszerzésére, amelyekkel a jogszabályi kötelezettségen túl tudják a vállalkozásoknál a munkavédelmet szolgálni.
Kitért a munkavédelmi szakemberek tavaly létrehozott önkéntes adatbázisára, ezzel együtt jelezte, fontos, hogy a szakemberek minél jobb minőségben tudják a feladataikat ellátni, ezért idén ingyenes képzés indult számukra.
A képzést első alkalommal Budapesten tartották, de az év során minden vármegyében lesz egy-egy olyan nap, amikor a munkavédelmi szakemberek képzését a kormányhivatali kollégák fogják ellátni.
Zöld-Nagy Viktória arra is felhívta a figyelmet, hogy idén a munkabalesetek száma összességében csökkent, ezen belül a három napon túl gyógyuló vagy a csonkolásos balesetek száma is csökkenést mutat, míg a halálos munkabalesetek száma emelkedett.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy április 28-án Magyarországon is megemlékeznek a munkabalesetekben elhunytak és megrokkantak világnapjára.
Ehhez kapcsolódóan arra kérte a konferencia résztvevőit, munkavállalókat, munkáltatókat és a munkabiztonsági szakembereket, hogy "ezen a napon is és az összes többi napon is azt szem előtt tartva végezzék a munkájukat, hogy Magyarországon a lehető legkevesebb munkabaleset és különösen halálos munkabaleset történjen"
Nesztinger Péter, az NGM munkavédelmi irányítási főosztály vezetője elmondta, a 2025 január elejéig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján tavaly az országban 20 240 három munkanapon túl gyógyuló és 161 súlyos munkabaleset történt, amelyből 75 halálos munkabaleset volt.
A 75 halálos munkabaleset elemzésénél rámutatott, hogy a balesetek legfőbb okai között szerepel például a magasból történő leesés, az áramütés és a szakmai ismeretek hiánya is. Az ágazatok szerinti bontásból pedig kiderült, hogy a legtöbb halálos munkabaleset az építőipar, szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén történt.
A főosztályvezető elmondta, hogy 2024-ben 417 munkavédelmi és 115 közigazgatási bírságot szabtak ki, összesen több mint 533 millió, illetve több mint 9,6 millió forint értékben.
A konferencián gyertyagyújtással és egy perces néma felállással tisztelegtek a munkabalesetben elhunytak, illetve megrokkantak előtt.
Czomba Sándor elmondta, mire fordít kiemelt figyelmet a munkavédelmi hatóság
MTI
kép: freepik
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Friss, több mint 2800 magyar munkavállalót vizsgáló kutatás szerint a dolgozók jelentős része krónikus stresszel, alváshiánnyal és egészségtelen... Teljes cikk
Szeptember 15-től már minden régióban pályázhatnak a kkv-k a munkabiztonságot erősítő eszközökre - jelentette be hétfői közleményében Czomba... Teljes cikk
Egyre több magyar munkavállalót érintenek a mentális betegségek, elsősorban szorongás és depresszió, ami évente több mint 1,1 millió... Teljes cikk
- Indul a Demján Sándor 1+1 program második üteme 2 hete
- Ekkora munkaügyi bírságot szabtak ki az építőiparban dolgozó cégekre 2024-ben 2 hete
- Túl sokan akartak biztonságosabb munkahelyet – ezért emelni kellett a pályázati keretet 3 hete
- Rekord az első héten: tarol a fix 3 százalékos vállalkozói hitel 1 hónapja
- "Fejlődni kötelező" - meddig tart a teljesítménykultúra, és hol kezdődik a félelemkultúra? 1 hónapja
- Csökken az újságírószakma vonzereje - avagy mit üzennek a média szakos diákok? 2 hónapja
- Energiafüggetlenség cégeknek – így hoz megtakarítást a napelemes rendszer 2 hónapja
- Egyre többen tanulják ezt a két nyelvet a magyar iskolákban 2 hónapja
- Fix 3 százalékos kamat a magyar kkv-knak erre a hét termékre 2 hónapja
- Ha a mesterséges intelligencia elveszi a munkád, ingyenes képzés járhat helyette 2 hónapja
- Így készítenék fel a gyerekeket a robotok világára – jöhet a kötelező MI-oktatás? 2 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?