A 30 és 50 közöttiek váltanak leggyakrabban munkahelyet

A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5 százaléka) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be - írja a hvg.hu.

A munkahelyet váltókon belül a legnagyobb arányt a 30-50 év közöttiek képviselték (58 százalék), majd a 18-30 év közöttiek (39 százalék). Előbbiek esetében a családalapítás okozta többletjövedelem-igény, míg utóbbiaknál a pályakezdés nehézségei, a szakmai és/vagy anyagi előmenetelt lehetővé tevő munkahely megtalálása lehet a fő motiváló erő. Legkevésbé az 50 fő felettiek tudnak, akarnak váltani - ők mindössze 3 százalékos arányt képviselnek.

A vizsgálat két részre osztotta az országot: egy fejlettebb (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl), valamint egy kevésbé fejlett részre. Meglepő, hogy a prosperáló területeken csak a munkavállalók 3 százaléka, a kevésbé tehetős területeken élőknek viszont 9 százaléka váltott munkahelyet 2017-ben. Utóbbiak magasabb aránya bizonyos mértékben magyarázható az ezen területeken inkább elterjedt időszakos foglalkoztatással (idénymunka) is.

A munkahely-váltókat a GKI kor és regionális megoszlás szerint is vizsgálta. A kor szerinti megoszlásból jól látható, hogy a fluktuáció leginkább az 50 év alatti réteget érinti. Bármilyen korosztályt is nézünk, a fejletlenebb régiókban élők közül jóval nagyobb arányban váltottak munkahelyet (ezen belül a 30 év alatti korosztályban közel minden tizedik dolgozó ment el más céghez).


Ez arra enged következtetni, hogy ahol az átlagkereset alacsonyabb, s így jóval bérérzékenyebbek a munkavállalók, ott kisebb emelésért is inkább váltanak. A fejlett régiókban, ahol nagy a munkaerőhiány, a vállalkozások igyekeznek megfelelő "csomagot" összeállítani a munkavállalóiknak, azok megtartása érdekében, így ezekben a régiókban kisebb az érdekeltség a váltásra.

Összességében a 2010 óta végbement jelentős kivándorlás, valamint az elsősorban EU-forrásokon alapuló, átmenetileg gyors gazdasági növekedés hatására az ország egyes régióiban jelentős munkaerőhiány alakult ki. Ezeken a területeken a munkáltatók keresetemeléssel, béren kívüli juttatásokkal igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a közmunkával ellenére a jelentős munkanélküliséggel jellemezhető régiókban az alacsony keresetek miatt jelentős a munkahelyek közötti mozgás.

hvg.hu