A bérfelzárkózás a dolgozóknak jó, a vállalkozóknak nem előnyös

Ünnepel a munkavállalói oldal

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - írja az MTI.

A kormány kedden megállapodott a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emeléssel a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF-en) elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.

Így értékelik a munkaadók

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a "túlhúzott" minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet - írja az MTI.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a vg.hu-nak hangsúlyozta: csak azért adták a nevüket a béralkuhoz, mert nem akartak kilépni a társadalmi érdekegyeztetés rendszeréből és nem szerették volna felvállalni, hogy megakadályozzák a legkisebb keresetűek bérfelzárkózását, amely céllal egyébként egyetértenek. A VOSZ véleménye szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól, miközben a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások (kkv-k) tömegei számára egyáltalán nem előnyös a megállapodás - írja a vg.hu.

A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást, ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak - fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában - írja az MTI.

"Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba" - fogalmazott a VOSZ főtitkára az MTI-nek.

„Az állam sokkal mélyebben belenyúlhatott volna a zsebébe, hogy érdemben kompenzálja a jelentős tehernövekedést, hiszen az államháztartás helyzete stabil, az emelkedő legkisebb bérek révén pedig jelentősen növekedni fognak az adó- és járulékbevételek, gondoljunk csak a magasabb szja, illetve a bővülő fogyasztásból eredő nagyobb áfa-, jövedéki-adó-bevételekre" - hangsúlyozta Dávid Ferenc. A főtitkár szerint mindebből az elfogadott 5 százalékpontos járulékcsökkentésnél nagyobb mértékben kellett volna kompenzálni a foglalkoztatottak többségének munkát adó kkv-k tehernövekedését - írja a vg.hu.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta az MTI-nek, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható, hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása, hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés - tette hozzá.

Az iparszövetség elnöke szerint a helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre. Mindez eredményezheti majd, hogy minden érintett elégedett lehet az intézkedéssel, a szövetség számítása szerint 2017-ben "egálba kerülhetnek" a kisvállalkozások, 2018-ban pedig erősödik az uniós pályázatok kedvező hatása.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta az MTI-nek: a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. Hozzátette: a munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő, ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a feketemunka erősödni fog. Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához - mondta Németh László.