A BKV nem fizet kártérítést a sztrájk miatt

Egyes szakértők szerint vis maiornak csak a társaság működési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény minősül. A munkabeszüntetés viszont nem ilyen: nem független a vállalattól, és a hatása pontosan kiszámítható. Vagyis aki a járatkimaradások miatt kárt szenvedett, akár perelhet is, hiszen a BKV nem teljesítette a jegy vagy a bérlet megvásárlásával létrejött szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségét.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - hívja fel a figyelmet a lap. Mindkét félnek fennáll ugyanis a kárenyhítési kötelezettsége, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BKV-nak és az utasnak is mindent meg kell tennie, hogy a munkabeszüntetés miatti veszteségeket minimalizálják. A vállalat dolga az elégséges szolgáltatás biztosítása, az utasé pedig az, hogy számoljon az előre meghirdetett sztrájk hatásaival, induljon el korábban, vagy keressen alternatív közlekedési lehetőségeket. Tehát az utasnak is mindent meg kell tennie, hogy ne szenvedjen kárt.

Adott ügyben tehát a bíróság mérlegelésén múlna, hogy a körülményeket miként értékeli.

Más lenne a helyzet, ha valaki például metróval akart utazni, és ott maradt ki járat, mert a BKV folyamatosan azt hangoztatta, hogy a földalatti a szokásos menetrend szerint üzemel. Ebben az esetben a cég felelőssége fennállna.

Ugyanakkor felvetődik, hogy legalább a bérletes utasokat kártalanítsák, ők ugyanis előre fizettek, miközben a kilátásba helyezett szolgáltatást csak igen korlátozott mértékig vehették igénybe - áll a Népszabadságban.