A cafeteria átalakítása ellenére is 300 ezer embernek van már egészségbiztosítása

Míg 2012-ben a magyarok 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, addig 2017-ben már 57 százalékuk - derül ki az UNION Biztosító felméréséből. Ráadásul a környező országokhoz képest többet költünk egészségügyre saját zsebből: átlagosan a bevételeink 4 százalékát.

A TÁRKI - Társadalmi tükör 2018 című tanulmánya szerint is aránytalanul sok pénz megy el saját forrásból egészségügyi kiadásokra: fejenként körülbelül évi 200 ezret fordítunk például magánorvosra, hálapénzre és diagnosztikai vizsgálatokra.

Ehhez képest a személyenként havi 5-8 ezer forintért elérhető egészségbiztosítások fedezik többek között a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások díjait is. A biztosítás terhére az ügyfelek leggyakrabban a nőgyógyászati, bőrgyógyászati, gasztroenterológiai, mozgásszervi és belgyógyászati vizsgálatokat, illetve a labor- és ultrahangvizsgálatokat veszik igénybe.

Az idei évtől teljesen átalakultak a cafeteria adózási szabályai, így a jövőben a legtöbb népszerű, eddig kedvezményesen - vagy adómentesen - adott juttatás jövedelemként adózik majd (az adó mértéke több mint 80 százalékos). Az egészségbiztosítások azonban a béren kívüli juttatások többségéhez képest továbbra is kisebb teherrel adhatók ezután.

„Meggyőződésünk, hogy a hazai egészségügyi rendszer fejlesztésének egyik kulcsszereplői az egészségbiztosítók. Mivel az igény ezen terméktípusra valós, a cafeteria idei átalakítása ellenére is az egészségbiztosítási piac további növekedésében hiszünk” - mondja Almássy Gabriella, az UNION Biztosító igazgatósági tagja.

Nemzetközi statisztikák szerint az egészségmegőrzésben hatékony szerepet betöltő digitális egészségügyi megoldásokra is egyre nagyobb az igény.