A dolgozók több mint fele tesz az informatikai biztonsági előírásokra

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint két év alatt hét százalékponttal, 67 százalékra nőtt azon vállalatok száma, amelyek egy év alatt húsznál is több dolgozói incidenst észleltek, a károk helyreállítása pedig átlagosan több mint 15 millió dollárba került.

A károk megelőzésére Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője azt ajánlja a cégeknek, hogy korlátozzák a döntések számát, amelyeket a felhasználóknak kell meghozniuk. Így például az automatikus szoftverfrissítést, a biztonsági programok távoli telepítését, illetve a laptopok és más elektronikai eszközök kezelését. Emellett futtassanak a háttérben észlelési és válasz-szolgáltatásokat, amelyek megakadályozzák a hálózati védelemre irányuló támadásokat.

Hozzátette: fontos az is, hogy a cégek jobban megértsék, miként befolyásolják a biztonsági előírások a munkafolyamatokat és zavarják-e az alkalmazottak produktivitását, illetve érvényesítsenek olyan, valóban betartható szabályzatot, amely egyensúlyban tartja az alkalmazottak elvárásait és az igényt a kiberkockázat minimalizálására, és valóban betartható.

Ahhoz, hogy a vállalati védelmi rendszerek megfelelően működjenek, olyan kultúrát kell teremteni, amelyben minden alkalmazott megérti, hogy ő maga mennyire fontos szerepet játszik a szervezet biztonságának megőrzésében, és amelyből mindenki proaktívan kiveszi a részét.

Ha a munkavállalók rendszeresen munkahelyi biztonsági figyelmeztetéseket kapnak, szigorúak a szabályok, ráadásul a szabadidejükben is adatvédelmi jogsértésekről és fenyegetésekről szóló hírekkel találkoznak, a kimerültség jelei mutatkozhatnak rajtuk.

A biztonsági fásultság fontos jelének tartják a szakértők például azt, ha alkalmazottak rákattintanak az adathalász e-mailekben szereplő linkekre vagy megnyitják a csatolmányokat; a munkaeszközöket privát célokra használják, beleérve az internetes letöltéseket, a játékokat és az online vásárlást; gyenge jelszavakat használnak; útközben nem biztonságos, nyilvános wi-fi hotspotokat használnak, hogy onnan bejelentkezzenek az érzékeny adatokat tartalmazó vállalati fiókokba; nem frissítik rendszeresen eszközeiket, számítógépeiket, illetve nem jelzik azonnal az incidenseket a feletteseiknek vagy az informatikusoknak.

Fotó: unsplash.com