A férfi és a nő egyenlő - a törvény is ezt mondja
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok - jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartott, Férfi 40 női szemmel elnevezésű konferencián.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) női tagozata által rendezett eseményen a szakértő hozzátette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy a Férfi 40 kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám. Nem a pénzről, hanem az egyenlő feltételek biztosításáról van szó - fogalmazott Lehoczkyné Kolonnai Csilla.
Semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek
A jogász szakértő elmondta: 2010-ben bevezetett, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő szabályozás egyértelműen diszkriminatív, nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. Ennek a szabálynak a magyar jogrendben nincs helye, mivel semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek - szögezte le. Azon kívül, hogy a nők munkaerő-piaci jelenlétének lebecsülését tartalmazza, hozzájárul a női időskori szegénység és gazdasági függőség megörökítéséhez, mivel növeli a férfi és női nyugdíjak közötti különbséget - mondta Lehoczkyné Kolonnai Csilla.
A szakértő vélekedése szerint kizárt, hogy azonnal 150 ezren mennének nyugdíjba, ha a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás a férfiakra is érvényes lenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a női 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével 2011-2012 során összesen 100 ezren éltek - ismertette.
Előny az aránytalanul súlyos munkahelyi terhek miatt
A korkedvezményes nyugdíjazásról szólva az egyetemi tanár hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság jegyében azt, akinek aránytalanul súlyosak a munkahelyi terhei, előnyben kell részesíteni.
Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése - jelentette ki. A szakszervezeti vezető elmondta: augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről. Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében - tette hozzá.
Megtörni látszik a jég, a munkaadók is elismerték, hogy cselekedni kell - fogalmazott Kordás László, utalva arra a sajtóban csütörtökön megjelent hírre, hogy a munkaadók készek a párbeszédre a nyugdíjrendszer átalakításáról. A szakszervezet mindenképpen a tárgyalás és a megállapodás mellett van, mivel szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható - mondta Kordás László.
A szakszervezeti vezető szerint a korhatár előtti - korkedvezményes és korengedményes - nyugdíjak 2014. december 31-i megszűnésének "egyedüli vesztesei a munkavállalók".
A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője elmondta: országszerte zajlik az aláírásgyűjtés. A tisztségviselő elmondása szerint eddig nem találkozott még olyan megszólított állampolgárral, aki ne támogatta volna a kezdeményezést, több tízezer aláírást összegyűjtöttek már.
Hangsúlyozta: bízik abban, hogy november 2-ig a szükséges 200 ezernél sokkal több aláírás gyűlik majd össze. A népszavazási kezdeményezés elindításához az utolsó lökést az adta a szakszervezeti tisztségviselő szerint, hogy a kormány - ígérete ellenére - nem tűzte napirendre a korhatár előtti nyugdíjakat kiváltó rendszer kérdését a tavaszi ülésszakon.
Az emberek többsége meg sem éri azt, hogy igénybe vegye a befizetett járulékot, mivel a férfiak átlagéletkora 70,2 a nőké 78,4 év - ismertette a tisztségviselő a KSH adataira hivatkozva.
Bodnár József elmondta: egy 55 év fölötti munkavállalónak, aki egészségügyi szempontból "kipontozódik" a munkahelyéről, esélye sincs arra, hogy munkát kapjon. Ezzel az az utolsó 5-8 év, ami nagyon szükséges a nyugdíjának megállapításához, elmarad, nem lesz befizetése erre az időszakra. Ezért is fontos lenne biztosítani a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba menetel lehetőségét a férfiaknak is - jegyezte meg.
Herczegh Mária, a MaSzSz női tagozatának elnöke elmondta: nem volt kétséges, hogy támogatni kell a női tagozatnak is a népszavazási kezdeményezést. Elfogadhatatlan minden különbségtétel, az alaptörvény is kimondja, hogy férfi és nő egyenlő, így a nyugdíjba vonulás feltételeinek is egyenlőnek kell lenni - jelentette ki.
Semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek
A jogász szakértő elmondta: 2010-ben bevezetett, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő szabályozás egyértelműen diszkriminatív, nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. Ennek a szabálynak a magyar jogrendben nincs helye, mivel semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek - szögezte le. Azon kívül, hogy a nők munkaerő-piaci jelenlétének lebecsülését tartalmazza, hozzájárul a női időskori szegénység és gazdasági függőség megörökítéséhez, mivel növeli a férfi és női nyugdíjak közötti különbséget - mondta Lehoczkyné Kolonnai Csilla.
A szakértő vélekedése szerint kizárt, hogy azonnal 150 ezren mennének nyugdíjba, ha a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás a férfiakra is érvényes lenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a női 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével 2011-2012 során összesen 100 ezren éltek - ismertette.
Előny az aránytalanul súlyos munkahelyi terhek miatt
A korkedvezményes nyugdíjazásról szólva az egyetemi tanár hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság jegyében azt, akinek aránytalanul súlyosak a munkahelyi terhei, előnyben kell részesíteni.
Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése - jelentette ki. A szakszervezeti vezető elmondta: augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről. Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében - tette hozzá.
Megtörni látszik a jég, a munkaadók is elismerték, hogy cselekedni kell - fogalmazott Kordás László, utalva arra a sajtóban csütörtökön megjelent hírre, hogy a munkaadók készek a párbeszédre a nyugdíjrendszer átalakításáról. A szakszervezet mindenképpen a tárgyalás és a megállapodás mellett van, mivel szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható - mondta Kordás László.
A szakszervezeti vezető szerint a korhatár előtti - korkedvezményes és korengedményes - nyugdíjak 2014. december 31-i megszűnésének "egyedüli vesztesei a munkavállalók".
A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője elmondta: országszerte zajlik az aláírásgyűjtés. A tisztségviselő elmondása szerint eddig nem találkozott még olyan megszólított állampolgárral, aki ne támogatta volna a kezdeményezést, több tízezer aláírást összegyűjtöttek már.
Hangsúlyozta: bízik abban, hogy november 2-ig a szükséges 200 ezernél sokkal több aláírás gyűlik majd össze. A népszavazási kezdeményezés elindításához az utolsó lökést az adta a szakszervezeti tisztségviselő szerint, hogy a kormány - ígérete ellenére - nem tűzte napirendre a korhatár előtti nyugdíjakat kiváltó rendszer kérdését a tavaszi ülésszakon.
Az emberek többsége meg sem éri azt, hogy igénybe vegye a befizetett járulékot, mivel a férfiak átlagéletkora 70,2 a nőké 78,4 év - ismertette a tisztségviselő a KSH adataira hivatkozva.
Bodnár József elmondta: egy 55 év fölötti munkavállalónak, aki egészségügyi szempontból "kipontozódik" a munkahelyéről, esélye sincs arra, hogy munkát kapjon. Ezzel az az utolsó 5-8 év, ami nagyon szükséges a nyugdíjának megállapításához, elmarad, nem lesz befizetése erre az időszakra. Ezért is fontos lenne biztosítani a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba menetel lehetőségét a férfiaknak is - jegyezte meg.
Herczegh Mária, a MaSzSz női tagozatának elnöke elmondta: nem volt kétséges, hogy támogatni kell a női tagozatnak is a népszavazási kezdeményezést. Elfogadhatatlan minden különbségtétel, az alaptörvény is kimondja, hogy férfi és nő egyenlő, így a nyugdíjba vonulás feltételeinek is egyenlőnek kell lenni - jelentette ki.
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon
Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk
Erre figyelj, ha AI-t használsz HR-esként
A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk
Változás a Munka Törvénykönyvében: mi történik, ha a munkavállaló alkalmatlanná válik a munkakörére
A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Mikor számít szolgálati időnek a rokkantsági nyugdíj és ellátás? 1 napja
- "Tanévnyitó az utcán": tüntetések és sztrájkfenyegetés a kormány megszorításai miatt 1 napja
- Kinek jár özvegyi nyugdíj külföldön? Így változnak a szabályok országonként 2 napja
- Lehetne-e Férfi40? Rövidebb a férfiélet, de nagyobb a női teher – hol az igazság? 1 hete
- A dolgozók többsége szerint nyugdíjasként nem lesz elég megtakarításuk 1 hete
- Több százezer migráns munkára kész – a rendszer mégsem kér belőlük 2 hete
- "Fel vagyunk készülve, hogy tíz rendőrből hat roma lesz?" - kihívások a foglalkoztatásban 2 hete
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 2 hete
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 2 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 2 hete
- Felmondási idő 2025 3 hete