A flow-élmény a szervezetekre is kiterjeszthető

A flow-élményről negyven éve írt elsőként Csíkszentmihályi professzor, aki ezt olyan állapotként határozta meg, amikor az ember teljesen elmélyül abban, amit csinál. Az elmúlt évtizedekben világsikert elérő és számtalan területen alkalmazott elmélet szerint a koncentrálás és a kontroll érzése ilyenkor nagyon magas, az ember úgy érzi, energiái megtöbbszöröződnek, eltölti az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. Ezt az érzést bármilyen tevékenység kiválthatja, sportolás, művészeti tevékenység éppúgy, mint futószalag melletti munka, a lényeg, hogy a tevékenységnek konkrét célja legyen, és a kihívást optimális szintre helyezzük.

Csíkszentmihályi Mihály előadása a flow üzleti alkalmazásának lehetőségével foglalkozott, bemutatva annak a „Good Business” néven futó, valódi döntéshozókkal készült interjúkból kiindult projektnek az eredményeit, amely immár nyolcadik éve zajlik. A projekt világosan megmutatta, hogy a flow nem csupán személyre, hanem szervezetre is kiterjeszthető: az adott szervezeti egység annál jobb teljesítményre képes, minél több meghatározó munkavállalója éli át a flow-t.

Ebből következően a projekt során azt is megvizsgálták, melyek a fő okai annak, hogy a szervezetben alacsony a flow. Azt találták, hogy a mai munkakörök céljai és visszajelzései gyakran nem egyértelműek, a munkavállalók képességei nem illeszkednek a feladatokhoz, hiányzik a megfelelő irányítás és a feladatok elvégzésének ritmusa nem a résztvevőkhöz, hanem külső igényekhez igazodik. Ennek felismerésével a projekt során mára egy 29 elemből álló rendszert alkottak meg, amely minden, a flow-alapú vezetéshez szükséges kompetenciát magában foglal.

„A menedzsment a válaszok megtalálásáról szól, a vezetés azonban a kérdések megfelelő felvetéséről – hangsúlyozta Csíkszentmihályi professzor, aki előadás végén hozzátette: - A munkánk nagymértékben meghatározza az egész életminőségünket. Hozzájárulhat ahhoz, hogy kialakuljon az a meggyőződésünk, hogy létezésünk hasznos céllal rendelkezik és értékes.”

Csíkszentmihályi professzor előadását két prezentáció előzte meg.

A konferencia első előadója, Kenyeres István vegyészmérnök-biotechnológus, a Biopólus Intézet alapítója a városiasodott társadalom jövőjének kilátásait elemezte előadásában. Egyre inkább a város válik az emberiség meghatározó életformájává. Kenyeres szerint a városok fenntartható, gazdaságos és biztonságos működésének kulcsa a jövőben a körforgásos gazdaság megteremtése lesz a városokon belül, az emberek, anyagok, termékek, energiák és információk áramlásának a jelenleginél sokkal hatékonyabb újjászervezésével. „Ehhez nemcsak új technológiai megoldások, de újfajta látásmód és nem utolsósorban másként gondolkodó emberek kellenek. Intelligens városokhoz nemcsak intelligens emberekre van szükség, hanem olyanokra, akik képesek innovatív módon kezelni komplex és szakterületeken átnyúló rendszereket egy folyamatosan változó és előre nehezen kiszámítható világban.” – tette hozzá a szakember.

„2020-ig nem kevesebb, mint 26 milliárd hálózatba kapcsolt eszközzel rendelkezünk majd, ami néhány éven belül alapvetően változtatja meg fogyasztói szokásainkat” – hívta fel a figyelmet Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. Mindez már annak a generációnak az igényeiből is fakad, akik az internetet mind őket természetes módon körülvevő adottságot élik meg. Új logikai kapcsolatok épülnek fel, ami akár teljes iparágak összeolvadását is eredményezi majd. A hálózatba kapcsolódás robbanásszerű változást eredményezhet többek között az intelligens otthonok és a digitális pénztárca elterjedésében, az erőforrások megosztásán alapuló gazdaság kiépülésében, de a hordható eszközökön keresztül az egészségesebb élethez is hozzájárul majd. Az „okos” polgárok egyre tudatosabb viselkedésével a városok maguk is egyre okosabbá válnak majd – kötötte vissza a gondolatmenetet a szakember az előző előadás témájához.