A GDP egy százalékát elviszi a munkahelyi stressz
A munkahelyi stressz tragikus népegészségügyi és jelentős gazdasági károkozását felismerve, a legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség elnöksége állásfoglalásában törvénymódosítást is sürgetve hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét a káros - és mind általánosabbá váló - jelenségre. A szakszervezeti lépés összhangban áll az EU munkavédelmi ügynökségének nemzetközi törekvéseivel.
Belehalhatunk a stressz következményeibe - ilyen határozott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársainak drámai állítása, amit egy többéves kutatás eredményeivel támasztanak alá. A tartós munkahelyi, családi bizonytalanság, a társadalom közös érték- és normarendszerének felbomlása krónikus stressz-állapotot okoz, ami idő előtti egészségromláshoz vezet és bizonyított rizikófaktora a korai halálozásnak. Például amiatt, hogy az immunrendszer teljes összeomlását is előidézheti.
Nem magyar sajátosságról van szó. A stresszes életmód világjelenség, ami a munkahelyi egészségvédelem figyelmét is felkeltette. A hagyományos veszélyforrások - a zaj, a rossz levegő, a veszélyes anyagok, sugárzás, - vagyis a korábban nagy szerepet játszó fizikai tényezők a munkabiztonság fejlődése következtében csökkentek, viszont a munkahelyi stressz világszerte foglalkoztatja az egészségügy mellett az érdekvédelmi szervezeteket is.
Az EU-ban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz
Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke elmondta: az Európai Unió munkavédelemmel foglalkozó szervezete - az úgynevezett bilbaói ügynökség - felmérése szerint az unióban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz. Az ebből eredő károk mértéke - statisztikai felmérések szerint - meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát. Az érintettek száma, valamint a károk mértéke európai szintű jogalkotást tett szükségessé e témával kapcsolatban. A szociális partnerek már évekkel ezelőtt aláírták az EU-tagállamokban kötelező érvényű, a munkahelyi stresszel foglalkozó, Autonóm keret-megállapodásként megismert dokumentumot, amely felhívja a munkavállalók és munkaadók figyelmét a stressz veszélyeire, valamint megelőzésének és kiküszöbölésének lehetőségeire - fogalmazott az alelnök. Nem az egyén körülményei által okozott stresszel foglalkozik, hanem az egész munkahelyi közösségre negatívan ható tényezőkkel, mint például a munkaszervezés, a munkakörülmények, a kommunikáció, a foglalkoztatás bizonytalansága - tette hozzá.
Törvénnyel a stressz ellen
Az MSZOSZ kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkavédelmi Bizottságánál, hogy a munkavédelmi törvény módosításával törvényi kötelezettség legyen a munkahelyi stressz kiemelt vizsgálata, a folyamatos kockázat-értékelés, és az azzal kapcsolatos feladatok megoldása - hangsúlyozta Hernádvölgyi Andrea.
Mint mondta, a tagszervezeteket felkérik, hogy az ágazati párbeszédet lefolytató bizottságokban kezdeményezzék a keret-megállapodás alkalmazását, például úgy, hogy beépítik az ágazati kollektív szerződésbe. A szakszervezeti tisztségviselők képzésének tematikájába is szeretnék beépíteni a keret-megállapodás által kijelölt szakszervezeti feladatokat.
A felelősség az egész társadalmat érinti
Bár a munkahelyeken sokat tehetnek a szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelméért - ellenőrizhetik a munkakörülményeket, már a jelenlétükkel is elősegíthetik a munkahelyi légkör pozitív változásait, de ennél sokkal többről van szó, többre van szükség - emelte ki az MSZOSZ alelnöke. A munkaadók érdekeltségére apellálva kell elérni, hogy megértsék: a munkavállalók teljesítménye nagyban függ egészségi állapotuktól, ami viszont nem független munkahelyi körülményeiktől. A valódi siker kulcsa azonban nem a szakszervezetek kezében van, és a felelősség is össztársadalmi. Nincs olyan jogszabály, törvényi kényszer, ami helyettesíthetné az egymás iránti figyelmet, megbecsülést, toleranciát és szolidaritást - fogalmazott Hernádvölgyi Andrea.
Nem magyar sajátosságról van szó. A stresszes életmód világjelenség, ami a munkahelyi egészségvédelem figyelmét is felkeltette. A hagyományos veszélyforrások - a zaj, a rossz levegő, a veszélyes anyagok, sugárzás, - vagyis a korábban nagy szerepet játszó fizikai tényezők a munkabiztonság fejlődése következtében csökkentek, viszont a munkahelyi stressz világszerte foglalkoztatja az egészségügy mellett az érdekvédelmi szervezeteket is.
Az EU-ban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz
Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke elmondta: az Európai Unió munkavédelemmel foglalkozó szervezete - az úgynevezett bilbaói ügynökség - felmérése szerint az unióban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz. Az ebből eredő károk mértéke - statisztikai felmérések szerint - meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát. Az érintettek száma, valamint a károk mértéke európai szintű jogalkotást tett szükségessé e témával kapcsolatban. A szociális partnerek már évekkel ezelőtt aláírták az EU-tagállamokban kötelező érvényű, a munkahelyi stresszel foglalkozó, Autonóm keret-megállapodásként megismert dokumentumot, amely felhívja a munkavállalók és munkaadók figyelmét a stressz veszélyeire, valamint megelőzésének és kiküszöbölésének lehetőségeire - fogalmazott az alelnök. Nem az egyén körülményei által okozott stresszel foglalkozik, hanem az egész munkahelyi közösségre negatívan ható tényezőkkel, mint például a munkaszervezés, a munkakörülmények, a kommunikáció, a foglalkoztatás bizonytalansága - tette hozzá.
Törvénnyel a stressz ellen
Az MSZOSZ kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkavédelmi Bizottságánál, hogy a munkavédelmi törvény módosításával törvényi kötelezettség legyen a munkahelyi stressz kiemelt vizsgálata, a folyamatos kockázat-értékelés, és az azzal kapcsolatos feladatok megoldása - hangsúlyozta Hernádvölgyi Andrea.
Mint mondta, a tagszervezeteket felkérik, hogy az ágazati párbeszédet lefolytató bizottságokban kezdeményezzék a keret-megállapodás alkalmazását, például úgy, hogy beépítik az ágazati kollektív szerződésbe. A szakszervezeti tisztségviselők képzésének tematikájába is szeretnék beépíteni a keret-megállapodás által kijelölt szakszervezeti feladatokat.
A felelősség az egész társadalmat érinti
Bár a munkahelyeken sokat tehetnek a szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelméért - ellenőrizhetik a munkakörülményeket, már a jelenlétükkel is elősegíthetik a munkahelyi légkör pozitív változásait, de ennél sokkal többről van szó, többre van szükség - emelte ki az MSZOSZ alelnöke. A munkaadók érdekeltségére apellálva kell elérni, hogy megértsék: a munkavállalók teljesítménye nagyban függ egészségi állapotuktól, ami viszont nem független munkahelyi körülményeiktől. A valódi siker kulcsa azonban nem a szakszervezetek kezében van, és a felelősség is össztársadalmi. Nincs olyan jogszabály, törvényi kényszer, ami helyettesíthetné az egymás iránti figyelmet, megbecsülést, toleranciát és szolidaritást - fogalmazott Hernádvölgyi Andrea.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók