Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

A GDP egy százalékát elviszi a munkahelyi stressz

A munkahelyi stressz tragikus népegészségügyi és jelentős gazdasági károkozását felismerve, a legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség elnöksége állásfoglalásában törvénymódosítást is sürgetve hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét a káros - és mind általánosabbá váló - jelenségre. A szakszervezeti lépés összhangban áll az EU munkavédelmi ügynökségének nemzetközi törekvéseivel.

Belehalhatunk a stressz következményeibe - ilyen határozott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársainak drámai állítása, amit egy többéves kutatás eredményeivel támasztanak alá. A tartós munkahelyi, családi bizonytalanság, a társadalom közös érték- és normarendszerének felbomlása krónikus stressz-állapotot okoz, ami idő előtti egészségromláshoz vezet és bizonyított rizikófaktora a korai halálozásnak. Például amiatt, hogy az immunrendszer teljes összeomlását is előidézheti.

Nem magyar sajátosságról van szó. A stresszes életmód világjelenség, ami a munkahelyi egészségvédelem figyelmét is felkeltette. A hagyományos veszélyforrások - a zaj, a rossz levegő, a veszélyes anyagok, sugárzás, - vagyis a korábban nagy szerepet játszó fizikai tényezők a munkabiztonság fejlődése következtében csökkentek, viszont a munkahelyi stressz világszerte foglalkoztatja az egészségügy mellett az érdekvédelmi szervezeteket is.

Az EU-ban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz
Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke elmondta: az Európai Unió munkavédelemmel foglalkozó szervezete - az úgynevezett bilbaói ügynökség - felmérése szerint az unióban évente több mint 41 millió munkavállalót érint a munkahelyi stressz. Az ebből eredő károk mértéke - statisztikai felmérések szerint - meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát. Az érintettek száma, valamint a károk mértéke európai szintű jogalkotást tett szükségessé e témával kapcsolatban. A szociális partnerek már évekkel ezelőtt aláírták az EU-tagállamokban kötelező érvényű, a munkahelyi stresszel foglalkozó, Autonóm keret-megállapodásként megismert dokumentumot, amely felhívja a munkavállalók és munkaadók figyelmét a stressz veszélyeire, valamint megelőzésének és kiküszöbölésének lehetőségeire - fogalmazott az alelnök. Nem az egyén körülményei által okozott stresszel foglalkozik, hanem az egész munkahelyi közösségre negatívan ható tényezőkkel, mint például a munkaszervezés, a munkakörülmények, a kommunikáció, a foglalkoztatás bizonytalansága - tette hozzá.

Törvénnyel a stressz ellen
Az MSZOSZ kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkavédelmi Bizottságánál, hogy a munkavédelmi törvény módosításával törvényi kötelezettség legyen a munkahelyi stressz kiemelt vizsgálata, a folyamatos kockázat-értékelés, és az azzal kapcsolatos feladatok megoldása - hangsúlyozta Hernádvölgyi Andrea.

Mint mondta, a tagszervezeteket felkérik, hogy az ágazati párbeszédet lefolytató bizottságokban kezdeményezzék a keret-megállapodás alkalmazását, például úgy, hogy beépítik az ágazati kollektív szerződésbe. A szakszervezeti tisztségviselők képzésének tematikájába is szeretnék beépíteni a keret-megállapodás által kijelölt szakszervezeti feladatokat.

A felelősség az egész társadalmat érinti
Bár a munkahelyeken sokat tehetnek a szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelméért - ellenőrizhetik a munkakörülményeket, már a jelenlétükkel is elősegíthetik a munkahelyi légkör pozitív változásait, de ennél sokkal többről van szó, többre van szükség - emelte ki az MSZOSZ alelnöke. A munkaadók érdekeltségére apellálva kell elérni, hogy megértsék: a munkavállalók teljesítménye nagyban függ egészségi állapotuktól, ami viszont nem független munkahelyi körülményeiktől. A valódi siker kulcsa azonban nem a szakszervezetek kezében van, és a felelősség is össztársadalmi. Nincs olyan jogszabály, törvényi kényszer, ami helyettesíthetné az egymás iránti figyelmet, megbecsülést, toleranciát és szolidaritást - fogalmazott Hernádvölgyi Andrea.


  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Visszanyeri régi fényét, vagy XXI. századi alkalmazott tudománnyá fejlődik a munkavédelem?

Van rá esély, hogy alkalmazott tudománnyá fejlődjék a munkavédelem, sőt az USA egy-egy államában már önálló tudományterületként tartják... Teljes cikk

Munkabalesethez kapcsolódó dokumentáció - a munkáltatóra és munkavédelmi szakemberre váró feladatokkal

Egy balesetnél a munkáltatónak, vezetőnek, helyszínen lévő dolgozónak egyik pillanatról a másikra számos kötelessége, feladata keletkezik. Meg... Teljes cikk

Letölthető munkabaleseti jegyzőkönyv minta és pótlap

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Cikkünkben letölthető... Teljes cikk