3 év - 7 iskola - 200 gyerek és exponenciális a növekedés!

Az indulás éve, 2015-óta minden évben indultak BPS csoportok, most is nyílik két új helyszín. Minden iskola önálló szervezeti egység, ugyanakkor egy hálózat része. „Együtt fejlődnek. A hálózat értéke ugyanis abban rejlik, hogy milyen mértékű, mélységű a tudásmegosztás, és erre nagyon odafigyelünk” - említette az egyik legfontosabb szervezési elvet Vészi Gábor. Alapérték a személyreszabott tanulás-oktatás. De ugyanilyen fontos a tanár-gyerek-szülő hármas partnersége, és a „growth mindset” -es attitűd is. Ugyanakkor, ha besétálunk egy-egy intézménybe, jelentős különbségeket lehet tapasztalni. Más a hangulata egy 50 gyerekes nagyobb, és egy 16 fős kisiskolának. Mások a rituálék attól függően, honnan érkeztek az ott tanító pedagógusok. A közoktatásban mást tanultak, és más hatott rájuk, ha egy másik alternatív oktatási intézményből jöttek. A korosztályok alapján is jelentős az eltérés.

Kuckósabb a hangulat ott, ahol - iskolának nevezett - de igazából óvodás életkorú csoportok vannak, és a 12 évesek csoportjai is ettől eltérő hangulatot árasztanak. Ahol kialakultabb a működési rend, ott letisztultabbnak látszik minden, míg ahol még sok minden változik, kuszábbnak tűnnek a belépő számára a hétköznapok.

„A missziónk semmit sem változott”- Koleszár Szilvi szerint. Boldog legyen a felnövekő gyerek, amihez több tudatosságra van szükség. „Ideális iskolát nem láttunk még. Sőt, ha valamire ráaggatják ezt a jelzőt, akkor az már biztos, hogy meg is állt a fejlődésben, ami a számunkra nem jó állapot” - állítja Vészi Gábor.

Ideális módszertani megközelítést azonban találtak. Ilyen például Sugata Mitra inspiratív megoldása arra, hogyan fejlődhetnek a gyerekek mindenféle fejlesztés nélkül is a jó irányba. „Az, hogy angolul nem tudó gyerekeknek számítógépeket adtak, akik megfejtették a keresési funkciókat azt mutatta, hogy a gyerekek csoportosan, projekteken dolgozva megtanulják kezelni a saját tanulásukat. Nekünk a tanulást segítő környezet kialakítása a feladatunk” - foglalta össze a hamarosan hazánkba látogató indiai származású informatikusból lett, oktatási professzor elméletét Gábor.

Speciális nevelési igényekkel is lehet jönni, de itt is a közösség szab korlátot

Az első év fájdalmas tapasztalata volt az, hogy alternatív iskolába sok esetben azért viszi át a szülő a gyerekét, mert valamiért kudarcos lett az állami közoktatásban a működésük. Sok gyerek így került be az intézménybe úgy, hogy közben nem is ezek a keretek lettek volna a legjobbak a gyerek számára. A szakirodalmak által megfelelő arányon felül jöttek például SNI-s gyerekek az első évben. Az a csoport, ahol 50 százalék viselkedészavaros, ott nagyon nehézzé válnak a hétköznapok.

Ezek a gyerekek - mivel ők maguk sem érezték jól magukat ebben a környezetben- már másik iskolákba járnak. De az a tapasztalat már a BPS-é, hogyan is lehet kezelni őket a csoporton belül. Ez a tudás azt mutatja, hogy az olyan gyerekeket, akiket a környezetükbe be lehet illeszteni, mert a sajátos nevelési igény annyit jelent, hogy például szabálytalanul, vagy több időráfordítással éri el a gyerek az eredményt, és akik elfogadják a körülöttük lévő közösséget, azok számára optimális fejlesztő közeg a BPS. Azonban, ha a gyerek nem működik együtt a környezetével, ott a szülőkkel egyeztetni kell, ki kell tűzni a fejlesztés célját, határidőhöz kell szabni az eredmény elérését, adni kell egy intenzív fejlesztési folyamatot, és a határidő elérése után meg kell figyelni az eredményt. Ha ezzel a folyamattal nem segítik a gyereket, akkor sajnos fel kell ismerni a korlátokat, és el kell egymást engedni.

Új tanárszerep

Az újfajta pedagógiai megközelítéshez újfajta szerepmodellre is szükség van. Nagyon érdekes volt látni azt, ahogy például azok a korábbi tanár-képzés résztvevők, akik egészen más területen dolgoznak, mégis hatásosan alakítják ezt az új szerepet. „A HR vezetőkből kifejezetten jó tanár szokott válni. Az elején ugyan küzdenek a keretek megtartásával a 16 fős osztálytermekben, de például az asszertív kommunikációjuk annyira fejlett, hogy sokkal hatékonyabban működnek a szülőkkel való egyeztetések során, mint egy pedagógus” - említ egy fontos példát Vészi Gábor.

Színesíti a BPS tanári karát az is, hogy több vezető három hónapos, vagy féléves sabbatical-ját az iskolában, önkéntesként tölti. Ez a kiégés ellen is ellenszer, hiszen hatalmas a hozzáadott értéke az oktatói-nevelői munkának, és arra is rájöttek az önkéntesek, hogy készségfejlesztésnek sem utolsó a gyerekekkel való foglalkozás. Aki megtartja a keretet a 16 kiskamasszal, annak ugyanez mérnökökkel is menni fog.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A HR-esek szeretik az önkéntes oktatói munkát
2. oldal - 3 év - 7 iskola - 200 gyerek és exponenciális a növekedés!