A jövő év elejére felállhat az új cafeteria rendszer
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA jövő év elejére állhat fel az új cafeteria rendszer, amelynek első eleme, a júliusban induló, a szálláshely-szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP), a kormány azonban már dolgozik olyan új elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatáshoz kötnek - mondta Szatmáry Kristóf turizmusért felelős államtitkár sajtótájékoztatón.
A sajtótájékoztatón a Magyar Turizmus Zrt. és a MÁV szándéknyilatkozatot adott át az államtitkárnak arról, hogy dolgozóik cafeteria rendszerük keretében igényelhetik a SZÉP-kártyát. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy kibocsátóként csatlakoznak a SZÉP-kártyához.
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: jelenleg a kártyát szálláshely szolgáltatás igénybevételével együttesen lehet felhasználni, ezt azonban hosszabb távon az átalakuló cafeteria rendszer feloldja. A tervek szerint az egyéb típusú - pl. szabadidő eltöltéssel, rekreációval, vendéglátással összefüggő - szolgáltatásokra a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerén belül önálló elemeket dolgoznak ki.
Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a formája modernebb, struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig 1,5 százalék. Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) vezérigazgatója elmondta: számukra kiemelt prioritással bír a belföldi turizmus népszerűsítése. Hozzátette: a magyar lakosság évente 400 milliárd forintot költ el külföldön turisztikai céllal. Az összes vendégéjszaka csaknem 51 százaléka származik belföldi forgalomból, míg a bevétel mintegy 40 százalékát teszi ki, és a lakosság csupán harmada utazik belföldön.
A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet. Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.
Szatmáry Kristóf a sajtótájékoztató előtt újságíróknak elmondta, hogy jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a kormányzat célja: minden szálláshely-kategóriában legyen nemzeti tanúsító védjegy. Ezt jelenleg három kategóriában dolgozták ki, ill. vezetik be, a magán- és falusi szálláshelyeknél, valamint a kempingeknél. Amely esetében nem működik ilyen védjegy, azoknál a szálláskategóriáknál a korábban érvényben lévő szabályozást egy évvel tervezik meghosszabbítani. Mint mondta, készek arra, hogy egyeztessenek a Magyar Szállodaszövetséggel is, amely a közelmúltban indította el a Hotelstars Union elnevezésű, nemzetközileg is alkalmazott minősítő rendszerét. A kérdés az, hogy ez a rendszer átalakítható-e, ill. adaptálható-e a hazai viszonyokra. Amennyiben nem lehetséges, akkor létrejöhet, hogy ez a nemzeti védjegyrendszer emellett párhuzamosan működik tovább - jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: jelenleg a kártyát szálláshely szolgáltatás igénybevételével együttesen lehet felhasználni, ezt azonban hosszabb távon az átalakuló cafeteria rendszer feloldja. A tervek szerint az egyéb típusú - pl. szabadidő eltöltéssel, rekreációval, vendéglátással összefüggő - szolgáltatásokra a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerén belül önálló elemeket dolgoznak ki.
Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a formája modernebb, struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig 1,5 százalék. Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) vezérigazgatója elmondta: számukra kiemelt prioritással bír a belföldi turizmus népszerűsítése. Hozzátette: a magyar lakosság évente 400 milliárd forintot költ el külföldön turisztikai céllal. Az összes vendégéjszaka csaknem 51 százaléka származik belföldi forgalomból, míg a bevétel mintegy 40 százalékát teszi ki, és a lakosság csupán harmada utazik belföldön.
A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet. Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.
Szatmáry Kristóf a sajtótájékoztató előtt újságíróknak elmondta, hogy jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a kormányzat célja: minden szálláshely-kategóriában legyen nemzeti tanúsító védjegy. Ezt jelenleg három kategóriában dolgozták ki, ill. vezetik be, a magán- és falusi szálláshelyeknél, valamint a kempingeknél. Amely esetében nem működik ilyen védjegy, azoknál a szálláskategóriáknál a korábban érvényben lévő szabályozást egy évvel tervezik meghosszabbítani. Mint mondta, készek arra, hogy egyeztessenek a Magyar Szállodaszövetséggel is, amely a közelmúltban indította el a Hotelstars Union elnevezésű, nemzetközileg is alkalmazott minősítő rendszerét. A kérdés az, hogy ez a rendszer átalakítható-e, ill. adaptálható-e a hazai viszonyokra. Amennyiben nem lehetséges, akkor létrejöhet, hogy ez a nemzeti védjegyrendszer emellett párhuzamosan működik tovább - jegyezte meg.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?