A karrier előszobája: gyakornoki gyakorlatok

Kristóf az egyik műszaki főiskola számítástechnikai mérnöki képzésének harmadik félévében gyakorlati helyet keresett. Szeretett volna IT területen elhelyezkedni és egy magyar középvállalkozás lehetőséget is adott neki. Hetente azonban ötször hat órát kellett 3 hónapon keresztül dolgoznia. A tanulmányaiban lemaradt, órákra bejárni nem tudott. A főiskola nem nézte jó szemmel a munkát, amely viszont Kristófnak sem hozott semmilyen előnyt, hiszen az ígérettel szemben nem engedték olyan feladatokat végezni, amilyenekre eredetileg pályázott. Leginkább üzeneteket vett át, fénymásolt és kávét hozott a büféből. Ráadásul, a heti 30 órás munkát teljesen ingyen végezte, mert neki senki nem mondta el, hogy az elvégzett gyakornoki tevékenység is munka, amiért - a megfelelő feltételek mellett - bér jár.

A gyakornokok foglalkoztatása

Előfordul, hogy a munkáltatók ún. "ingyen gyakornoki" munkára alkalmaznak diákokat. Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője lapunknak elmondta, hogy ma a diákmunka keretében, nappali tanrendben, felsőfokú oktatási intézményi jogviszonnyal foglalkoztatott fiatalok esetében ez gyakran tapasztalt helyzet, és - ha az ingyenesség oldaláról nézzük - bizony nem jogszerű. Az ilyen foglalkoztatás esetében is irányadóak a Munka Törvénykönyvének rendelkezései, tehát a munkavégzésért ellenérték jár. Ugyancsak megfelelően irányadóak a munkavégzésre vonatkozó egyéb szabályok is.

Gedeon András megemlítette a speciális szabályokat, amelyek szintén erre a bizonyos területre vonatkoznak. Például a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. által szabályozott szakképzési körben, a szakképzésben résztvevő tanuló részére legalább a minimálbér 20 százalékáig terjedő díjazás jár; illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél 6 hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a minimálbér havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.

Ahol a cél az új területek megismertetése

A 2008-ban Legjobb Munkahely felmérés győztese címet elhozó Quintiles Magyarország Kft. klinikai kutatások szervezésével, irányításával foglalkozik. Az ügyvezető, Barótfi Szabolcs többnyire jó tapasztalatokról számolt be a náluk megfordult gyakornokokkal kapcsolatban. A gyakorlattal alapvetően az a céljuk, hogy a fiatal ízelítőt kapjon a klinikai kutatásszervezésről, mint szakmáról és a végén el tudja dönteni, hogy végzés után ez legyen-e majd a szakmai elindulás iránya, vagy esetleg valami egész más célt tűzzön ki maga elé.

Éppen ezért próbálják úgy összeállítani a gyakornokok programját, hogy azok minden munkakörbe belelássanak, és minden tevékenységbe belekóstolhassanak az egészen alap adminisztrációtól a szofisztikált szakmai feladatokig. Felelősséget nem ruházhatnak rájuk, ezt a tevékenység jellege és a cég belső szabályzata nem teszi lehetővé. De ezek mellett, természetesen van egy másik cél is a gyakorlattal. A kutatás-szervező cég is szeretné minél jobban megismerni a hozzájuk érkező gyakorlatosokat. Ha a periódus végén a fiatal úgy dönt, hogy náluk szeretne dolgozni, akkor sokkal több információval rendelkeznek róla, mint egy hagyományos felvételi eljárás során beérkező jelöltről.

A felvételi azonban még gyakorlati képzésre jelentkezőnek sem egyszerű. Barótfi Szabolcs elmondása alapján, alapvetően orvos- és gyógyszerészhallgatókat várnak nyári- vagy államvizsga gyakorlatra. Akkreditált intézményként várják a nagy orvostudományi egyetemekről bárki jelentkezését. Emellett aktívan hirdetik ezt a lehetőséget hallgatói egyesületeken, állásbörzéken, egyéb fórumokon keresztül is.

Mielőtt elfogadják egy-egy hallgató jelentkezését, bekérik az önéletrajzukat és egy rövid interjút is készítenek velük. Ennek a célja, hogy tisztázzák, miért választották ezt a területet és mit várnak a gyakorlattól. Nincs meghatározott átlag vagy egyéb teljesítményi szint, de preferálják azokat a hallgatókat, akik tudományos munkát végeznek az egyetem alatt, hiszen a Quintiles tevékenysége alapvetően kutatás-fejlesztés.

A bekerült hallgató egy mentor mellett dolgozik, ő állítja össze a program tematikáját és aktívan segít az eligazodásban. A Quintiles-nál csupán egy business unitnál (klinikai monitoring) van lehetőség a gyakornoki munkavégzésre. Bár szinte bármennyi hallgatót képesek lennének fogadni, a gyakorlat mégis az, hogy egyszerre 1-2 hallgatónál nem jön több. Az ügyvezető elmondása szerint a hallgatók azonban csak rövid ideig 4-5 hétig maradnak, a kutató-szervező cégnél nincs hosszabb távú gyakornoki munkára lehetőség, és ezért díjazás sincs. Mivel a Quintiles csak állami finanszírozásban tanuló hallgatókat vesz be a gyakornoki programba, ezért az államvizsga idejéig ezek a hallgatók ösztöndíjat kapnak. Hosszabb távú gyakornoki program a Quintiles-nál nincs, ezért más díjazásra a hallgatók nem számíthatnak.

A félév az átlagos gyakornoki idő

Szintén a kölcsönös ismerkedés jegyében zajlik a Nestlé Hungária Kft. budapesti, központi irodájában a gyakornoki program. Fekete Balázs, HR Business Partner és toborzási specialista, aki a cégen belül ezért a területért is felelős, nagyon sok előnyét látja a programnak. A Nestlének jó hírneve van, ezért sok érdeklődő jelentkezik gyakornoki munkára . Fekete Balázs arról számolt be, hogy a főiskolák, egyetemek gyakorlati rendjét nehéz összhangba hozni a Nestlé munkaütemezésével. Míg az oktatási intézmények szigorúan 15 hétre, ősszel és tavasszal hajlandók elengedni a diákokat, addig a munkamennyiség minden szervezeti egységnél más-más időszakban követel, vagy éppenséggel enged meg gyakornok bevonását. Épp ezért regisztrációt kérnek a gyakorlatra jelentkezőktől, és amikor a területek vezetői, vagy a területekhez kirendelt HR business managerek úgy látják, hogy adódik lehetőség a közös munkára, megkeresik a gyakornok-jelölteket.

A diákoktól a Nestlénél is önéletrajzot kérnek, amit utána a HR-esek megszűrnek. Pozitívum lehet a külföldi tanulmányok végzése, a kiemelkedő nyelvtudás, vagy a korábbi - bármily csekély - munkatapasztalat, önkéntes tevékenység, aktivitások megléte. A kiválasztás itt is interjúztatással történik. Mivel pályakezdőkről van szó, nehéz bármilyen szakmai kérdést föltenni nekik. Ez inkább annak a fóruma, hogy eldőljön, milyen a jelentkező munkához való hozzáállása, igazodik-e a személyisége a Nestléhez.

Ahogy Fekete Balázs elmondta, reális alapokra helyeznek olyan dolgokat a jelentkezők egy részének elképzelésében, mint például a karrierterv, illetve a munka természete. A specialista elmondta, hogy érkezett budapesti elit egyetemről olyan gyakornok-jelölt is, aki szinte rögtön menedzseri pozíciót és fizetést képzelt el magának. Az ilyen pályázók előtt érdemes felvázolni a lehetséges karrier utakat, és kiszámolni, körülbelül hány év szükséges ahhoz, hogy a céljaikat megvalósíthassák. A hozzáállás fontosabb, mint a szigorlati átlag.

A kiválasztott gyakornoknak mindig elmondják, hogy milyen területre és feladatokra szerződnének vele. Nyilván sok mindentől függ, hogy mi lesz a gyakornok sorsa. Ha csak 1-2 hétre szeretne belenézni a cég működésébe, akkor legfeljebb a fénymásolásig juthat el, hiszen nincs idő a komolyabb, a cégnek is hasznot hozó tevékenység megtanulására. Azonban egy féléves-tízhónapos gyakorlat már tényleg alkalmas arra, hogy komolyan kipróbálja magát a diák.

Általában a marketing, értékesítés, pénzügy, logisztika területére keresnek gyakornokokat a Nestlénél. Ezeken a területeken is főleg akkor, ha megnövekedik az adminisztráció, vagy új, rövidebb távú projektet nyert el a szervezet. Nehezebb bejutni a kommunikációs csapathoz gyakornokként, mivel ez egy eleve kis létszámú csoport, akiknek a feladataik ellátásához ritkán van szükség külső adminisztrációs segítségre. Hasonló helyzetben van a jogi csoport, ahol nincs lehetőség a gyakornok érdemi bevonására.

A munkaidőről a specialista azt mondta, a legfontosabb, amit a jelentkezőknek tudniuk kell, hogy a munkahely bizonyos, kötött időmennyiségben igényt tart az ő munkájukra. Természetesen, mivel diákokról van szó, akik nappali tagozatosak és iskolába kell még járniuk, a vezetők rugalmasak az időbeosztás kérdésében. De mindenről egyeztetnie kell a diákoknak, illetve heti 20 óra munkát minimum vállalniuk kell. A foglalkoztatás anyagi része ezek után egy diákszövetkezeten keresztül történik. Mivel általában 6 hetet meghaladó gyakornoki munkákról van szó, ezért minden esetben diákmunkáért járó, tisztességes órabért kapnak a gyakornokok. Így mindenki jól jár: a diák hasznos gyakorlati tudást, kapcsolatot és bért; a munkáltató pedig elvégzett, minőségi munkát és egy ígéretes jelöltet kap.

Fekete Balázs szerint általában minden területen, és mindegyik diákkal kapcsolatban jók voltak az őket mentoráló vezetőktől érkező visszajelzések. Körülbelül a diákok fele marad a gyakorlat lejárta és a felsőfokú tanulmányok befejezése után a cégnél. Azért is támogatja a gyakornoki rendszert, mert szerinte jó előszobája a teljes értékű pozíciónak. Kölcsönösen kipróbálhatják egymást a munkáltató és a diák, különösebb következmények nélkül. Bár az elégedettség magas a cégnél, de a továbbfoglalkoztatáshoz ez még csak szükséges és nem elégséges feltétel. Ahhoz valami többletet is kell a gyakornoknak produkálni.

A gyakornoki rendszer és a magyar felsőoktatás

Sajnos, a magyar felsőoktatás nem túlzottan rugalmas a gyakornokok foglalkoztatását tekintve, elsősorban időzítést, illetve órarend kialakítását tekintve. Fekete Balázs pont arról számolt be, hogy a legnagyobb budapesti egyetemek karrierirodákat működtetnek, és egy-egy cég gyakornoki helyeit csak ezeken az irodákon keresztül lehet meghirdetni, térítés ellenében. A Nestlé általában nem szorul erre a lehetőségre, hiszen hozzájuk jóval többen jelentkeznek a cég saját adatbázisába, mint ahány gyakornoki helyet tudnak biztosítani. Azonban Fekete Balázs is említett olyan példát, amikor hatékonyabban el lehetett érni egy-egy netes álláshirdetéssel a célközönséget, azaz az egyetemista végzősöket, mint egy karrierirodán keresztül. Szintén nem a kimeneti oldalt támogatja az az intézkedés sem, hogy a felsőoktatási intézmények az állásbörzék helyárait nagyon magasra emelték. Mintha a nagy egyetemek megpróbálnának extra profitot termelni abból, hogy piaci alapon közvetítenek a diákok és a munkáltatók között.

Fekete Balázs azt látná célravezetőnek, ha a profit-alapú egyetemi vállalkozások helyett a diákszervezetekkel tudnának kialakítani együttműködést. Ezek azonban az egyéni életutak változásával állandó mozgásban vannak. A munkáltatónak, a diáknak és a felsőoktatási intézménynek ugyanaz az érdeke. Az iskola abból tud presztízst teremteni, ha jó minőségű oktatással és a kapcsolat építésével eljuttatja a diákokat azokhoz a nagynevű vállalatokhoz, amelyeknek a minél több, jó képességű diák felvétele a célja.