A kékgalléros munkavállalók megtartásának titka - mélyelemzés és a megoldás

A kékgalléros munkavállalók általános helyzete és munkakörülményei a hazai munkaerőpiac kulcsfontosságú kérdéseit vetik fel, különös tekintettel a munkavállalói elégedettségre és a fluktuáció csökkentésére. A Pannon-Work Zrt. egymásra épülő kutatásai pontosan feltárták, hogy a munkaadóknak milyen lépéseket érdemes megtenniük a fizikai dolgozók bizalmának növelése és hosszú távú megtartása érdekében. A kutatások eredményei mélyebb megértést biztosítanak a cégvezetők számára a kékgalléros munkavállalók kihívásait és szükségleteit illetően, lehetővé téve, hogy célzottabb és hatékonyabb megoldásokat dolgozzanak ki számukra. Vagyis a vezetők a felmérések eredményei alapján konkrét adatok és tények birtokában hozhatnak döntéseket, tűzhetnek ki célokat, és készíthetnek akciótervet azok eléréséhez.

Kihívások és bizalomhiány

A Pannon-Work Zrt. 800 fős, gazdaságilag aktív munkavállaló részvételével zajló reprezentatív felmérése öt kérdéskört érintve mérte fel a fizikai dolgozók attitűdjeit. A kékgalléros munkavállalók helyzetének még mélyebb megismerése érdekében további 15 alannyal mélyinterjúkat is készítettek. A válaszadók Magyarország három városát – Budapestet, Debrecent és Zalaegerszeget – és három különböző munkaadót képviseltek. A kutatás eredményei szerint a fizikai dolgozók jelentős része bizalmatlan a munkaadókkal és az intézményekkel szemben. A dolgozók egy 5-ös skálán mért bizalmi index alapján – 3-as érték feletti átlaggal – a hazai tulajdonú vállalatokat értékelték a legjobbra. Az országos szabályozó hatóságok és a minisztériumok 2,5-ös értéket kaptak, míg a külföldi vállalatok, a szakszervezetek és a munkaerő-kölcsönzők átlagosan 2,7-es szinten szerepeltek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fizikai dolgozók alapvetően bíznak a különböző intézményekben és szereplőkben, ugyanakkor a bizalom eloszlása egyenetlen és további erősítést igényel. A mélyinterjúk során kiderült: a munkavállalók bizalmatlansága szerteágazó okokból fakad, és azok szoros összefüggést mutatnak a szervezeti kultúrával. Olyannyira így van ez, hogy már a közvetlen vezető stresszes állapota is komoly bizalmatlansági tényezőként jelenik meg.

„A mélyinterjús kutatás során a fizikai dolgozók gyakran említették, hogy a munkaadók részéről tapasztalt bizalmatlanság oka a nem megfelelő vagy hiányos kommunikáció. Sok esetben a munkavállalók hiányolják az őszinte, transzparens tájékoztatást, és úgy érzik, hogy a cégek a nehézségekért gyakran a külső tényezőket okolják. Az interjúalanyok nagy része negatívan nyilatkozott a munkaadója iránti bizalmáról, és fontosnak tartotta, hogy több alapvető információt kapjon a vállalat működéséről és saját jövőjéről” – emelte ki a részleteket Baksy Marianna, a Pannon-Work cégcsoport marketing és PR vezetője.

A tanulás iránti igény és a munkaerőpiaci helyzet

A fizikai dolgozók megtartásának egyik fontos kulcsa a tanulás és a fejlődési lehetőségek biztosítása. A kutatás alapján a válaszadók 89 százaléka fontosnak tartja a tanulást, és nyitott lenne a munkaerőpiaci esélyeiket javító képzésekre.

„Az interjúalanyok szerint az állam és az oktatási rendszer feladata volna a fizikai munkások utánpótlásáról és szakképzéséről való gondoskodás. Felmerült az a vélemény is, hogy ebben a kérdésben a gyerekek szüleinek és a foglalkoztatóknak is felelősséget kellene vállalniuk. Úgy látják, hogy a cégek és az állam részéről is fontos lenne a szakképzések támogatása. A válaszadók szerint az adott munkakör és feladatok elvégzéséhez szükséges képzés és betanítás egyértelműen a cégek feladata. A felmérés résztvevői a szakképzések mellett megemlítették a tűzvédelmi szakvizsga, a targoncavezetői engedély, valamint az idegen nyelvi és számítógépes tanfolyamok szükségességét, mint lehetséges képzési irányokat” – tette hozzá Baksy Marianna. Az ilyen képzések lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon.

Baksy Marianna Pannon-Work marketing és PR vezetője

A betanító kolléga elkötelezése kulcskérdés, hiszen ő átadja tudását, és így még kevésbé érzi biztonságban a pozícióját. Ráadásul az első két hétben jellemzően előforduló fluktuáció miatt szinte „feleslegesnek” is érezheti az erőfeszítéseit. Az új munkatársak betanítását végző dolgozók számára fontos lenne olyan személyiségfejlesztő képzések biztosítása, amelyek a motiváció, a kudarcokkal való megküzdés és a megoldásfókuszú gondolkodásmód fejlesztésére irányulnak.

A munkahely megtartása és a jövőtől való félelem

A fizikai munkások több mint fele (53 százalék) viszonylag könnyen találna új állást, ugyanakkor 18 százalékuk szerint újbóli elhelyezkedésük kifejezetten nehéz lenne. A budapesti és debreceni cégek dolgozói általában gyorsabb elhelyezkedést tapasztalnak, míg a zalaegerszegiek főként az életkorból adódó hátrányokat és a visszajelzések hiányát említik nehézségként. A felmérés szerint a személyes kapcsolatok jelentős szerepet játszanak az álláskeresés sikerében: szerint ismeretségek nélkül sokkal nehezebb új pozíciót találni. Az egyik interjúalany például elmondta, hogy fél évig tartott, mire sikerült állást találnia, míg más válaszadók szerint a felvételi folyamatok hossza néhány naptól akár egy hónapig is terjedhetett. Mindössze a válaszadók 20 százaléka tartja valószínűnek, hogy hamarosan új munkahelyet kell keresnie, míg valamivel kevesebb mint felük bizonyos fokú fenyegetettséget érez. Az elemzések alapján leginkább a segédmunkások körében jelentős az elbocsátástól való félelem.

A mélyinterjúk szerint az állásvesztés kockázata az alacsonyabb végzettségű dolgozók körében a legnagyobb. Azok, akik nem rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal, úgy érzik, hogy a leépítések őket érinthetik elsőként. Egy nyolc osztályos végzettséggel rendelkező dolgozó általában alacsonyabb önbizalommal bír, és könnyebben pótolhatónak érzi magát. Azok, akik azonban bizonyítani tudják munkateljesítményüket, kevésbé félnek az állásuk elvesztésétől – mutatott rá a kutatás. Számukra a munkájuk értékét hangsúlyozó pozitív visszajelzés erős támogatást jelenthet.

A külföldi munkavállalók és a technológiai fejlődés hatása

A kutatás szerint a fizikai dolgozók közel 80 százaléka tart attól, hogy a külföldi vendégmunkások veszélyt jelentenek a munkahelyükre, és 67 százalékuk úgy látja, hogy a robotika és a technológiai fejlődés kihívást jelenthet. A mélyinterjúk azonban árnyalják a képet: a budapesti és debreceni munkavállalók körében kevésbé jellemző ez az aggodalom, míg a zalaegerszegi dolgozók inkább érzik úgy, hogy a külföldi munkaerő csökkenti az elhelyezkedési esélyeiket. Véleményük szerint a nyitott pozíciókat sok esetben külföldi munkavállalókkal töltik be, akik számára megfelelő a minimálbér jelenlegi szintje is. Az interjúkból az is kiderült, hogy a külföldi munkavállalók beilleszkedésekor időnként akadályok merülnek fel, különösen a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi nehézségek miatt. Komolyabb nemzetiségi ellentétek azonban nem fordultak elő – emelte ki az egyik válaszadó.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A fizikai dolgozók problémáira a munkaadók megfelelő megközelítéssel és intézkedésekkel reagálhatnak, jelentősen javítva a munkakörülményeket. A bizalom erősítése kulcsfontosságú, ehhez a munkáltatóknak fel kell mérniük a munkavállalók bizalmi szintjét, és meg kell érteniük a bizalmatlanság okait. Transzparens kommunikációval és rendszeres tájékoztatással elősegíthetik a munkakörnyezet javulását. A vezetői tréningek bevezetése és a beosztottakkal való jobb kapcsolat kialakítása szintén pozitív hatással lehet. Fontos, hogy a kommunikáció ne csupán tájékoztató jellegű legyen, hanem valódi megértést is biztosítson. A vezetőknek ösztönözniük kell a munkavállalói visszajelzéseket annak érdekében, hogy a dolgozók tisztában legyenek a vállalat működésének hátterével. A szakképzési igények feltárása és az adott munkakörökhöz kapcsolódó kompetencialisták felülvizsgálata, valamint a szükséges képzések biztosítása növeli a dolgozók elégedettségét és munkahelyi hatékonyságát. Az új kollégák betanítása és a betanító munkatársak motivációjának fenntartása kiemelten fontos.

A munkaerőpiaci kihívások kezelése érdekében hasznos lehet a helyi piac sajátosságainak feltárása és a versenyképes munkalehetőségek biztosítása. Az adminisztratív folyamatok felgyorsítása is lényeges szempont. A külföldi munkavállalókkal és a technológiai változásokkal kapcsolatos félelmek kezelésére pedig segíthet az előzetes tájékoztatás és a beilleszkedést támogató intézkedések. Az alacsonyabb végzettségű, de értékes munkát végző dolgozókra nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontos, hogy a cégek visszajelzésekkel és megbecsülésük kimutatásával erősítsék meg pozíciójukat, és megfelelő erőforrásokat biztosítsanak számukra a fejlődéshez.

A Pannon-Work Zrt. a kutatások alapján összeállított egy „To-Do” listát, amely segít a vállalkozásoknak a fizikai munkavállalók megtartásában és elkötelezettségük növelésében.