kapubanner for mobile

A közmunka és a szociális szféra bérkorrekciója húzza fel a kereseteket

A bruttó keresetek 4, 1 százalékkal, közmunkások nélkül számítva 3 százalékkal nőttek az első negyedévben. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közmunkások létszámalakulása és a szociális szféra bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

A nettó keresetek a bruttóval azonos ütemben emelkedtek, így a fogyasztói árak első negyedévi 1,0 százalékos csökkenésével számolva a nemzetgazdaság egészében 5,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 4,0 százalékos volt a reálbérek növekedése január-márciusban az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva.

A vállalkozásoknál 3,5, közfoglalkoztatottak nélkül 3,3 százalékos volt a bérnövekedés, a költségvetési szférában pedig 4,3, illetve 2,3 százalékos.

A pénzügyi-biztosítási területen jó dolgozni

Az átlagos bruttó kereset 239 ezer 300 forint volt, a nettó kereset 156 ezer 700 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (497 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 500 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 189 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, összege átlagosan 10 200, illetve 9600 forint volt.

Nettó 157 ezer forintot kerestünk

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 156 700 forint volt, - a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt - a bruttó keresetekével azonos mértékben, 4,1százalékkal emelkedett. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 163 600 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,0, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén és a nonprofit szervezeteknél egyaránt 2,3 százalékkal nőttek a keresetek.

Forrás: KSH
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek - 0,3 százalékponttal - kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 251 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,2 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék.
  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Felmérés: mennyit tudnak a magyarok az EU bértranszparencia-irányelvéről?

Egy friss kutatás szerint a magyarok többsége még alig hallott az Európai Unió új bértranszparencia-szabályozásáról, és sokan bizonytalanok abban,... Teljes cikk

Nők a munkában: sokat javítottunk, de Izland még messze van

A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi kihívásokra. A PwC idei Women in Work Indexe szerint... Teljes cikk

Durvább, mint hittük: ennyit keres valójában egy magyar rendőr 2026-ban

Durva különbségek rajzolódnak ki a 2026-os rendőri bérekben: miközben a pályakezdők nettója sokszor még a 300 ezret sem éri el, a tapasztalt... Teljes cikk