A kutatások szerint egyre többen válnak perfekcionistává, és ez nem jó hír
A perfekcionizmus a személyiséggel kapcsolatos kutatások egyik legnépszerűbb témaköre. A perfekcionista emberek értéküket szüntelenül az eredményekben mérik, és erős aggodalmat tapasztalnak meg teljesítményükkel kapcsolatban. Nehéz fenntartás nélkül elfogadniuk magukat és sokat foglalkoznak mások jóváhagyásával. Sokszor rugalmatlanok, megrögzöttek és gyakran gondolkodnak kategorikusan.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte rekordszámú fiatal szenved komoly depressziótól és szorongásos zavaroktól. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a fiatalok romló pszichológiailag rossz egészségi állapota annak köszönhető, hogy irracionálisan magas elvárásokat támasztanak maguk elé mind szakmailag, mind tanulmányilag, de irreális elvárásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogyan kellene kinézniük, vagy mit kéne birtokolniuk. A fiatalok, úgy tűnik, hisznek abban a mítoszban, hogy a dolgoknak, beleértve őket magukat is, tökéletesnek kell lenniük.
A tökéletesség azonban lehetetlen, teljesíthetetlen cél. Azok, akik túl sokat foglalkoznak vele, elkerülhetetlen kudarcot és pszichológiai zűrzavart fognak megtapasztalni. Megszállottan meg akarják nyerni mások elismerését, és megmutatni hibátlan teljesítményüket. Krónikusan a tökéletlenségükön elmélkednek, azon rágódnak, mit tehettek volna másképp, és komoly szorongás, sőt szégyen lesz rajtuk úrrá vélt alkalmatlanságuk és értéktelenségük miatt. Az, hogy a perfekcionizmus súlyos mentális betegség, a közelmúltbeli kutatások egyik fő témája volt.
Egy decemberben megjelent pszichológiai metaanalízis azt a kérdést vizsgálta, milyen mértékben érinti az amerikai, kanadai és brit diákokat. A kutatók 1989 és 2016 között főiskolai hallgatók megkérdezésével három területen mérték a perfekcionizmust: önorientált perfekcionizmus (a magunk felé irányuló túlzott elvárások), szociálisan előírt elvárások (túlzottan magas szociális elvárások) és mások felé orientált perfekcionizmus (másokra irányuló perfekcionizmus). A kutatás megállapította, hogy a mért időszakban a hallgatók perfekcionizmusának szintje mindhárom területen szignifikáns mértékben növekedett. A legújabb generáció tehát sokat követel önmagától, de mások is sokkal több elvárást támasztanak feléjük.
Az elemzésből az is megállapítható, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb, mint az önorientált és a más-orientált perfekcionizmus. A perfekcionizmus ezen formája tehető a leginkább felelőssé a fiatalok súlyos mentális betegségeinek csaknem járványos szintjéért.
A kutatók levonva a konzekvenciát olyan tanácsokat dolgoztak ki tanároknak és munkahelyi vezetőknek, amelyek segíthetnek egy olyan kultúra létrehozásában, amely enyhíti a tökéletességre való törekvés káros hatásait.
A perfekcionizmus mögött meghúzódó energia nagymértékben a kudarc elkerülésének vágyából ered. Ha egy fontos vizsga, döntő határidő vagy üzletmenet előtt áll, a perfekcionista minden lehetőségben elsősorban a kudarcot látja. A kudarctól való félelem abból ered, hogy ha nem tesz meg valamit tökéletesen, akkor valami belső gyengeség vagy gyarlóság fog kiderülni róla. Ezért a perfekcionisták nagyfokú stresszt tapasztalhatnak meg a mindennapi életükben, ami más mentális és egészségügyi problémákat okozhat.
Amikor az alkalmazottak számára valami fenyegetőnek tűnik, át kell helyezniük a fókuszt a katasztrofális lehetőségekről arra, amit tanulhatnak a dolgok esetleges negatív kimeneteléből. Újrakalibrálhatják céljaikat, és a stresszes helyzetekre a fejlődés lehetőségeként tekinthetnek. És ha kudarcot vallanak? A perfekcionista emberek általában ambiciózusak, keményen dolgoznak és szorgalmasak. Egy kis együttérzés és támogatás a segítségükre lehet, amikor a dolgok nem mennek jól.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kutatások szerint egyre többen válnak perfekcionistává, és ez nem jó hír
2. oldal - Legyenek egészségesebb céljaink a perfekcionizmusnál
Egyre többet követelünk magunktól
A tökéletesség azonban lehetetlen, teljesíthetetlen cél. Azok, akik túl sokat foglalkoznak vele, elkerülhetetlen kudarcot és pszichológiai zűrzavart fognak megtapasztalni. Megszállottan meg akarják nyerni mások elismerését, és megmutatni hibátlan teljesítményüket. Krónikusan a tökéletlenségükön elmélkednek, azon rágódnak, mit tehettek volna másképp, és komoly szorongás, sőt szégyen lesz rajtuk úrrá vélt alkalmatlanságuk és értéktelenségük miatt. Az, hogy a perfekcionizmus súlyos mentális betegség, a közelmúltbeli kutatások egyik fő témája volt.
Egy decemberben megjelent pszichológiai metaanalízis azt a kérdést vizsgálta, milyen mértékben érinti az amerikai, kanadai és brit diákokat. A kutatók 1989 és 2016 között főiskolai hallgatók megkérdezésével három területen mérték a perfekcionizmust: önorientált perfekcionizmus (a magunk felé irányuló túlzott elvárások), szociálisan előírt elvárások (túlzottan magas szociális elvárások) és mások felé orientált perfekcionizmus (másokra irányuló perfekcionizmus). A kutatás megállapította, hogy a mért időszakban a hallgatók perfekcionizmusának szintje mindhárom területen szignifikáns mértékben növekedett. A legújabb generáció tehát sokat követel önmagától, de mások is sokkal több elvárást támasztanak feléjük.
Az elemzésből az is megállapítható, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb, mint az önorientált és a más-orientált perfekcionizmus. A perfekcionizmus ezen formája tehető a leginkább felelőssé a fiatalok súlyos mentális betegségeinek csaknem járványos szintjéért.
A kutatók levonva a konzekvenciát olyan tanácsokat dolgoztak ki tanároknak és munkahelyi vezetőknek, amelyek segíthetnek egy olyan kultúra létrehozásában, amely enyhíti a tökéletességre való törekvés káros hatásait.
A hiba nem gyengeség
A perfekcionizmus mögött meghúzódó energia nagymértékben a kudarc elkerülésének vágyából ered. Ha egy fontos vizsga, döntő határidő vagy üzletmenet előtt áll, a perfekcionista minden lehetőségben elsősorban a kudarcot látja. A kudarctól való félelem abból ered, hogy ha nem tesz meg valamit tökéletesen, akkor valami belső gyengeség vagy gyarlóság fog kiderülni róla. Ezért a perfekcionisták nagyfokú stresszt tapasztalhatnak meg a mindennapi életükben, ami más mentális és egészségügyi problémákat okozhat.
Amikor az alkalmazottak számára valami fenyegetőnek tűnik, át kell helyezniük a fókuszt a katasztrofális lehetőségekről arra, amit tanulhatnak a dolgok esetleges negatív kimeneteléből. Újrakalibrálhatják céljaikat, és a stresszes helyzetekre a fejlődés lehetőségeként tekinthetnek. És ha kudarcot vallanak? A perfekcionista emberek általában ambiciózusak, keményen dolgoznak és szorgalmasak. Egy kis együttérzés és támogatás a segítségükre lehet, amikor a dolgok nem mennek jól.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kutatások szerint egyre többen válnak perfekcionistává, és ez nem jó hír
2. oldal - Legyenek egészségesebb céljaink a perfekcionizmusnál
A tudás törvényei: a megértés kulcsa