Szerző: Bánosi Eszter Megjelent: 10 hónapja

A kutatások szerint egyre többen válnak perfekcionistává, és ez nem jó hír

A perfekcionizmus a személyiséggel kapcsolatos kutatások egyik legnépszerűbb témaköre. A perfekcionista emberek értéküket szüntelenül az eredményekben mérik, és erős aggodalmat tapasztalnak meg teljesítményükkel kapcsolatban. Nehéz fenntartás nélkül elfogadniuk magukat és sokat foglalkoznak mások jóváhagyásával. Sokszor rugalmatlanok, megrögzöttek és gyakran gondolkodnak kategorikusan.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte rekordszámú fiatal szenved komoly depressziótól és szorongásos zavaroktól. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a fiatalok romló pszichológiailag rossz egészségi állapota annak köszönhető, hogy irracionálisan magas elvárásokat támasztanak maguk elé mind szakmailag, mind tanulmányilag, de irreális elvárásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogyan kellene kinézniük, vagy mit kéne birtokolniuk. A fiatalok, úgy tűnik, hisznek abban a mítoszban, hogy a dolgoknak, beleértve őket magukat is, tökéletesnek kell lenniük.

Egyre többet követelünk magunktól

A tökéletesség azonban lehetetlen, teljesíthetetlen cél. Azok, akik túl sokat foglalkoznak vele, elkerülhetetlen kudarcot és pszichológiai zűrzavart fognak megtapasztalni. Megszállottan meg akarják nyerni mások elismerését, és megmutatni hibátlan teljesítményüket. Krónikusan a tökéletlenségükön elmélkednek, azon rágódnak, mit tehettek volna másképp, és komoly szorongás, sőt szégyen lesz rajtuk úrrá vélt alkalmatlanságuk és értéktelenségük miatt. Az, hogy a perfekcionizmus súlyos mentális betegség, a közelmúltbeli kutatások egyik fő témája volt.

Egy decemberben megjelent pszichológiai metaanalízis azt a kérdést vizsgálta, milyen mértékben érinti az amerikai, kanadai és brit diákokat. A kutatók 1989 és 2016 között főiskolai hallgatók megkérdezésével három területen mérték a perfekcionizmust: önorientált perfekcionizmus (a magunk felé irányuló túlzott elvárások), szociálisan előírt elvárások (túlzottan magas szociális elvárások) és mások felé orientált perfekcionizmus (másokra irányuló perfekcionizmus). A kutatás megállapította, hogy a mért időszakban a hallgatók perfekcionizmusának szintje mindhárom területen szignifikáns mértékben növekedett. A legújabb generáció tehát sokat követel önmagától, de mások is sokkal több elvárást támasztanak feléjük.
Az elemzésből az is megállapítható, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb, mint az önorientált és a más-orientált perfekcionizmus. A perfekcionizmus ezen formája tehető a leginkább felelőssé a fiatalok súlyos mentális betegségeinek csaknem járványos szintjéért.

A kutatók levonva a konzekvenciát olyan tanácsokat dolgoztak ki tanároknak és munkahelyi vezetőknek, amelyek segíthetnek egy olyan kultúra létrehozásában, amely enyhíti a tökéletességre való törekvés káros hatásait.

A hiba nem gyengeség

A perfekcionizmus mögött meghúzódó energia nagymértékben a kudarc elkerülésének vágyából ered. Ha egy fontos vizsga, döntő határidő vagy üzletmenet előtt áll, a perfekcionista minden lehetőségben elsősorban a kudarcot látja. A kudarctól való félelem abból ered, hogy ha nem tesz meg valamit tökéletesen, akkor valami belső gyengeség vagy gyarlóság fog kiderülni róla. Ezért a perfekcionisták nagyfokú stresszt tapasztalhatnak meg a mindennapi életükben, ami más mentális és egészségügyi problémákat okozhat.

Amikor az alkalmazottak számára valami fenyegetőnek tűnik, át kell helyezniük a fókuszt a katasztrofális lehetőségekről arra, amit tanulhatnak a dolgok esetleges negatív kimeneteléből. Újrakalibrálhatják céljaikat, és a stresszes helyzetekre a fejlődés lehetőségeként tekinthetnek. És ha kudarcot vallanak? A perfekcionista emberek általában ambiciózusak, keményen dolgoznak és szorgalmasak. Egy kis együttérzés és támogatás a segítségükre lehet, amikor a dolgok nem mennek jól.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kutatások szerint egyre többen válnak perfekcionistává, és ez nem jó hír
2. oldal - Legyenek egészségesebb céljaink a perfekcionizmusnál
Follow hrportal_hu on Twitter

Az első benyomás - avagy az iroda előbb „kommunikál” mint a HR-es

A munkáltatói márka fontos tényezője a munkakörnyezet, legyen szó akár toborzásról vagy megtartásról. (Ami, ha jobban belegondolunk nem meglepő, hiszen napunk aktív időszakának jelentős részét munkahelyünkön töltjük, így nem mindegy, hogy milyen körülmények között telik el ez az idő.) A munkaerőhiány és a fiatalabb generációk igényeinek egyre hangsúlyosabb megjelenése a munkaerőpiacon a munkáltatókat is rákényszeríti, hogy foglalkozzanak ezen a területen is a dolgozói igényekkel. Erre bátorítja őket Az Év Irodája Verseny is, ahol nem csak a külsőségek, hanem a munkavállalók bevonása az irodai környezet kialakításába, a funkció és a design harmóniája is döntő szempont. tovább..

További cikkek
Rekordösszeggel támogatta a kormány a multikat, 12 millióba került egy munkahely

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami... Teljes cikk

A rabszolgatörvény miatt lezárták a Pénzügyminisztérium bejáratát

A Jobbik néhány tagja szerda reggel a lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát. A párt szerint a túlóratörvényről szóló javaslatot ennél a tárcánál dolgozták ki. Teljes cikk

Az első benyomás - avagy az iroda előbb „kommunikál” mint a HR-es

A munkáltatói márka fontos tényezője a munkakörnyezet, legyen szó akár toborzásról vagy megtartásról. (Ami, ha jobban belegondolunk nem meglepő,... Teljes cikk

Több mint 9 százalékkal nőtt a reálbér Romániában, 190 ezer forintot keresnek

Októberben 9,1 százalékkal volt nagyobb az inflációtól megszűrt béremelkedés Romániában a tavalyi tizedik hónaphoz mérten - közölte a román... Teljes cikk

Új szakemberrel bővült a HB Reavis vezetői csapata

Új akvizíciós és fejlesztési igazgatója lett a HB Reavis magyarországi vállalatának: Berényi Zsolt több mint egy évtizedes tapasztalattal... Teljes cikk