A lassú gyilkos - Így kezeljük a stresszorokat a munkahelyen

Kulcsfontosságú, hogy foglalkozzunk a modern élet stresszhelyzeteivel, különösen azokkal, amelyek a munkahelyről erednek. A munkahelyi nyomás az élet része, kortól, tapasztalattól vagy munkaköröktől függetlenül, és ez nem feltétlenül negatív. A kezelhető nyomás motiváló lehet, és a termelékenység növekedéséhez vezethet. Ha azonban a nyomás tartós és kezelhetetlen, az stresszhez vezethet. Az Egyesült Királyságban a felnőttek közel egyharmada számol be arról, hogy havonta több mint 10 napot stresszesnek érzi magát – írja a HR News cikke.

Az agy reakciójának megértése

Az agyunk beépített riasztórendszerrel van felszerelve, amelyet a mi védelmünkre terveztek. Amikor fenyegetést észlelünk, a szervezetünkben olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek felgyorsítják a szívverésünket és megemelik a vérnyomásunkat. Ez a "harcolj vagy menekülj " válaszreakció felkészít a fenyegetéssel való hatékony szembenézésre. A veszély elmúltával azonban a szervezetének ideális esetben vissza kell térnie egy nyugodt, pihent állapotba. A mai élet könyörtelen kihívásai és követelményei miatt azonban sokan úgy találják, hogy a riasztórendszerük ritkán kapcsol ki.

A stressz hosszú távú hatása

A folyamatosan megnövekedett stresszszint negatívan befolyásolhatja a mentális jólétet. Ha nem kezelik, az hatással lehet a boldogságra, az életminőségre, és végül komolyabb mentális egészségügyi problémákba torkollhat. A stressz és a munka együttesen többféleképpen jelentkezhet, és minden egyénnél más és más, de a következőkre érdemes odafigyelni

• Munkahelyi teljesítmény
• Teljesítményproblémák és erős visszaesés vagy következetlenség a munkában
• A munkavégzés során felmerülő hibák és tévedések
• Csökkent motiváció és elkötelezettség
• Gyakori feledékenység
• Konfliktusok és érzelmi jelek
• Hangulatváltozások és ingerlékenység
• Túlreagálás kisebb problémákra
• Nehézségek a munkatársakkal való kapcsolatban
• Csökkent társas érintkezés
• Gyakori hiányzások
• Késve érkezik a munkahelyére
• Fokozott kritika a kollégákkal szemben
• Fizikai megnyilvánulások
• Nehézségek a pihenésben és a magánélet és a munka közötti határok meghatározásában
• A személyes megjelenés és a higiénia elhanyagolása
• Fáradtság és tartós fáradtság
• A munkahelyi feszültségekhez kapcsolódó fejfájás
• Hosszú távú hatás az egészségre

A stressz kezelésének fontosságára hívják fel a figyelmet azok a kutatások, amelyek azt mutatják, hogy az akut és tartós stressz hosszú távú károsodást okozhat a stresszhelyzetben termelődő biomarker, a kortizol magas szintje miatt. A tartósan magas kortizolszint és a krónikusan stresszes egyéneknél fennáll az agy kémiai és szerkezeti károsodásának kockázata, ami a memória, a figyelem és a végrehajtó funkciók romlásához vezet. Más kutatások azt is kimutatták, hogy a stressz növelheti az olyan neurodegeneratív betegségek, mint a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét a későbbi években.

Stratégiák a stressz kezelésére

A stressz kezelése tehát nemcsak a hatékony munkahelyi működés szempontjából kulcsfontosságú, hanem az általános jólét és az egészséges életmód részeként is. Az alábbi lista különböző stratégiákat és megoldásokat kínál olyan apró változtatások beépítésére, amelyek pozitív hatással lehetnek a munkahelyi stresszel való megbirkózásra:

• Váljunk el pszichológiailag a munkától: Szánjunk időt naponta a munkával nem kapcsolatos tevékenységekre (például videojátékok, olvasás vagy főzés), hogy megkönnyítsük a kikapcsolódást.
• Használjuk ki a mikroszüneteket: Tervezzünk rövid, gyakori szüneteket a munkanap során nyújtózkodásra, folyadékpótlásra vagy egy gyors társas érintkezésre, ami segíthet a fókusz és az energia felfrissítésében.
• A szünetekben válasszunk olyan tevékenységeket, amelyek valóban kikapcsolnak minket.
• Végezzünk olyan tevékenységeket, amelyek nagyobb energiabefektetést és összpontosítást igényelnek, például testmozgás, új készségek elsajátítása vagy önkéntes munka. Ezek feltölthetnek energiával és javíthatják a pihenés utáni teljesítményünket.
• Optimalizáljuk a környezetünket: Dobjuk fel munkahelyet a természet elemeivel, nyissuk ki az ablakokat, sétáljunk a közeli parkokban, vagy használjunk természetképeket a regenerálódás fokozására és a stressz csökkentésére.
• A meditáció beépítése: A rendszeres meditáció 25%-kal csökkentheti a kortizolszintet, javítja a koncentrációt.
• Táplálkozás az agy egészségéért: Az optimális agyműködés érdekében építsünk be az étrendünkbe olyan táplálékokat, mint a fehérjék, az Omega-3 zsírsavak, a B-vitaminok és a D-vitamin.
• Megfelelő alvás: A megfelelő alvás az egészség megtartása és a stressz csökkentése érdekében is fontos.
• A hatékony stresszkezelés lehetővé teszi, hogy csökkentük annak életére gyakorolt hatását, így boldogabb, egészségesebb és produktívabb életet élhetünk.

A végső cél a kiegyensúlyozott életmód elérése, amelyben elegendő idő jut a munkára, a kapcsolatokra, a kikapcsolódásra és a személyes érdeklődésre, valamint az ellenálló képesség a nyomás elviselésére és a munkahelyi kihívások közvetlen kezelésére. A stresszkezelés azonban nem univerzális megoldás; egyénenként változik. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy kísérletezzünk, és felfedezzük, milyen módszerek a leghatékonyabbak számunkra. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy ha már kipróbálta ezeket az önsegítő technikákat, de nem bizonyultak hatásosnak, és hosszabb időn keresztül stresszesnek érzi magát, vagy a "harcolj vagy menekülj " reakciómódban ragadt, fontolja meg, hogy konzultáljon háziorvosával vagy terapeutával. Orvosa további megküzdési stratégiákat javasolhat, vagy kognitív viselkedésterápiát ajánlhat a stressz-szint jobb kezelése érdekében.

HR News

fotó: unsplash