Szilágyi Katalin
Megjelent: 13 éve

A lázadástól sem riadnak vissza válságban a dolgozók

"Elrabolták főnöküket a Fiat-dolgozók Brüsszelben" - olvashattuk a hírt a közelmúltban. Az alkalmazottak így tiltakoztak a munkahelyek bezárása és az elbocsátások ellen. A válság terjedése óta megszaporodtak ugyan a főnökrablások, de az ellenállási, bosszúállási módszerek korántsem új keletűek: a dolgozók mindig is igyekeztek bosszantani a vezetőséget, ha valami nem tetszett nekik, vagy valamivel - legtöbbször a szervezeten belüli változásokkal - nem értettek egyet. Ki ne hallott volna már arról, hogy bizalmas adatok tűntek el egy cégtől, vagy egy alkalmazott feljelentette korábbi munkaadóját az adóhatóságnál, vagy egy kirúgott beosztott megfenyegette felettesét?

De mi áll mindennek a hátterében?

A személyes indíttatású ellenállás magatartási, kulturális, pszichológiai tényezőkre vezethető vissza. A pszichológiai tényezők közül talán a legfontosabb az ismeretlentől való félelmünk, a bizonytalanságkerülésünk, a status-quo megőrzésére való törekvésünk. A szervezeti lét ismert, elfogadott, begyakorolt állapota, az abban való cselekvés kisebb szellemi és fizikai energiát igényel, mint az újra való áttérés. Magánéletünket és szervezeti létünket szokásokkal, rutinokkal, programozott cselekvésekkel népesítjük be, hogy a bennünket körülvevő komplexitást mérsékeljük. A változás bizonytalansággal és a már megszerzett, "bebiztosított" értékek elvesztésének kockázatával jár. Az emberek pedig tudatosan és tudat alatt is sokat tesznek azért, hogy ezt a kockázatot kiküszöböljék. A változás fenyegetheti anyagi érdekeinket, az új eljárások, a korábbitól eltérő rutinok pedig olyan félelmet ébreszthetnek bennünk, hogy nem leszünk képesek az új követelményeknek megfelelni. Még egyértelműbb az ellenállás, ha a változás nemcsak a megszokottat, hanem magát a munkahelyet is fenyegeti.

Az ellenállás talán legfontosabb szervezeti oka a hatalmi pozíciók féltése. A szervezet tagjai ilyenkor saját érdeküket nézik, nem a szervezet egészének érdekeit. A változások során megváltoztatni kívánt politikai-hatalmi rendszer általában nagyon komoly ellenállási tényező. Az elbocsátás, a létbiztonság elvesztésének kockázata a legerősebb ellenálláshoz is vezethet: ennek teljes fegyvertára előkerülhet a munkalassítástól egészen a sztrájkig. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ellenálló magatartás nem mindig tudatos, sőt, általában nem az.

A bosszú és a magyarok

A politikai csatározások miatt egyébként is feszült magyar közhangulatra a válság csak rátett egy lapáttal, sok munkahelyen kiábrándultság, rossz hangulat érezhető. - Egyre több a konfliktus a szervezetekben, és minél idegesebb a munkahelyi közeg, annál több a hiba, a kapkodás, az "ok nélküli" konfliktus. Ha két kollega például nem kedveli egymást, egy nyugodtabb időszakban eldolgoznak egymás mellett, mindez azonban megváltozik egy feszültebb légkörben és akár a nyílt konfliktust is könnyebben felvállalják - mondja Németh Gergely szervezetpszichológus. A bosszúállás, lázadás természetesen nem magyar sajátosság, kultúránkból, munkahelyi szocializációnkból adódik, hogy szeretünk furkálódni. - Nem szeretünk felelősséget vállalni, sunnyogunk, ahol tudunk. Abban a pillanatban pedig, hogy veszélyben érezzük magunkat vagy az egzisztenciánkat, palotaforradalmat indítunk - fogalmaz a szakember, aki azért hozzáteszi: legtöbbször végső elkeseredésünkben folyamodunk csak a nyílt agresszióhoz, vagy a bosszúhoz.

Ellenállók...

Recesszió idején az elbocsátás különösen sokkoló hatással lehet az egyénre, a kilátástalanság, a reményvesztettség könnyen agresszióhoz vezethet. Dühös állapotunkban első reflexként a vezetőt támadva úgy érezhetjük, némi elégtételt kapunk sérelmeinkért. Agresszív magatartást akkor tanúsítunk, ha úgy érezzük, sarokba szorítottak minket, és ez az érzés hatalmába kerít bennünket. Ez fokozottabban jelentkezhet azoknál, akik valamilyen okból kifolyólag - pl. alacsony iskolai végzettség, szaképzettség, nyelvtudás hiánya - hátrányos helyzetben érzik magukat és jóval nehezebben boldogulnak a munkaerőpiacon, így ha elbocsátják őket, fenyegetve érzik megélhetésüket, emiatt pedig könnyen fellázadhatnak. De az agresszió felbukkanhat a középosztály tagjai körében is, hiszen őket nyomja a hitelek törlesztése, egyik pillanatról a másikra elveszíthetik egzisztenciájukat. Ha az önmagukról kialakított képet - jó mintapolgár, családfenntartó, nincs ráutalva másokra - megrengetik, és nem tudják már betölteni ezt a szerepet, úgy érzik, kicsúszott a kezükből az irányítás, az indulatok rajtuk is eluralkodhatnak - magyarázza Németh Gergely. Előfordulhat ennek az ellenkezője is, amikor agresszió helyett apátiába kerül az illető, az utóbbi időben a válság miatt egyre több gazdasági vezetőnél lehetett ezt megfigyelni.

...és módszereik

A dolgozók többféle módon tudnak borsot törni feletteseik orra alá. A lázadásnak passzív és aktív technikái is vannak. A passzív kategóriába tartozik például, ha a munkavállaló nem csinálja meg, vagy halasztja a feladatait, késik, elrontja a munkáját. A nyílt ellentmondás, a nyílt lázadás, a konfrontáció már az aktív technika típusai. A hárítás enyhe változata, ha a munkavállaló lassítja a munkáját, tönkreteszi a gépét. Ennél keményebb verzió már a lázadás nonverbális jelekkel történő kimutatása: az agresszív megnyilvánulások, ami testtartással, kézmozdulattal, szemkontaktussal fejezhető ki, de ide tartozik a nyíltabb verbális agresszió is, a szóbeli támadás vagy egy semmitmondó témán történő hajbakapás - sorolja a lázadás tipikus módszereit a szervezetpszichológus. - Minél irreálisabban, a normál logikát nem követően cselekszik valaki, annál elkeserítőbbnek találja helyzetét. Nagyon kiélezett idegállapotba kell kerülnie valakinek ahhoz, hogy olyan cselekedetre vetemedjen, mint a vezető nyílt elrablása, vagy megfenyegetése, hiszen ezek már a köztörvényesség határát súrolják - mutat rá Németh Gergely.

A menedzsment sem ártatlan

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a munkahelyi lázadásokért sok esetben a vezetőség is felelős: a támadásokat következetes, hiteles vezetéssel meg lehet előzni - hívja fel a figyelmet Németh Gergely. A szakember úgy látja, sokan töltenek be úgy magas pozíciókat, hogy nem értenek a vezetéshez. Nemcsak a feladatokat kell kiosztani, számonkérni, az eredményeket követelni, hanem menedzselni kell a szervezeti hálót, építeni a csapatot. - Azt kellene vizsgálni, hogy miként működünk, mint szervezet, mint az egyénekből álló csoport. Mechanikus gép helyett szervezeti kultúrát, szociális hálót kellene építeni - hangsúlyozza Németh Gergely, aki szerint a vezetőnek óriási szerepe van a szervezet sikeres működésében. Ha egy vezetőt támadás ér, annak általában oka van, azt valamilyen cselekedetével kiváltotta. - Ha egy vezető pökhendi stílusban közli a leépítések tényét, ne csodálkozzon rajta, ha elrabolják - mondta a szakember.

Előfordul azonban, hogy nem valódi tényeken, hanem félreértéseken, kitalációkon alapulnak a támadások, amelyek reagálására nem érdemes időt pazarolni, mert az ellenálló sokszor nincs is tudatában a cselekedetének. Németh Gergely szerint a támadásokkal szembeni leghatásosabb eszköz a csoport önismeret, a csoport fejlesztés, ha ez megtörtént, a problémákról nyíltan, őszintén tudnak majd beszélni a szervezet tagjai.
  • 2022.02.01Munkaügyi adatvédelem (GDPR HR-eseknek) Blended képzésünk során a tananyag általános elméleti részét, mely tartalmazza az alapfogalmak, jogalapok és törvények összefoglalását először e-learning videó formában sajátíthatja el. A videó megtekintése után egy fél napos konzultáció keretein belül, feldolgozásra kerül a tananyag további része, melyet online vagy tantermi formában hirdetünk meg. Részletek Jegyek
  • 2022.02.04Sikeres évem lesz! Csoportos coaching az eredményes évért 2022 első heteit éljük. Álmodozunk és tervezgetünk; mi mindent akarunk megvalósítani az idén? Aztán elröppennek a hetek és a hónapok, és azt vesszük észre, hogy sehol sem tartunk ezekkel a tervekkel. Ilyekor elgondolkodunk: hogy lesz ebből sikeres év?! Lehet, hogy veled is megtörtént már ez. Ha azt akarod, hogy az idén másképp legyen, érdemes felkészülni rá! Jelentkezz az eseményre, ahol eszközöket és inspirációt kapsz a tudatos évtervezéshez! Találkozunk? Részletek Jegyek
  • 2022.03.07Hetes Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. A képzés 3 héten keresztül, 2 hétköznap este valósul meg. Igény esetén 3 munkanapra is szervezhető. Részletek Jegyek
  • 2022.04.22BEMUTATKOZIK A teamwork2022 Képzelj el egy olyan kétnapos csapatépítő képzést, amely minden részletében a Te vállalati csapatodról szól. Jelentkezzetek az ország első csapatépítő eseményére, amelyre háromfős vállalati csapatokat várunk! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Felszolgáló

A felszolgáló feladata, hogy a vendéglátóipari egységekben ételt és italt szolgáljon fel a vendégeknek. A szakképzési rendszer átalakulása miatt,... Teljes cikk

Sárvári Mariann lett az Év projektmenedzsere

A Projektmenedzsment Világnapjához kapcsolódva immár 21. éve adja át a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla - a magyar projektmenedzsment szervezetek... Teljes cikk

Megváltozott a mezőőrök és hegyőrök munkájára vonatkozó szabályozás

Az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását. Az új jogszabály a mintegy 430 mezei... Teljes cikk