A legtehetségesebb diákok menjenek tanárnak

Pokorni Zoltán szerint erre egyetlen esély van, jó tanárok kellenek. Nem véletlen, hogy a sikeres oktatási rendszerek a pedagógusokat állították a középpontba, emelték a pedagógusképzés színvonalát, hangsúlyt helyeztek a toborzásra, növelték és a teljesítményhez kötötték a béreket, biztosították az oktató-nevelő munkához szükséges segítő szakembereket. Az oktatáspolitikus rámutatott: Magyarországon sem előzmények nélküli az, hogy a pedagógusok megkülönböztetett javadalmazásáról szó esik, az ágazati sajátosságok érvényesítésének kérdése a közalkalmazotti törvény életbelépése óta szinte minden kormánynál napirenden van.

Pokorni Zoltán a pedagógus életpályamodell hazai kialakításának és bevezetésének eddigi lépései kapcsán a legnagyobb ellentmondásnak azt nevezte, hogy a 150 ezres szakmai közösség, amelynek évtizedek óta problémája, hogy a munkája nem elismert, hivatásának nincs presztízse és a fizetése alacsony, a közelmúltbeli jelentős - teljesítményhez nem kötött - béremelés, valamint az elvégzett munkát részben láthatóvá, illetve bemutathatóvá tevő eszközrendszer kialakítása ellenére sem elégedett. A volt oktatási miniszter rámutatott: egy új rendszer mindig okoz érdeksérelmet is, amelyeket tudni kell jól kezelni. Az életpályamodell kritikus pontjai közé sorolta a bérrendszert és a finanszírozást, a minősítést, a kapcsolódást a pedagógusképzéshez és a pedagógus-továbbképzéshez, valamint e négy elem rendszerszerű működését.

Beszélt arról is, hogy a pedagógusképzés szétaprózott, gyakran nem kellő tudományos hátterű, provinciális, elszigetelt. A pedagógusképzéshez tudományegyetemi keretekre lenne szükség. Megállapította: jelenlegi formájában a Klebelsberg-ösztöndíj sem alkalmas a pályaválasztási döntések befolyásolására, hiszen a már felvettek nyerhetik el, vagyis nem a 18 éves fiatalokat ösztönzi a pedagóguspálya választására. Ráadásul a mostani rendszer egyszerre akar három problémát megoldani: a tehetségek pályára vonzását, a hiányszakok problémájának kezelését és a területi ellátatlanság problémáját - mondta Pokorni Zoltán.

Közlése szerint Jukka Gustafsson, az északi ország korábbi oktatási minisztere előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárok javadalmazásának bónuszokhoz kötése nagyon nehéz feladat, és a kidolgozását a szakértők bevonása mellett a tanárokkal, a szakszervezetekkel együttműködésben szükséges megtenni. Elmondta azt is: míg a magyar pedagógusképzés már a jelöltek kiválasztásánál is gondokkal küzd a színvonal és a merítési lehetőség szűkössége miatt, addig Finnországban a legtehetségesebb fiatalok is vonzónak tartják a tanári pályát, gyakran 7000-nél is több jelentkezőből választhatják ki az évente felvehető 900 általános iskolai tanárjelöltet. A finn miniszter nagyon fontosnak nevezte, hogy helyi szinten az iskoláknak, a tanároknak nemcsak beleszólásuk, hanem döntési lehetőségük is legyen.