A lottóban hiába bízol

Egyre több cég ad béren kívüli juttatást, derül ki Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A felmérést bemutató szerdai, Cafeteria trendek 2014 című konferencián elhangzott, hogy a béren kívüli juttatások és cafeteriaelemek közt a legnépszerűbbek az azonnal felhasználható, szociális jellegű elemek, mint például a SZÉP-kártyára történő befizetés és az Erzsébet utalvány.
Leggyakoribb garantált juttatások
Utóbbit a válaszadók 32 százaléka adja garantált juttatásként. Ezzel szemben önkéntes nyugdíjpénztári befizetést csak a cégek 15 százaléka nyújt alkalmazottainak a felmérés résztvevői közül, bár a vállalatok 73 százalékánál elérhető a cafeteria keretben a pénztári befizetés.
Cafeteria kínálati elemek gyakorisága 2014-ben
Kiderült az is, hogy akiknél elérhető elem a nyugdíj-előtakarékosság, ott is csak körülbelül minden harmadik cég ösztönöz valamilyen módon ennek kihasználására.

Majd nyerünk a lottón

Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a konferencián tartott előadásában megemlített egy kutatást, amelyben azt kérdezték nyugdíjhoz közeledő emberekről, hogy mivel fogják kiegészíteni a járandóságukat. Egy részük azt mondta, hogy nem szenvedhetnek hiányt semmiben, mert háztájiban minden szükségeset megtermelnek majd. Mások nyugdíjasként is állást vállalnának. A válaszadók többsége, 68 százaléka azonban azt válaszolta, hogy a lottóban bízik.

A pénzügyi szakember hangsúlyozta: a magyar nyugdíjrendszert ugyan igyekszik stabilizálni a politika, például a Gyurcsány-kormány azzal, hogy elvette a 13. havi nyugdíjat és emelte a korhatárt, az Orbán-kormány pedig a korkedvezményes és rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával, de a demográfiai körülmények néhány évtizeden belül komoly kihívás elé állítják majd a jelenlegi rendszert.

A felosztó-kirovó szisztémában a ma befizetett pénzeket adják át az idősebbeknek nyugdíjként. Ahogy az egyre alacsonyabb születésszám és egyre magasabb várható élettartam miatt öregszik a társadalom, ez a rendszer egyre kevésbé lesz képes jó körülményeket biztosítani az időseknek – akik közül ráadásul egyre többen élnek egyszemélyes háztartásban, mert elváltak vagy megözvegyültek, a többgenerációs családok pedig már ritkák. A járulékok növelése Nagy szerint azért nem opció, mert tovább növelné a generációk közti feszültséget.

A szakember szerint nagyon fog hiányozni a rendszerből annak az a 3-5 százezer embernek a nyugdíjjáruléka is, akik külföldön dolgoznak. A minimálbérre bejelentett tömegek nyugdíjba vonulása sincs messze, számukra keserű csalódás lesz az első csekkjük.

A férfiak átlagosan 14, a nők 18 évig élnek nyugdíjba vonulásuk után. Többségük az állami nyugdíjra alapoz. Nagy Csaba egy piramison szemléltette a lehetséges megtakarításokat, amelyek alkalmasak a nyugdíjas évek megkönnyítésére.

A piramis alsó, legszélesebb rétege az állami nyugdíj, ezután jön sorban az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás, a lakáspénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), az értékpapír, ingatlanbefektetés, és az arany és, műtárgyvásárlás – ez persze már csak azoknak javasolható, akiknél az a probléma, hogy nem tudják hová tenni a pénzüket.

Önkéntes nyugdíjpénztár vs. biztosítás

Nagy Csaba előadásában hosszan érvelt az önkéntes nyugdíjpénztár választása mellett a nyugdíjbiztosítással szemben. Mint mondta, pénztári számlát például 16 év felett bárki nyithat, akár nyugdíjkorhatár felett járó személy is. Biztosításnál a felső korhatár 55 év, és minimum 10 évre kell megkötni. Mindkét forma után évente 20 százalék szja-visszatérítés jár, pénztár esetén maximum 150, biztosításnál 130 ezer forint értékben, amelyet az adott megtakarítási formán belül írnak jóvá. Az OTP-nél kiszámolták, a biztosítás, részben a magas belépési díj miatt azonos, 20 ezer forintos havi befizetések mellett 30 évvel később feleakkora összeget eredményez a megtakarító számláján, mint önkéntes nyugdíjpénztár.

A pénztár rugalmassága is előnyös: ha valaki nem tud fizetni, bármikor felfüggesztheti a számláját, amiért csak őrzési díjat kell fizetnie. A biztosításnál erre csak 2-5 év után van lehetőség.

Az önkéntes pénztári számlát 10 év után fel lehet törni - bár ez erősen ellenjavallt, tekintve, hogy így nem teljesíti a célját. Korábbi feltörés EHO-fizetési kötelezettséggel jár. A biztosítás esetében ez költségesebb, vissza kell vásárolni a biztosítást. A munkáltató egyébként nem is fizethet be a nyugdíjbiztosításba, az önkéntes pénztárnál azonban átvállalhatja a befizetés egy részét vagy egészét. A számlanyitást ennek megfelelően 47 százalékban a munkáltatók kezdeményezik.

A nyugdíj-előtakarékossági számla hasonló, mint az önkéntes nyugdíjpénztár, szintén jár utána adókedvezmény, de ezt a gyakorlottabb befektetőknek ajánlják, mert itt a számlatulajdonos maga dönt arról, hogy milyen papírokban tartja a pénzét. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál szakemberek által összeállított befektetési portfóliók közül lehet választani, tehát a tőzsdézésben, állampapírpiacban kevésbé járatos többségnek ez a testhezállóbb választás.