A magyar átlagbér, még mindig az osztrák negyede

Az elnök fájónak nevezte a szakképzett munkaerő hiányát Magyarországon, de mint megjegyezte, a beindult növekedés olyan munkaerőigényt támasztott, amellyel korábban nem is számoltak. Ezzel együtt azonban az okok közé tartozik az ingázás, az elvándorlás is, és az, hogy egyre kevesebb az újonnan munkába lépők száma a fiatal korosztály fogyatkozó létszáma miatt - jelezte a a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének 2017. évi regionális gazdasági évnyitóján.

Kitért arra, hogy a visegrádi államok között Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ezzel párhuzamosan európai szinten itt az egyik legmagasabb az adóék, vagyis a munkabéreket terhelő adók és járulékok mértéke. A magyar nettó átlagbér tavaly az osztrák nettó átlagbér negyedét sem érte el, de még akkor is csak a 40 százaléka lenne, ha semmilyen járulék nem rakódna a magyar bérekre.

Megoldás szavai szerint a hosszú távú jövedelem-felzárkózási program lenne, és ezzel együtt a termelékenység, a hatékonyság javítása, mert egy magyar kisvállalkozó termelékenysége csak harmada például egy osztrákénak. Szükség van a kutatás, a fejlesztés, az innováció növelésére, az együttműködésre más, versengő országokkal, továbbá a munkavállalók „általános közérzetének javítására”, amibe a lakhatás, az energia elviselhető költségei, az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy infrastruktúra fejlesztésének igénye is beletartoznak - fogalmazott a kamara elnöke.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a munkaerőhiány kezeléséről, mint legfontosabb teendőről beszélt. Elmondta, hogy 2013-ban a magyarországi cégek 8,9 százaléka, ma viszont 33,1 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak a munkaerő-toborzás területén, bár ez még nem veszélyezteti a működőképességüket. Meglátása szerint az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a regisztrált álláskeresők között van még tartalék, ez országos szinten mintegy 300 ezer embert jelent, miközben jelenleg körülbelül 80-90 ezer álláshelyet kellene ténylegesen betölteni.
Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkaerőhiány kezelésében a legfőbb motivációs eszköz a pénz. Itt kifejette a minimálbér emelésének jótékony hatásait, valamint a munkaerő mobilitásának támogatását, a közfoglalkoztatottak motiválását a versenyszféra irányába.