Szerző: Dr. Poór Ferenc Megjelent: 11 éve

A mediáció - A közvetítés alapkérdései

A mediáció, azaz közvetítő tevékenység az elmúlt tíz éven belül nyert teret hazánkban, holott a nyugati országokban jelentős hagyományai vannak már. Ezen megoldási módnak történelmi háttere is van. Kínában az egymást követő uralkodó dinasztiák esetében a konfliktusok megoldásának legfőbb eszköze a mediáció volt.

A mediáció ötlete - az, hogy a kétoldalú kapcsolatok, a konfliktusok, viták (ellentmondások, ellenérdekek) megoldásához független harmadik személyt kérjenek fel segítségül - nem jelent új tényezőt Európában sem. A nemzetközi kapcsolatok, konfliktusok megoldásában a 19. században eszközként volt jelen a mediáció. Például 1825-ben Nagy-Británnia lépett fel közvetítőként Portugália és Brazília között, vagy a Vatikán (XII. Leó) Németország és Spanyolország között a Karolina-szigetek ügyében. A diplomáciai, a nemzetközi tevékenységben jelentős tere van a mediációnak, többek között az utóbbi évtized egy sor konfliktusának megoldásában Balkán, Közel-Kelet, Afrika területén lényegében a mediáció segítségével sikerült egy-egy szituációt, probléma-csomagot megoldani.

A vitás ügyek rendezésének három lehetősége van:

- bírósági eljárásban, vagyis perrel,
- választott bíróság közreműködésével,
- mediáció útján.

Mediáció, a közvetítő tevékenység hazai jelentőségét, a konfliktusok jogi fórum közbeavatkozása nélküli megoldásának fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 2002-ben az Országgyűlés törvényt alkotott erről. Ma már a 2002. évi LV. Törvény a közvetítői tevékenységről jogi normák keretében adja meg a lehetőséget a bíróságok, vagy más jogi intézmények mellőzésével a konfliktusok, az ellentmondó helyzetek feloldásának, megoldásának lehetőségét.

A mediáció fogalma

A mediáció szó a latin "mediare" szóból ered, ami eredeti jelentése szerint

~ középen állni,
~ egyeztetni,
~ közbejárni,
~ közvetíteni,
~ békéltetni tartalmat hordoz.

A mediáció egy speciális konfliktus kezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik személy (fél) jár közben.

A mediáció (egyezségkötés) fogalom más megfogalmazásban azt a konfliktuskezelési módszert jelenti, amelynek keretében két fél vitájában, minkét érdekelt közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) működik közre.

Vitás ügyeink megoldására a magánéletben, a vállalkozások közötti és cégen belüli mindennapokban sokféle lehetőség van. Előfordul, hogy partnerünk perrel fenyegetőzik és van aki fel is jelent. Olyan is előfordul, hogy sóhajtva válik meg legjobb munkatársától/munkatársaitól. Van, aki belebetegszik és elmegy, van, aki becsapja legjobb ügyfelei előtt az ajtót, van, aki egy mediátor segítéségével végül tárgyalóasztalhoz ül és megállapodik. Magyarországon létezik (lásd.: törvényi feltétel) és elterjedőben van a jogvitákhoz kapcsolódó mediáció, de vannak üzleti hátterű üzleti megállapodásokhoz bevonható mediátorok (alkuszok, illetve coachok), akik a mediáció eszközeivel munkahelyi vitákban tudnak a konfliktusok megoldásában hatékonyan közreműködni.

A mediáció hol és hogyan működik?

A mediáció békés konfliktus megoldási technika. A mediáció lényegében közvetítés, azért fordíthatjuk közvetítésként, mivel a medius azt jelenti, hogy középen van, vagyis közvetítőként van jelen. A mediátor kifejezés az európai köztudatban döntőbíró, békéltető tartalommal van jelen. A mediáció tulajdonképpen egy olyan "beszélgetésforma" amelyet viták alkalmával lehet eredményesen felhasználni, ezzel konstruktívan kezelni a konfliktusokat, nem lenyomva harcolni ellenük, hanem komolyan véve a változások forrásának tekinteni ezeket.

Érdekessé ezt az eljárásmódot az teszi, hogy

egyértelműen strukturált keretben valósul meg,
célorientált és
ügyfélorientált - abból indul ki, hogy az ügyfeleknek megvan a kompetenciája a cél, a
megoldás kidolgozására. Ez egyben a különbség is az ismert békítő és
jogi döntő eljárásokhoz képest, ahol egy harmadik, nem érintett fél
mondja ki a megoldást, a döntést.

A mediáció a jelenlegi leggyakoribb formáját alig 40 éve dolgozták ki amerikai kvékerek békéltető munkájához. Elsőként a biztosító társaságok használták fel ezt a módszert. Jelenleg Európában mind jogi ügyleteknél, mind pedig az áldozat-tettes szembesítéseknél, a gyermek elhelyezési kérdésekben, környezetvédelmi vitákban, iskolákban és a gazdasági szereplők közötti konfliktusokban is elterjedőben van.

A mediáció főbb elemei:

~ az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
~ a probléma megfogalmazása,
~ az álláspontok közelítése,
~ az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
~ az empatikus kommunikáció fejlesztése,
~ alternatív megoldások keresése,
~ közös cél kialakítása,
~ a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakításának megakadályozása.

A mediáció az alternatív konfliktusmegoldás egyik formája, amelynek során egy "semleges harmadik fél" avatkozik közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen megfelelő megegyezést. A mediátor nem ügyész, csupán abban működik közre, hogy a felek felismerjék a közös célokat. "A mediáció lényege abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani, nem úgy, hogy szabályokat kényszerít rájuk, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egymáshoz való viszonya." (Riskin 1994.)


Ki a mediátor?

A mediátor (közvetítő) az a személy, aki a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus jellegét (természetét), segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. Két fél közti vitás kérdésben közvetít és a hagyományos bírói eljárás alternatívájaként, a felek közös megegyezésének elősegítésével próbálja a konfliktust megoldani. A közvetítő legfontosabb szerepe a felek közti megértés és kommunikáció biztosítása, a tárgyalás szakmai támogatása. A 2002. évi LV. Törvény (3. §) tömören meghatározza a közvetítő feladatait: "A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában."

A közvetítői feladatot ellátó személynek (mediátornak) egy sor előnyös személyiségjegyre van szüksége, amelyek alkalmassá teszik ilyen feladat ellátására. Pozitív szemlélet, tárgyilagosság, gyors helyzetfelismerő, értékelő képesség, emberismeret, beleérző képesség, határozottság és mértéktartás, s mindazok a személyiségbeli tényezők, amelyek alapján a vitában érdekeltek közvetítőként elfogadják. Mediálni nem csak azt jelenti, hogy megfelelően felkészülve a folyamatra beülünk a megbeszélésre, s megfelelő kommunikációval, kérdezéstechnikával vezetjük, animáljuk azt. Nagyobb jelentőség annak képességnek van, hogy a konfliktusba keveredett embereket megértsük, valamint számukra az elfogadás érzését és problémájuk komolyságának átérzését közvetíteni tudjuk.

A mediációhoz a konfliktus tartalmának megfelelő szakképzettséggel kell rendelkeznie a közvetítőnek /mérnök, közgazdász, pszichológus stb./, hogy az érintettek szakmai illetékességét is elfogadják. A mediátornak titoktartási kötelezettsége van mind a személyekre, mind az ügyre, mind a létrejött megállapodásra vonatkozóan. A közvetítő tevékenység feltétele, hogy a feladatra felkérést kapjon a mediátor az érintettek mindegyike részéről. Csak kétoldalú elfogadottság, bizalom birtokában lehet megfelelő színvonalú munkát végezni. A pártatlanság és bizalom kérdése alapvető. A közvetítő nem állhat egyik fél pártjára sem, hanem arra kell törekednie, hogy minden érdekelt fél számára elfogadható megoldásra jussanak el. Alapvető, hogy a vitában résztvevő felek mindegyike pártatlannak gondolja őt és erre alapozva bízzon benne. A mediátornak mindkét felet meg kell értenie, helyzetüket át kell éreznie, még abban az esetben is, ha első pillantásra szimpatizálna az egyik résztvevővel. Arra kell törekedni a közvetítő folyamat során, hogy lássa át mindegyik érdekelt motivációit, érzéseit, gondolatait. A közvetítő pártatlansága más, mint a bíróé, ő pártatlanságot csupán a résztvevők megértéséhez használja fel, ami lényegében mindkét féllel szembeni nyitottságot jelenti és ezt a nyitottságot próbálja meg a szemben álló felekben is felszínre hozni. A mediációs tevékenységben a megegyezéshez a megértésen keresztül visz az út.

A közvetítő feladata a szembenálló felek közötti indulatok fékezése, a megoldásra váró konfliktus okának tisztázása, konstruktív párbeszéd kialakítása a felek között. Segíti a feleket abban, hogy megtalálják azt a megoldást, amely számukra a legkedvezőbb. A közvetítő nem hozhat döntést, a megegyezési folyamat irányítása az ő felelőssége, mind a megoldási javaslatok, mind pedig a megállapodás kidolgozása a felek feladata. A közvetítőnek joga van a mediációs folyamat megszakítására, amennyiben úgy értékeli, hogy a megbeszélés menete vagy a létrejövő megoldás nem ésszerű (látszat jellegű), és /vagy/ etikai okokból az nem képviselhető. Előfordulhat olyan eset is, hogy a mediátor személyes érintettsége vetődik fel, ilyenkor ezt közölni kell a felekkel, hogy a továbbiakban nem vállalja a közvetítést, hisz sérülhet a folyamat, ha a pártatlanságot a legcsekélyebb mértékben is kétségbe vonja valaki, azonban kötelessége maga helyett ajánlani megfelelő felkészültségű szakembert.

Vállalati vezetők, humánpolitikai szakemberek körében tájékozódtam és arra a tapasztalatra tettem szert, hogy hallottak már a mediációról, de nem ismerik. Így azt sem tudják felmérni, hogy számukra a közvetítő eljárás alkalmazása előnyös volna a hosszabb és bonyolultabb a peres eljárás megelőzésére, esetleg helyettesítésére. Ezért szükségesnek éreztem a mediáció iránti érdeklődést felkelteni.

Dr. Poór Ferenc
Follow hrportal_hu on Twitter

Csapatépítés a konyhában

Egy csapatépítésnek nem kötelező külső helyszínen történnie, az irodában ugyanolyan eredményes eseményt lehet tartani. A startupok vállalati kultúrájából átvett hozzáállás lehetővé teszi, hogy az irodai helyiségeket ne csak munkára, de kikapcsolódásra is használatosak legyenek. Nem kell más hozzá, mint egy jól megszervezett program, megfelelő emberek és nyitott kollégák. Társasjátékokon, filmnézésen kívül rendezhettek közös főzéseket, sütéseket, ahol mindenki kiveheti részét a munkálatokból.tovább..

További cikkek
Elkészült az EU-n kívülről származó képzett munkavállalók németországi bevándorlását szabályozó törvény tervezete

Németországban első alkalommal vezetnek be törvényt az úgynevezett harmadik országokból - az EU-n kívülről - származó munkavállalók... Teljes cikk

Ennyit keres egy sytlist és egy sminkes a köztévében

A 24.hu tudta meg, hogy a köztévének dolgozó vezető stylist havonta bruttó 4,3 millió forintot keres, a sminkes óránként 3365 forintot, míg egy... Teljes cikk

Emelkedik a minimálbér Csehországban

Januártól 1150 koronával 13 350 koronára (168 210 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban. A minimálbér emelés mértéke januártól 9,4... Teljes cikk

5 év börtönt kapott a jogász, aki megkárosított egy mobilcéget

Öt év börtönbüntetésre ítélt a Siófoki Járásbíróság első fokon, nem jogerősen egy jogászt, aki az egyik mobilszolgáltató megtévesztésével... Teljes cikk

A képviselők tárgyaltak a munkaügyi bíróságok megszűnéséről és a bérekről is

A kata eredményeiről, az északkelet-magyarországi munkabérekről, a munkaügyi bíróságokról, és a családi pótlékról is faggatták a képviselők... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár