kapubanner for mobile
Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 17 éve

A közvetítő eljárás, a mediáció gyakorlata

A közvetítő tevékenység több lehetőséget jelent, mint amit elsőre feltételeznek. A mediáció a gazdasági szférában, a humán eljárások körében és a magánéletben egyaránt módot ad arra, hogy a konfliktusokat, a két vagy több fél között keletkezett problémák megoldását bírósági eljárást megelőzően megvalósítsa.

images

Az össztársadalmi jelentőségét az hangsúlyozza, hogy törvényt hozott az Országgyűlés (2002. évi LV. Törvény a közvetítő tevékenységről) ennek az eljárásnak alkalmazásáról, a tevékenység feltételeiről. A közvetítő eljárás szabályozottsága, szerkezete, követelménye nemzetközi gyakorlatot (európait, amerikait) is felhasználva hazánkban is kialakult, normák határozzák meg az alkalmazás lehetőségeit, módját egyaránt.

A jogi háttér alapján a vitás, esetleg büntetőjogi helyzetben is lehetőség van ennek az eljárásnak az alkalmazására. Az ügyészi szintre jutott (vádemelés előtti) esetben is mód van arra, hogy mediációs eljárásban rendeződjék az ügy. (Lásd pl.: a Nap TV 2007. augusztus 25-i adásában nyilatkozó jogi szakértő megnyilatkozása.)

Az alternatív vitarendezés

Az alternatív vitarendezéssel (mediáció, közvetítő eljárás) széles körben lehet problémákat kezelni, megoldani. Az eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy a jog által érintett széles témakörben - üzleti, gazdasági, családjogi területen - illetve a büntetőjog tekintetében a "helyreigazító igazságszolgáltatás" körében alkalmazzuk a közvetítő tevékenységet.

A békéltetési törekvés ötlete évszázadokra nyúlik vissza, ugyanakkor az alternatív vitarendezés napjaink jogi eljárásainak újabb terméke. Ez az eljárás nagy területet fog át, lehetőséget nyújt arra, hogy vitás ügyeinket, konfliktusainkat bírósági eljárás nélkül rendezzük. A közvetítői eljárás sok változata alakult ki - alap-szerkezetében azonos folyamat -, amelynek célja minden változatban az, hogy a bírói eljárást valamilyen módon kiváltsuk. Az ügy tartalmától, a vita jellegétől, az érdekelt felek rugalmasságától, az újra való fogékonyságától függően építhető fel a közvetítés folyamata, eszközeinek használata.

Az eljárás lényege az, hogy gyorsítani lehet a konfliktus megoldásának folyamatát, gazdaságosabban lehet a problémás helyzetet lezárni és lehetőleg el tudjuk kerülni a peres eljárást, amely hosszú időt igényel.

(Konfliktus = nyílt vagy rejtett ütközés, amely a tevékenység közvetlenül tapasztalható szintjén, a viszonyrendszerekben, tudat, érzelmi folyamatokban jelenik meg.

Probléma = minden olyan helyzet, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. A probléma lehet relatív vagy szubjektív jellegű, elméleti vagy gyakorlati természetű.)

A közvetítő eljárás "környezete"

A közvetítői eljárás (mediáció) folyamatáról, természetéről és szerepéről számos tévedés és félreértés uralkodik mind a jogi szakemberek, mind a laikusok körében. A mediáció mindenkit érinthet, aki konfliktusos helyzetbe kerül. Sokan konfliktusokkal küzdenek, de kevesen ismerik a problémák (konfliktusok) megoldásának alternatív vitarendező eljárását. Vannak olyan egyének, akik azt hiszik, hogy a közvetítő eljárás a bíráskodás egyik formája, a közvetítés a bírósági tárgyalás kifinomultabb módja.

A közvetítő eljárás a kompromisszum keresésének egy módja. Lényegében a mediáció az alternatív konfliktusmegoldás egyik formája, amelynek során egy harmadik fél lép közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen elfogadható megegyezést. A mediátor /a közvetítő/ (nem ügyész, nem is bíró) nem ítélkezik és nem is kényszerítheti a felekre a megegyezést, a döntést, abban működik közre, hogy a felek felismerjék a közös célokat, kölcsönösen elfogadható javaslatok szülessenek a megegyezés érdekében. A közvetítő óvatosan kimozdíthatja a feleket a jogok és kötelezettségek rögeszméjéből, s ráirányíthatja figyelmüket a saját igényeikre és érdekeikre, ezzel megteremtve az átmenetet a konfliktus pozíciójából azon álláspont felé, amely alkalmas lehet egy működő együttműködésre(szövetségre).

A közvetítő eljárás elemei

A közvetítés (a mediáció) három alapvető és megkülönböztethető elemmel rendelkezik:
- a konszenzus,
- a magánjelleg és a kölcsönös bizalom,
- az igények és az érdekek dominanciája.

A közvetítés konszenzuson alapul, a vitában álló felek döntik el, hogy el tudnak-e jutni a megegyezésig, aminek feltételeit, módját maguk állapítják meg. A közvetítő semmilyen döntést nem kényszerít a felekre, a nyertes-vesztes szituáció megelőzése érdekében (ami a bírósági eljárás esetén jellemző) a feltételeket és a megegyezést az érintettekre bízza. Teljes mértékben az érintettek ellenőrzik (kontrollálják) a megegyezés eredményét. Lehetőség van az érintettek döntése szerint arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozást figyelmen kívül hagyva azt az elhatározást érvényesítsék (de nem törvényt sértően), ami egyetértésük alapján mindkettőjüknek érdekében áll. A felek ebben a folyamatban megszabadulnak a bírói eljárás, az ítélkezés optimálisnak nem mindig nevezhető légkörétől, az eljárás hangulatát önmaguk alakítják ki. Az érintettek a közvetítő eljárásból bármikor kiléphetnek, a megegyezés aláírásáig semmi sem köti őket az elhangzottakból, elfogadottakból. Az egyezség aláírását követően azonban jogilag ugyanolyan kötelezettség terheli a feleket, mint bármely törvényes szerződés esetén vagy bírói ítélet alapján

A közvetítési eljárás magánjellegű és bizalmas folyamat, sarkalatos pontja az, hogy előítélettől mentes és a feltétlen bizalom légkörében realizálódik. Az eljárás során elhangzottakat el kell fogadni és ezek nem használhatók fel későbbi eljárásban, nem hozhatók nyilvánosságra. Minden olyan információt, amit egyik vagy másik fél bizalmasan közöl a mediátorral, az nem adható tovább, a másik féllel nem közölhető az érintett fél egyértelmű és konkrét felhatalmazása hiányában. Szigorú titoktartási kötelezettség érvényesül az eljárás során.

A közvetítési folyamat az igények és az érdekek által meghatározott folyamat, amely nem a jogok és kötelezettségek alapján működik. Az elhúzódó folyamat esetében gyakran az áll a háttérben, hogy nehéz kilépni az ellenséges szemlélet világából, így megrekedés, zsákutca jöhet létre. A szembenállás személetét kell feloldani, ahhoz, hogy ne merevedjenek meg a vonalak, hanem a kölcsönösség jelentse a közös alapot. A pereskedés azt keresi, hogy mi történt és kinek a hibájából történt, a mediáció viszont a jövőt tekinti és arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy értékeljék át helyzetüket, szemléletüket olyan nézőpontból, hogy az a jelenlegi és a jövőbeli érdekeiket szolgálja.

Mikor indokolt a mediáció?

A közvetítő eljárás (mediáció/békéltető-/közbenjáró tevékenység) olyan esetekben célszerű, amidőn a két vagy több fél között érdekellentét, konfliktus támad, s az érintettek képtelenek belátható időn belül, alkotó módon megoldani a helyzetet, azonban szükséges a kapcsolat fenntartása, indokolt /netán nélkülözhetetlen/ az együttműködés a további feladatok megvalósításához. Jellemző helyzetek:

- amikor az érintettek közül az egyik, de esetenként mindkét fél háttérbe szorítottnak érzi magát,
- korábbi tapasztalatok miatt bizalmatlanság, előítélet van a felek között, ezért nem bíznak a pozitív megoldásban,
- a közös cél helyett a nyerő/vesztő helyzet alakul ki, akár egymás bosszantására is,
- a korábbi sérelmek életben vannak, felújulnak és a másikban a negatív szándékot tételezik fel.

Az ilyen esetekben a pártatlan, független személy közreműködése számottevő lehet, hogy peren kívül egyezségre jussanak az érdekeltek. A partnerek és vállalkozások közötti, vállalkozáson belüli különböző viták, konfliktusok megoldásában célszerű a gyors és a hatékony közvetítő eljárás (törvény által szabályozott). A vállalkozások közötti együttműködés területén felmerülő feszültségek (érdek-ellentmondások) feloldására hatékony módszer a mediáció, amely nyomán jövőorientált, kölcsönös konszenzuson és kompromisszumon alapuló megegyezés jöhet létre.

A közvetítői tevékenység lényege abban rejlik, hogy a felek között a mediátor közreműködése révén létrejöjjön a megállapodás. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás nem jelent megítélt tényt, bár elvileg ugyanolyan következménnyel jár, mintha bírósági ítélet született volna.

A közvetítő tevékenység főbb elemei

- Az egyezkedésre vonatkozó (segítő) technikák alkalmazása,
- a probléma megfogalmazása,
- az álláspontok közelítése,
- az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
- az empatikus kommunikáció kialakítása, fejlesztése,
- az alternatív megoldások keresése,
- a közös cél kialakítása,
- a megegyezés akadályainak elhárítása (a bizalmatlanságnak, a merev álláspont kialakulásának, a szubjektív beszűkülésnek megelőzése).

A közvetítő tevékenység alaposan átgondolt, minden elemében aprólékosan megtervezett folyamat, amely mind az érintett felek, mind a közvetítést végző kölcsönös elfogadásán alapul. A konfliktus tartalmának, kialakulása elemeinek feltárása szükséges mind az érintettek, mind a közvetítő részéről, ebben természetesen a mediátornak van döntő szerepe. A közvetítés csak akkor vezethet eredményre, ha a közreműködő független szakember kellő empátiával, de részrehajlás nélkül képes a problémával foglalkozni. Nagyon lényeges közelítési módként kell számba venni, hogy a kívülről csekélynek (kicsinyesnek) tűnő ellentmondás-konfliktus az érintettekre mély, súlyos tényként nehezedik, tehát kezelésében nem a közvetítő értékrendje, megítélésének súlya a meghatározó, hanem a partnereké. A mediátornak a beleélés-beleérzés teljes eszköztárát kell érvényesíteni, hogy közvetítés főbb elemeinek egységeit ki tudja alakítani, a partnerekkel kölcsönösen el tudja fogadtatni.

A közvetítői tevékenység követelménye az, hogy a közben járó egyén nem járhat el az adott ügyben, ha

- a felek egyikét képviseli,
- bármelyik félnek hozzátartozója,
- az érintettek bármelyikével munkaviszonyban van (volt), vagy bármely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (vagy állt),
- amennyiben az adott ügyben tőle elfogulatlan eljárás nem várható el.

Köteles a közvetítő a felekkel közölni, hogy a mediációs tevékenységet megelőzően öt éven belül képviselte-e az ügyben érintett valamelyik felet, vagy bármilyen jellegű munkaviszonyban állt volna az érintettek valamelyikével. Természetesen közvetíthet ilyen esetben is, ha a felek ennek ellenére kölcsönösen elfogadják tevékenységét. Sajátos eset az - ezt a 2002. évi LV. Törvény is kizárja -, amikor a mediátor olyan korábbi eljárásban működött közre, amely tárgyában polgári peres eljárás keletkezett. Ez bármilyen előzetes közreműködés esetén is kizáró ok a közvetítői munka végzéséhez.

A felkérés

Közvetítői eljárás csak az érintett felek közös megegyezése, írásbeli nyilatkozata (kérelme) alapján indul, a közvetítésre akár több mediátort is felkérhetnek, de a tevékenység csak az érintett felek egyetértése alapján kezdődhet meg.

A közvetítői feladatra írásban kell felkérni a szakembert, ennek az iratnak a meghatalmazók minden adatát (név, lakhely, székhely) tartalmaznia kell, ugyanígy a felkért személy minden meghatározó adatát is. A felkérésnek meg kell határoznia a mediáció tartalmát, a vita tartalmának pontos megjelölését, valamint azt, hogy ki jogosult az ügyben az érintett feleket képviselni /ilyen esetben a képviselő személyes adatait is közölni kell/. A közvetítőnek záros határidőn (8 nap) belül nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a felkérést. A mediátor a legcsekélyebb összeférhetetlenség esetén is köteles visszautasítani a közreműködést, de bármely típusú akadályoztatás esetében is visszautasíthatja az eljárásban való részvételt.

A közvetítőnek a tevékenységéhez szükséges felkészültség (kommunikáció, kérdezéstechnika, pszichológia stb.) mellett a konfliktus tárgyát képező szakmai területen is jártasnak kell lennie. A mediátorok körében kialakult a szakosodás, ma már a gazdasági kérdések, a műszaki jellegű problémák, továbbá a magánéleti, életviteli gondok, családi konfliktusok megoldására felkészült szakemberek működnek hazánkban is. Az egyes területeken (pl.: műszaki) belül is munkamegosztás jött létre és ismerünk olyan közvetítőt, aki csak építési ügyekkel, más pedig csak az életviteli problémákkal (ez utóbbit nevezték eredetileg coachingnak) foglalkozik. Egyes ügyvédek (ügyvédi irodák) kapcsolatot tartanak fenn mediátorokkal és amidőn a közvetítést tartják szükségesnek, akkor megkísérlik így megelőzni a peres eljárást.

Dr. Poór Ferenc
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Álláskeresés és szórakozás egy csomagban: az idei első nagy állásbörzén jártunk

Helyben akarnak interjúzni vagy legalább a szakmai vezetővel beszélni, élményt szeretnének gyűjteni munkakörökről, inspirációt meríteni a... Teljes cikk

Így tudják megszólítani a Z generációs munkavállalókat a vállalatok

Az interaktív kommunikáció és a nyitottság is elengedhetetlen, ha egy el szeretne érni egy Z generációs fiatalt. Teljes cikk

Idén a fizetések még az eddiginél is fontosabbak lesznek

Immár harmadik éve készíti el munkavállalói visszajelzések alapján a legjobb munkahelyek – Top Employers – listáját a Munkahelyeink.hu. A ma... Teljes cikk