Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 11 éve

A munkaharc egyik eszköze: a sztrájk

Amennyiben a vitás kérdésekben nem sikerül megegyezniük a feleknek, különféle eszközöket vethetnek be érdekeik érvényesítéséhez. A munkaharc a munkaadók és munkavállalók közötti nyílt konfrontációt jelenti. Harci eszközökkel pedig mind a munkavállalók, mind a munkaadók élhetnek.

Miközben év elején több ágazatban a bérekért, munkahelyek megtartásáért akartak sztrájkolni a szakszervezetek, addig mostanában több cégről - Ferihegy, Paski Atomerőmű - lehetett hallani, hogy munkabeszüntetést helyeznek kilátásba érdekeik érvényesítéséért a munkavállalókat képviselő szervezetek. A sztrájk a munkaharc egyik eszköze, amelynek belső lényege mindig a károkozás: kárt, veszteséget előidézni a másik oldalon, korlátozni a megtámadott felet anyagi érdekinek érvényesítésében.

Mikor gyakorolható sztrájk?
Sztrájkot akkor lehet kezdeményezni, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal lehet munkabeszüntetést tartani, ennek az időtartama azonban nem haladhatja meg a két órát. A sztrájk lehet spontán, figyelmeztető vagy tényleges sztrájk, illetve szimpátia sztrájkról is beszélhetünk. A munkabeszüntetés lehet általános, vagyis az ország munkavállalóira kiterjedő, teljes, azaz egy adott ágazat, terület, vállalat minden dolgozóját érintő, illetve részleges, amikor csak a kulcsponti szerepet betöltő üzemekre irányul.

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezi. E körbe tartoznak például a közforgalmú tömegközlekedési szervezetek, a távközlési cégek, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szervek.

A sztrájk jogellenes, ha:
- nem a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítása érdekében kezdeményezik
- nem tartják be az egyeztető eljárás szabályait
- Alkotmányba ütköző cél érdekében szervezik
- Olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik
- Kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, emiatt nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányosan intézkedni. A jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállalót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. Az emiatt kieső munkaidőre ugyanakkor a dolgozót nem illeti meg díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás sem.

Az üzemi tanács köteles a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan maradni. Ennek értelmében nem szervezhet munkabeszüntetést, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban résztvevő tagjának a megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

A munkavállalók más harci eszközöket is igénybe vehetnek érdekeik érvényesítéséhez
Ilyenek:
- agitáció, aláírásgyűjtés, szimpátianyilatkozatok
- a belső üzemi nyomásgyakorlás aktivizálódása
- demonstrációk
- cikkek az üzemi újságban, szórólapok,
- a nyilvánosság figyelmének felkeltése.

Léteznek kevésbé kemény "harci" eszközök is, amelyek károkat okoznak ugyan a munkáltatónak, de nem jelenik meg nyílt munkabeszüntetés formájában:
- passzív ellenállás, tudatos teljesítmény-visszatartás, a teljesítmények nivellálódása, a kiugrók visszafogása
- lassú munkavégzés (go slow, Bummel-streik)
- az "előírások szerinti munkavégzés", a szolgálati út maximális betartása (work to rule)

A munkaadók is élhetnek különböző harci eszközökkel a munkavállalókkal szemben
Ezek:
- egyéni, személyzetpolitikai harci eszközök: figyelmeztetés, fegyelmi eljárás, elbocsátás
- fellépés a szakszervezet ellen vállalaton belül
- a sztrájk intenzitásának csökkentése: sztrájktörők alkalmazása, a sztrájkolók egymással szembeállítása, a sztrájkkészség gyengítése
- a sztrájk által okozott károk csökkentése: a termelés átütemezése, kihelyezése
- kollektív, nyílt harci eszköz a kizárás, az adott munkavállalók munkaviszonyának felfüggesztése

Forrás: Pethő Róbert: Munkajog
Karoliny Mártonné-Farkas Ferenc-Poór József-László Gyula: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár