Új program segíti a nőket abban, hogy kiálljanak magukért a munkahelyen

A nők és a kisebbségi csoportok nehezebben tudják érvényesíteni érdekeiket munkahelyi helyzetekben, legyen szó egy bértárgyalásról, egy előléptetésről, vagy tágabb értelemben az erőforrások elosztásáról, döntéshozatali helyzetekről. Az okok komplexek: mind a tágabb értelemben vett kultúra és társadalmi normák, mind a cégkultúra, de a konkrét tárgyalási szituációban résztvevő partnerek attitűdjei és tudattalan előítéletei is jelentős szerepet játszanak abban, hogy ki mennyire tudja hatékonyan érvényesíteni az akaratát vagy érdekeit.

A társadalmi kihívás

Bár a nők a munkaerőpiacra belépők közel 50%-át teszik ki, a 2024-es Világgazdasági Fórum Global Gender Gap Reportja alapján a vezetői szerepek kevesebb mint 25%-át töltik be. Magyarországon a nők aránya a felsővezetők között 10% körül van, ráadásul a nemek közötti bérkülönbség a képzettséggel és a szervezeti hierarchiában betöltött pozícióval párhuzamosan nő. A nők és a kisebbségi csoportok munkaerőpiaci hátrányainak okai összetettek, de az egyik kétségkívül az alkupozíció gyengesége.

Miért számít?

Sokszor azt gondoljuk, hogy ha valakinek nehezebben megy a bértárgyalás vagy a saját érdekeinek képviselete, az az ő hibája. Pedig valójában a kultúra (akár céges, akár tágabb értelemben) óriási hatással van az egyén érdekérvényesítő képességére. Ha egy munkahely igazságosabb, biztonságosabb és mentes az előítéletektől, akkor több ember tudja hallatni a hangját, nagyobb lesz a bizalom, és mindenki jobban boldogul – az emberek is, és maga a cég is.

“A vállalatoknak komoly szerepük van abban, hogy ezeket a feltételeket megteremtsék. Ezért hoztuk létre a Diageóval közösen ezt a programot. Ez egy hat részből álló workshop-sorozat nőknek, valamint egy olyan könyvecske amely egyedülálló módon először mutatja be, milyen fontos szerepe van az alkupozíciónak a nemek közötti egyenlőség elérésében”  – mondta Várady Nóra, a Nyitottak Vagyunk Ügyvezető igazgatója.

“Ha a munkahelyek igazságosabbá, egyenlőbbé és előítéletektől mentessé válnak, akkor a nők és a marginalizált csoportok érdekérvényesítési ereje is javul. Ez alapvető szerepet játszik nem csak a munkahelyi előrelépésekben, de a teljes szervezet eredményességének növelésében, a belső konfliktusok jobb megoldásában, és a partnerekkel kötött ügyletek és szerződések értékének növelésében is.“ – tette hozzá Dalos Ágnes, a Diageo Eastern Europe HR igazgatója.

Látni kell! Két és félszer több láthatatlan munkát végeznek a magyar nők a férfiakhoz képest

- olvassa el korábbi cikkünk!