Megjelent: 4 éve

A munka értelme a 13. órában

Ahogy a munkahelyi szerverek is lelassulnak, hiba keletkezhet bennük, sőt teljesen behalhatnak, ha túl vannak telítve, ugyanez igaz lehet a dolgozókra is. Ha nincs megosztva a teher, nincs idő pihenni, akkor kiüresedik a lelkünk, depressziósak leszünk, megbetegszünk, írja az Apahajó blog szerzője.

images

Hadd kezdjem ezt a posztot egy teljesen kocka példával. A cégnél, ahol dolgozom, van vagy 6 szerverünk. Ezeket naponta több tízezer felhasználó használja, és hihetetlen mennyiségű adatot – képeket, videókat – töltenek fel és le. Azt vettük észre, hogy ha a szerver telítettsége vagy a processzor terhelése meghaladja a 70 százalékot, egyre több hiba történik. És ha a 90 százalékot is meghaladja, akkor először csigalassúságúvá válik, majd teljesen behal a szerver. Nehéz megmagyarázni, vagy végigkövetni, hogy mi történik ilyenkor. Számtalan program fut párhuzamosan ezeken a gépeken, és az erőforrás-hiány mindegyiket másképp érinti – a legtöbb nincs is felkészítve rá, egymásra várnak – és a végén láncreakciószerűen omlik össze a rendszer. Hiába próbáljuk újraindítani, rövid idő után megint beáll a nagyhalál. Az egyetlen megoldás ilyenkor, ha újabb szervert, nagyobb háttértárat veszünk, és megosztjuk a feladatot a szerverek között. “Lelke van” – szoktuk mondani – magyarul gőzünk sincs, mitől romlott el.

És kinek van még “lelke”? Igen, nekünk embereknek is. A mi szerverünk is lerohad, ha nincs egy perc időnk pihenni vagy “haszontalan” dolgokat csinálni, csak mi nem olyan látványosan romlunk el, mint egy szerver, hanem szépen lassan kiüresedik a lelkünk, depressziósak leszünk, megbetegszünk.

A házaspárok általában az első gyermekük megszületése utáni időszakban jutnak el először az idegösszeomlás szélére. És habár az apukák ekkor még sokkal többet segítenek, mégis a kismamák életét forgatja fel az új jövevény igazán. Erre senki nem lehet felkészülve. Éjjel 1-2 óránként szoptatás, a kakás pelusok, nomeg a stressz, hogy most miért sír…, és nincs egy nyugodt óra sem, mindig van miért aggódni. Persze vannak csúcspontok is – olyanok, amiért képes vagy elfelejteni az egész szívást – de mégiscsak át kell állnod egy egész más életre, és megtalálni benne az örömöt, és megtalálni azt, hogy hogyan regenerálódj – már ha sikerül. Sajnos ez nem megy egyik napról a másikra. Nincs az a kismama, aki ne borulna ki egyszer-kétszer (naponta).

Van, ahol az első gyereknél még működik a munkamegosztás, és csak a másodiknál söpri el a pelenkacunami az anyukát. Vagy még később, ahogy szépen lassan hűl ki a kapcsolat: a férj egyre később jár haza, és egyre kisebb részt vállal a gyerek(ek) neveléséből. Mindenhol ezt láttuk, talán gyerekként is ezt éltük át, elfogadjuk, hogy az a dolgok rendje, hogy a nő dolga a gyerekekkel való foglalkozás, a férfi pedig keressen pénzt. Ez a minta aztán ebbe az irányba tolja a szülőket akkor is, hogyha mondjuk az apa mégis aktívabban részt szeretne venni a gyermekei életében. Nagy eséllyel a főnöke erre nem lesz vevő. A többség sajnos megbocsátó a munkába menekülő apákkal. És a válóperes bírók is még mindig abból indulnak ki, hogy “a gyerek helye az anya mellett van”. Az egész társadalmi gondolkodást áthatja ez a rég meghaladott tévkép. Pedig egy gyereknek pont annyira szüksége van az apjára, mint az anyjára. Ennek a mostani helyzetnek mindenki a vesztese. Az anya, akinek kizsigereli az életét a családról való gondoskodás, a gyerek, akit megfoszt az egyik szülőjétől, és az apa, aki szép lassan elidegenedik a családjától. Az egyik barátném azzal érvelt, hogy a válóperek során azért kedveznek egyoldalúan a nőknek, mert “a nők feláldozzák a karrierjüket a család érdekében”. De hiszen ez mind a kettő hiba – azzal, hogy összekapcsoljuk őket olyan, mintha ciánnal próbálnánk kikúrálni a kígyómarást.

Nekem szerencsém volt. Egy svéd cégnek dolgozom – pont a lányom születése óta -, ahol teljesen természetes, hogy az apák elmennek fél évre a gyermekükkel “szülési szabadságra”. Vagy minden héten egy munkanapot otthon töltenek velük. És utána is a legtermészetesebb dolog, ha fél 4-kor elmegy az apuka a munkahelyéről, hogy felvegye a gyerekeket az oviban. 2 méteres “viking harcos” apukák tologatják a babakocsikat az utcán, és a házibulin a konyhában gyűlnek össze a pasik mosogatni. A gyerekkel foglalkozni igenis férfias. Sunyin elbújni a családi feladatok elől, nem az.

A SZABADIDŐ ÉRTÉKE




















Te mennyit fizetnél 1 óra szabadidőért? Mondjuk, amikor azt csinálhatsz, amit akarsz. Ha minden nap 16 órát dolgozol, akkor elég sokat megérne, ugye? Ha csak 8 órát, akkor nem, gondolom. Egy embernek olyan 2 óra szabadidőre van szüksége minden nap. Ha egy percünk sincs magunkra, vagy a barátainkra – arra, hogy felelősség nélkül azt csinálhassunk, amit akarunk, hogy kikapcsolhassunk az agyunkat – abba szép lassan beleőrülünk. Akkor is, ha olyan emberrel – például a gyerekünkkel – vagyunk összezárva, akit egyébként szeretünk.

A GYERMEKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS ÉRTÉKE



Legyen erről is egy szép, áltudományos grafikon. Egy gyereknek szüksége van az anyjával töltött időre, az apjával töltött időre, az egész családdal töltött időre, a kortárs csoporttal és – személyiségtípustól függően több vagy kevesebb – egyedül töltött időre is. Mindegyiknek megvan a maga szerepe a fejlődésben, és az egyiket nem lehet a másikkal kiváltani, pl. 3 óra anya + 3 óra apa ≠ 6 óra anya. A hosszú együtt töltött idő gyakran unalomba fullad.

A MUNKÁBAN TÖLTÖTT IDŐ ÉRTÉKE



Hacsak nem futószalagon dolgozol, a munkád értéke nem nő arányosan a bent töltött idővel. Erre akár közgazdasági kutatást is citálhatnék, de most már inkább maradok az ákombákom grafikonoknál. (Egyébként futószalagon sem lineáris az összefüggés, csak gondolj a 16-odik bent töltött órára!) Lényeg, hogy minél kevésbé mechanikus, minél inkább kreativitást igényel a munkád, annál rövidebb az az idő, ami alatt a legértékesebb munkát végzed. Gondolj a Pareto elv-re: valószínűleg te is a munkaidőd 20 százalékában termeled a haszon 80 százalékát. Az egész napos értekezletek mítingek többnyire csak arra jók, hogy egyesek a vezető beosztásukkal páváskodjanak. Ahol napi 8 óránál rendszeresen hosszabb az elvárt munkaidő, ott valami disznóság van. Pl. a főnök gyűlöl hazajárni a családjához. Vagy nincs is neki, és ezzel a módszerrel egyre több sorstársra kíván szert tenni. Vagy tudatosan kevesebb embert vesznek fel, mert így olcsóbb(nak tűnik). Viszont ez csak az agytevékenységet nem igénylő munkáknál működik. A valóságban meglepő módon pont az van, hogy akik rendszeresen túlmunkáznak, a kutatások szerint azok kevesebbet termelnek. Ennek több oka is van, pl. a nagyobb hibaszázalék, de például lelkileg is egész másként állunk a napunkhoz, ha tudjuk, hogy délután 4-kor el kell mennünk, mintha végtelenségig nyújthatnánk a munkaidőt.

A KÖZÖS HASZON MAXIMALIZÁLÁSA






























Ezen a grafikonon összekutyultam a fenti hármat. Azt lehet kiolvasni belőle - súgok -, hogy mivel az időnk érteke nem lineáris, a legnagyobb közös hasznot úgy érhetjük el, ha mindenre/mindenkire szánunk egy-két órát minden nap. A közös haszon kb. 8 és 9 órányi munkaidő körül metszi a vízszintes tengelyt. Igaz, még azon túl is termelsz némi hasznot a cégnek, de a családodnak okozott kár már kezdi durván veszteségbe húzni az egyenleget.

Az optimális felosztás az lenne, ha munkára 8 órát szánnánk (bár szerintem 6 órában is el lehet végezni a munka 90 százalékát), a gyerek(ek)re 2 órát, családra közösen 2 órát, házastársra 2 órát, saját szórakozásra 2 órát. Ez 16 óra, plusz 8 óra alvás. Oké, a való világban (a kisbetűsben) ez nem ilyen szimpla: van még közlekedés, meg házimunka, meg egyéb elintéznivalók, de az elvnek annak kellene lennie, hogy mindenre (mindenkire) kellene időt hagyni minden nap. Így lehet a közös hasznot maximalizálni és így mindenkinek maradhatna még magára is ideje.

Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a női egyenjogúságról, de az egyre gyakrabban elvárt túlmunka pont az ellenkező irányba hat. Valamiért evidenciaként fogadjuk el, hogy mivel válság van, többet kell dolgozni. Pedig, ha ugyanaz az ember minden nap 8 helyett 10 órát dolgozik, azzal nem nő a termelékenység, vagy csak minimálisan. Azzal nőne jelentősen, ha több ember dolgozna – akár részmunkaidőben. A jelenlegi torz rendszerben az anyák egyre kevésbé tudnak karriert építeni, az apák meg egyre kevésbé vesznek részt a gyermeknevelésben. A túlmunka ráadásul tovább mélyíti a fizetésbeli különbséget a nemek között, hiszen ez inkább a férfiaktól elvárt. Mindez nemcsak igazságtalan, de társadalmilag is káros – akár pénzben is kifejezhetően. És nem csak gazdasági kárral jár, de a nők kiesése a munkából leértékeli a szerepüket, az apa nélkül felnövő gyermekek pedig sokkal önbizalomhiányosabbak lesznek. Arról nem is beszélve, hogy az igazságtalannak érzett kapcsolatok nem lesznek hosszú életűek. (Hacsak nem a pénz tartja össze őket – de az már egy elég nyomorúságos felállás.)

Több férfi kellene, aki kiáll a családjáért. Ugyanaz megy, mint mindenben: a jövőt éljük fel. Az a lelki energia, az a tudás, amit ma nem töltünk bele a gyerekekbe, a jövőben baromira hiányozni fog. Amit ma nem adunk meg, azt nem lehet tíz év múlva pótolni, az a vonat már örökre elment. És egy frusztrált, sikertelen, a másik nemet hibáztató generációt termeltünk újra.

MIT TEHETSZ, HA APA VAGY?

  • Minden nap tölts el legalább egy órát a gyermeke(i)ddel aktívan, amikor semmi nem vonja el a figyelmedet.
  • Tudatosítsd a munkahelyeden hogy családod van, és ez kötelességekkel jár. Legyen minden héten egy-két nap, amikor te hozod el a gyereket az oviból, suliból, különóráról. Meglátod, ez nem fog a munkád hatékonyságának a rovására menni. Ha valami segít az időnket beosztani, akkor az kikényszeríti, hogy betartsuk a határidőket.
  • Minden héten legalább egy estét biztosíts a párodnak, hogy azt csinálhasson, amit akar – pl. találkozhasson a barátnőivel, elmenjen sportolni, stb. Írjátok le a heti beosztást!
  • Arra is szakítsatok időt, hogy kettesben legyetek pár órát minden héten.
  • Támogasd a párodat abban, hogy a gyes után visszatérjen dolgozni. Akár egy részmunkaidős állás is sokat segít. Dolgozni nem csak a pénz miatt kell, hanem azért is, hogy értékesnek érezzük magunkat.
  • Osszátok el a házimunkát! Főzni például elég szórakoztató, és akár a gyerekekkel is lehet. Ahogy nő a gyerek, ő is egyre többet tud segíteni. 3 éves kortól a rendrakásban, 6 éves kortól a mosogatásban, porszívózásban, teregetésben, később szinte bármiben.
  • Ha a gyerek beteg, és mindketten dolgoztok, akkor felváltva maradjatok otthon vele. Egyszer anya, legközelebb apa.

    MIT TEHETSZ, HA ANYA VAGY?

  • Alakíts ki olyan szokásokat, amik napi/heti rendszerességgel biztosítják a regenerálódásodat!
  • Oszd meg a gyerekekkel kapcsolatban felmerülő kötelességeket a pároddal! Ne hagyd magad azzal zsarolni, hogy a munkahelyén ezt nem néznék jó szemmel.
  • Keress munkát! Kezdetnek szinte bármi jó – később úgyis érvényre jut a tehetséged. A nagy ugrás a háztartásbeli és a dolgozó nő között van.

    A cikk eredetileg az Apahajó blogon jelent meg.
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Aki ügyes, az ma is sok jelöltet talál - aktuális trendek a munkaerő-kiválasztásban

    A jó döntés öröme és a felelősség is legyen a vezetőé, miközben a gyorsaság és a pozitív kiválasztás szerepe felértékelődött. A cégeknek... Teljes cikk

    "Hülye vagy fiam, a fa nem kék" - a megfojtott kreativitást nem könnyű visszakapni

    Röviddel ezelőtt érkezett a hír, hogy 84 éves korában elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, író. A HR Portalnak három éve interjút adott, amikor... Teljes cikk

    Keresik Magyarország legszebb férfi és női call centeres hangját

    A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) Contact Center tagozata idén nyolcadik alkalommal rendezi meg Call Center Hangszépségversenyét. A... Teljes cikk