"A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat"

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott csütörtöki egyeztetésről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta: továbbra is nagyon messze állnak a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjai. Előbbi a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3 százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten.

Nettó 1300 forinttal emelkednének a bérek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke jelezte: ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlanul alacsony, és szeretnék azt is rögzíteni a majdani megállapodásban, hogy tárgyaljanak több "feszítő kérdésről". Ezek között említette a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafeteriát. Kiemelte: nem az ezekkel a témákkal kapcsolatos megoldásokat szeretnék beleírni a bérmegállapodásba, csupán azt, hogy ezekről a témákról kezdődjenek egyeztetések.

A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek tárgyalni szeretnének a rendszerről, mert azzal ők is egyetértenek, hogy nem kell megtartani a korábbi elavult rendszert, de helyette szerintük egy új szisztémát kellene kidolgozni, amelyben a valóban nehéz, egészségkárosító munkakörökben dolgozók előbb elmehetnének nyugdíjba.
Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi.

A bértárgyalásokkal kapcsolatban jelezte: eddig példátlan módon úgy ültek le tárgyalni, hogy a jövő évi adótörvényeket már elfogadta az Országgyűlés. A csütörtöki tárgyaláson a munkaadók elmozdultak az 1,8 százalékos - inflációkövető - emelési javaslattól, de az általuk ajánlott 3 százalékos emelés nagyon alacsony, a szakszervezetek számára nem elfogadható.

Pataky Péter ezt azzal indokolta, hogy ha 3-4 lépésben, vagyis 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás - húzta alá az elnök. Hozzátette, hogy a 3 százalékos emelés 1,2 százalékos reálkereset-növekedést jelentene, ami bruttó 2000, nettó 1300 forint a minimálbérnél. A bruttó minimálbér jelenleg 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 118 000 forint.

Pataky Péter kitért arra is, hogy az általuk javasolt "csomag" bérmegállapodásba foglalása nélkül 5 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja szerint pedig a "csomag" elfogadása esetén egy, valamivel 5 százalék alatti emelést tartalmazó bármegállapodást is aláírnának.

"A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat"

Dávid Ferenc elmondta: a parlament által korábban elfogadott törvények nagymértékben nehezítik a kereskedelmi vállalkozások bérpozícióit. Nagyon szeretnének megállapodni, de kész helyzet elé állították őket, mivel az elmúlt két évben a kormány semmilyen, a munkáltatókat és munkavállalókat élesben érintő törvénytervezetet, adót, költségvetést nem tárgyalt meg az érintettekkel - mondta. "A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat" - fogalmazott.

A főtitkár elmondta: a szakszervezetek négyes csomagja tovább nehezíti a bértárgyalást. A korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszűnése "rendkívül nagy töréspont", mivel egyértelmű kormánydöntés van arról, hogy a rendszer megszűnik december 31-én - jegyezte meg.

Dávid Ferenc elmondta: ha december végéig nincs megállapodás, az az alapeset, hogy a kormány egyedül hirdeti ki a jövő évi minimálbért. Nyilvánvaló, hogy ennek társadalmi üzenete lenne, azt jelenti, hogy a kormány nem figyel a szociális partnereire - mondta. Ezért is lenne rendkívül értékes a kormányoldalnak, ha a sok konfliktus ellenére sikerülne megállapodni - jegyezte meg, hozzátéve: ha a kormány egyedül hirdeti ki a minimálbért, akkor átlagkereset ajánlást nem is fog kihirdetni.

A VOSZ főtitkára úgy fogalmazott: elkötelezett a tárgyalások mellett, de elvtelen kompromisszumot, "a magyar vállalkozók tömegeit tönkretevő egyezséget" nem lehet kötni. Olyan feltételeket teremtettek, amelyben nagyon nehéz megállapodni, pedig a kormánynak lenne a feladata ennek a meccsnek a körülményeit megteremteni - mondta Dávid Ferenc.