A munkaerőhiány újabb csökkentési lehetősége?
Sokat javult az utóbbi években a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete, kedvezőbb szabályozói környezet mellett megduplázódott, már 80.000 főt foglalkoztatnak, de további szemléletváltásra van szükség a versenyszférában is. A napokban a Work Force Kft. jelentette be egy 46 megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatását biztosító munkahely létrehozását, de sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.
Nő az érdeklődés az MMK-sok foglalkoztatása iránt (megváltozott munkaképességűek, azaz olyan személyek, akik testi vagy szellemi fogyatékosak, vagy akiknek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek), de még mindig számos akadály és sztereotípia gátolja a munkaerőhiány csökkentésével is kecsegtető lehetőséget.
Az utóbbi évek javulásának oka részben a 2011. évi CXCI. törvénynek köszönhető, mely megszüntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki. Az új rendszer hatására az elmúlt években csaknem kétszeresére, 80 ezerre növekedett a valamilyen foglalkoztatási formában részt vevő megváltozott munkaképességű emberek száma. A finanszírozási és jogi szabályozás rendszerének finomításaként a kormány tavaly 34,3 milliárd forintot különített el erre a célra.
Noha számos kutatás szerint nem állja meg a helyét, a munkaadók nagy része úgy véli, az MMK dolgozók hatékonysága, termelékenysége kérdéseket vet fel, és ez nehezíti az alkalmazásukat. A bérszabályozás szintén korlátokat jelent. A már említett 2011-es törvénymódosítás keretében az egészségi állapot százalékos meghatározása alapján három új kategóriát állapítottak meg, amelyeknek megfelelően az érintettek kétféle ellátásban részesülhetnek, rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az ellátás melletti keresőtevékenységnél azonban jövedelemkorlát érvényesül, azaz az ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés pedig attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik az alkalmazott. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós tagállamokhoz viszonyítva, az MMK-sok foglalkoztatottsági arányát tekintve van még mit javítanunk, a 47,3%-os EU-átlaghoz képest a magyarországi MMK-foglalkoztatottság 20,8%-os szinten állt 2015-ben.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A munkaerőhiány újabb csökkentési lehetősége?
2. oldal - Megoldási lehetőségek
Az utóbbi évek javulásának oka részben a 2011. évi CXCI. törvénynek köszönhető, mely megszüntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki. Az új rendszer hatására az elmúlt években csaknem kétszeresére, 80 ezerre növekedett a valamilyen foglalkoztatási formában részt vevő megváltozott munkaképességű emberek száma. A finanszírozási és jogi szabályozás rendszerének finomításaként a kormány tavaly 34,3 milliárd forintot különített el erre a célra.
Vannak még problémák
Noha számos kutatás szerint nem állja meg a helyét, a munkaadók nagy része úgy véli, az MMK dolgozók hatékonysága, termelékenysége kérdéseket vet fel, és ez nehezíti az alkalmazásukat. A bérszabályozás szintén korlátokat jelent. A már említett 2011-es törvénymódosítás keretében az egészségi állapot százalékos meghatározása alapján három új kategóriát állapítottak meg, amelyeknek megfelelően az érintettek kétféle ellátásban részesülhetnek, rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az ellátás melletti keresőtevékenységnél azonban jövedelemkorlát érvényesül, azaz az ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés pedig attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik az alkalmazott. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós tagállamokhoz viszonyítva, az MMK-sok foglalkoztatottsági arányát tekintve van még mit javítanunk, a 47,3%-os EU-átlaghoz képest a magyarországi MMK-foglalkoztatottság 20,8%-os szinten állt 2015-ben.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A munkaerőhiány újabb csökkentési lehetősége?
2. oldal - Megoldási lehetőségek
Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója. 
A tudás törvényei: a megértés kulcsa