A munkahelyi dohányzás jelenlegi jogi szabályozása

A nikotin hasonlóan az alkoholhoz vagy a droghoz, a pszichoaktív szerek kategóriájába sorolandó, mivel befolyásolja a viselkedést, a tudatot és a hangulatot. A pszichoaktív szerek az agyra sajátos biokémiai hatást gyakorolnak, folyamatos használatuk során pedig egyre nagyobb mennyiségű szer kell ugyanakkora hatás kiváltásához, vagyis idővel a test toleráns lesz ezekkel szemben. Alkalmazásuk felfüggesztése kellemetlen testi és pszichés tünetekkel jár, megvonási tünet alakulhat ki a hozzájutás megakadályozása során. A fogyasztáskor kényszeres használat lép fel, vagyis a pszichoaktív szerek alkalmazása akarattól függetlenné válik.

Az öt csoportra osztható pszichoaktív szerek között a nikotin a kokainhoz, a koffeinhez és az anfetamin-származékokhoz hasonlóan a stimulánsok csoportjába tartozik. A serkentőszerek emelik a vérnyomást és a pulzusszámot, a szervezet mind pszichésen mind fizikailag felfűtött állapotba kerül, s az egyén hiperaktív lesz.

A pszichoaktív szerek között legálisak és illegálisak egyaránt vannak. A szer veszélyességét és a használatából eredő kockázatot egyáltalán nem jellemzi az, hogy legális-e vagy sem. Elgondolkodtató tény, hogy a felsorolt stimulánsok közül a nikotint tartják a legártalmasabbak, ez okozza ugyanis a legtöbb ember halálát. Magyarországon évente 21 300 ember hal meg dohányzással összefüggésbe hozható okok miatt. Statisztikai számítások szerint egy magyar férfi esetében 21 százalék annak kockázata, hogy 35 és 69 éves kora között dohányzásra visszavezethető ok miatt hal meg.

Dohányzás, egyéni döntés

A dohányzás egy stimuláló pszichoaktív szer önálló, egyéni döntésen alapuló használata. Amennyiben a dohányzó munkavállaló káros szenvedélyét arra kijelölt és megengedett helyen végzi, vagyis a szert legálisan használja, akkor az önkárosító tevékenység szabad akaratából és jogszerűen történik. Magyarországon az önkárosító tevékenységet sem az Alkotmány, sem a munkajog nem tiltja.

A Munkavédelmi törvény 38. §.-ának első bekezdése szerint mód van arra, hogy a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánítassa, ha azzal az alkalmazottak többsége egyetért. Az Európai Unió területén a dohányzás teljes tilalma van életben a munkahelyeken, kivételt csak Portugália és Luxemburg képez, ahol részleges dohányzási tilalom van érvényben. Más kérdés, hogy például Görögország és Ciprus esetében is tilos ugyan a munkahelyi füstölés, a gyakorlatban ez a tilalom mégsem valósul meg.

A dohányzók diszkriminálása vs. a nemdohányzó munkavállalók védelme

Az Európai Unió szabályozásai életkorra, fogyatékosságra, szexuális orientációra, vallásra, származásra és nemre vonatkozóan ismerik el az esélyegyenlőséget. Minden más, például az önkárosító szerekre, így az alkoholra, vagy dohányzásra vonatkozó kérdés és megkülönböztetés nem számít jogellenesnek, és nem meríti ki a diszkrimináció fogalmát. Az Európai Bizottság ettől függetlenül az Unió tagállamainak hatáskörébe rendeli a diszkrimináció fogalmának megítélését, az ahhoz való viszonyulást és annak kezelését.

Magyarországon az a munkáltató, aki az álláshirdetésekben kiköti, hogy nemdohányzó jelöltek jelentkezését várja, megsérti az egyenlő bánásmód elvét és diszkriminál. A kizárólag nemdohányzó alkalmazottak iránti igény csak akkor jogszerű, ha kifejezetten dohányzásellenes egészségügyi projekt, kampány megvalósítására keresnek alkalmazottakat. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a dohányzók nem diszkriminálhatók az álláshirdetések, vagyis a munkaerő-felvétel szakaszában rossz szokásuk miatt.

A munkavállalás folyamán viszont többletteher hárul a munkáltatókra a dohányzó kollégák alkalmazása esetén a kialakítandó külön helységek biztosítása miatt, fokozottabb figyelemmel kell legyenek a nemdohányzók egészségének megőrzésére is.

Mindezek mellett számos kutatás által alátámasztott tény, hogy a dohányzó munkavállalók ténylegesen kevesebb időt töltenek munkavégzéssel, mivel egyrészt több a munka során beiktatott pihenőidő, másrészt a füstölgés kényszerű megvonása során a gondolataikat a káros szenvedély utáni sóvárgás tölti ki. Mindent összevetve elgondolkodtató kérdés, hogy ki vagy mi árt kinek, ha mondjuk a kiválasztási folyamatban a munkáltató saját és meglévő munkavállalóinak érdekét szem előtt tartva rákérdez, hogy végez-e valamilyen önkárosító tevékenységet a jelölt és ennek a tudatában mérlegel a jelentkezők között.

Jelenleg érvényes hazai jogszabályok

A Munka Törvénykönyve a munkavállaló és munkáltató felelősségi körének szempontjából vizsgálja a munkahelyi dohányzást, a munkavédelemi törvény a technikai és műszaki megvalósításokról rendelkezik, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, pedig a diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

Az Mt. 102. §-a kimondja, hogy "a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, továbbá az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani."

A munkáltatónak ezen kötelessége és a nemdohányzó dolgozók egészségének védelme a gyakorlatban sokszor nem teljesül, például a vendéglátó-ipari helyeken. A nemdohányzó pultosnak vagy pincérnek a füstös légtérben történő munkavégzés például hasonló egészségkárosodást okoz, mintha napi több szál cigarettát szívna el.

A munkavédelmi törvény (38. § első és második bekezdése) egyrészt a munkahelyi dohányzási tilalomról illetve a dohányzóhely kijelöléséről rendelkezik, másrészt a nemdohányzók védelme érdekében a füstölgésre kijelölt hely elkülönítését, megfelelő műszaki felszereltségét és levegőztetését szabályozza.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 9. §-a alapján : "közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne." A dohányzás a munkavállaló olyan egyéb tulajdonsága és jellemzője, ami alapján őt hátrányosan megkülönböztetni a magyar jogszabályok alapján nem lehet.

Hazánkban a dohányzási tilalom elrendelése a zárt munkahelyeken még várat magára ugyan - várhatóan 2009-ben vezetik be Magyarországon is a "füstmentes munkahely" követelményt - de az egészséges munkakörnyezet, a stresszmentes és kiegyensúlyozott légkör egyre inkább a társadalom fókuszába kerül. A pozitív változások remélhetőleg nemcsak a fizikai környezetre hatnak majd, hanem egyaránt felfrissítik és felrázzák a gondolkodásmódot is.

Mohácsi Györgyi, HR Portal