Milyen szabályozás vezethető be a munkahelyi dohányzásra?

A munkáltató nem szólhat bele, hogy a munkavállaló dohányzik-e vagy sem. De a dohányzó munkavállalónak nem jár több pihenőidő. A munkáltató dohányzás céljára nem köteles több munkaközi szünetet biztosítani, mint amennyi a törvény szerint egyébként jár - írják.

A dohányzó munkavállalók rendelkezésére is csak a munkaközi szünet áll, amelynek tartama hat órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, kilenc órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig további 25 perc. Ez akkor is így van, ha a kijelölt dohányzóhely szabadtéren (pl. az udvaron) van, és ezért a megközelítése önmagában jó pár percet vesz igénybe. Ez azonban több részletben kiadható.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. Dohányzásnak minősül az elektronikus cigaretta vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz használata is. A munkáltatónak nemcsak joga, de kifejezetten kötelessége is, hogy érvényt szerezzen ennek a tilalomnak, ellenkező esetben (az egyéb jogkövetkezményeken túl) egészségvédelmi bírsággal sújtható.

Teljes dohányzási tilalmat - amely a dohányzóhely kijelölését is mellőzi - a munkáltató csak akkor rendelhet el, ha a törvény alapján a munkáltatónál dohányzóhely kijelölésére alkalmas hely nincs.

Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével „nem dohányzó munkahellyé” lehet minősíteni a munkahelyet. A nem dohányzó munkahellyé minősítés megállapodáson alapul, erről a munkáltató saját hatáskörben nem dönthet.

Fotó: Pixabay
ado.hu