Milyen szabályozás vezethető be a munkahelyi dohányzásra?
Korlátozhatja vagy megtilthatja a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét és azt, hogy "lógnak" az alkalmazottak a munkából? - erről ír az ado.hu oldal.
A dohányzó munkavállalók rendelkezésére is csak a munkaközi szünet áll, amelynek tartama hat órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, kilenc órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig további 25 perc. Ez akkor is így van, ha a kijelölt dohányzóhely szabadtéren (pl. az udvaron) van, és ezért a megközelítése önmagában jó pár percet vesz igénybe. Ez azonban több részletben kiadható.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. Dohányzásnak minősül az elektronikus cigaretta vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz használata is. A munkáltatónak nemcsak joga, de kifejezetten kötelessége is, hogy érvényt szerezzen ennek a tilalomnak, ellenkező esetben (az egyéb jogkövetkezményeken túl) egészségvédelmi bírsággal sújtható.
Teljes dohányzási tilalmat - amely a dohányzóhely kijelölését is mellőzi - a munkáltató csak akkor rendelhet el, ha a törvény alapján a munkáltatónál dohányzóhely kijelölésére alkalmas hely nincs.
Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével „nem dohányzó munkahellyé” lehet minősíteni a munkahelyet. A nem dohányzó munkahellyé minősítés megállapodáson alapul, erről a munkáltató saját hatáskörben nem dönthet.
Fotó: Pixabay
ado.hu