A munkáltatók 45 százaléka tervez béremelést jövőre
Jövőre a munkáltatók 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést, míg tavaly csak 37 százalék tervezett átlagosan valamivel nagyobb, 5,2 százalékos emelést - derül ki a DGS Global Research Bértervezés 2011 című felméréséből.
A kormány 4,5 százalékos minimálbéremelést terjeszt az Országos Érdekegyeztető Tanács elé. A "Bértervezés 2011" kutatási adatai azt igazolják, hogy azon társaságok, amelyeknél bérfejlesztéssel kalkuláltak, ezt a mértéket elérik. A kutatásban több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben több mint 342.000 munkavállalót foglalkoztatnak.
A felmérés adatai szerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét, átlagosan 9 százalékkal. A megkérdezett munkáltatók 11 százaléka azért fagyasztja be a béreket jövőre, mert az idén már emelt, 20 százalék ugyanakkor már 2010-ben sem növelte a munkavállalók bérét, és 2011-ben sem tervezi.
A felmérés több munkakörben vizsgálja a cégek béremelési terveit, így a felső- és középvezetőknél, a kereskedelmi munkaköröket betöltőknél, a diplomás szakembereknél, az ügyviteli munkaköröket betöltőknél és a fizikai munkakörökben dolgozóknál.
A Bértervezés 2011 eredményeiből kiderül, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011-es béremelések során. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni tervezi jövőre, és a felmérésben szereplő munkakörök közül itt a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bérbefagyasztás aránya. A béremelés tervezett átlagos nagysága itt 4,66 százalék.
A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy emeli a felsővezetők bérét 2011-ben. Tavaly - amikor a felsővezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetőknek kifizetett irreálisan magas juttatások miatt kialakult közhangulatnak - még csak 33 százalék nyilatkozott így.
A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja topmenedzserei munkabérét, ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb. A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent.
A munkáltatók átlagosan 44 százaléka, - vagyis tavalyhoz képest 6 százalékkal több cég - tervez béremelést a középvezetőknél, és 35 százalékkal kevesebben, 20 százalékuk számol tartósan a bérek befagyasztásával. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött.
A többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások esetében az arány 27 százalék, illetve 22 százalék, vagyis a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak a béremelési tervek szempontjából.
A kereskedelmi munkaköröknél a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést, és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett.
Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók - ami 5 százalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva - úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek 18 százalékkal a második legalacsonyabbak.
A többségében külföldi tulajdonú munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban levő munkáltatók esetében azonban csak 30 százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.
A válaszadók 46 százaléka - 10 százalékkal többen, mint a 2010-re vonatkozó felmérésben - tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését. Látható az is, hogy nincs még mindenki túl a recesszión, hiszen jelentős mértékben - 22 százalékos arányban - további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók.
A felmérés kitér a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervek feltárására. E szerint a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését a megkérdezett szervezetek 6 százaléka tervezi, ugyanakkor a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy további információkra van szüksége a döntés meghozatalához.
A cafetéria keret emelését tervező munkáltatók 8 százalékot meghaladó emelést terveznek, azoknál, akik a csökkentését tervezik, átlagosan 18 százalékkal mérsékelnék a béren kívüli juttatásokat.
A felmérés adatai szerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét, átlagosan 9 százalékkal. A megkérdezett munkáltatók 11 százaléka azért fagyasztja be a béreket jövőre, mert az idén már emelt, 20 százalék ugyanakkor már 2010-ben sem növelte a munkavállalók bérét, és 2011-ben sem tervezi.
A felmérés több munkakörben vizsgálja a cégek béremelési terveit, így a felső- és középvezetőknél, a kereskedelmi munkaköröket betöltőknél, a diplomás szakembereknél, az ügyviteli munkaköröket betöltőknél és a fizikai munkakörökben dolgozóknál.
A Bértervezés 2011 eredményeiből kiderül, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011-es béremelések során. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni tervezi jövőre, és a felmérésben szereplő munkakörök közül itt a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bérbefagyasztás aránya. A béremelés tervezett átlagos nagysága itt 4,66 százalék.
A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy emeli a felsővezetők bérét 2011-ben. Tavaly - amikor a felsővezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetőknek kifizetett irreálisan magas juttatások miatt kialakult közhangulatnak - még csak 33 százalék nyilatkozott így.
A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja topmenedzserei munkabérét, ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb. A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent.
A munkáltatók átlagosan 44 százaléka, - vagyis tavalyhoz képest 6 százalékkal több cég - tervez béremelést a középvezetőknél, és 35 százalékkal kevesebben, 20 százalékuk számol tartósan a bérek befagyasztásával. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött.
A többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások esetében az arány 27 százalék, illetve 22 százalék, vagyis a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak a béremelési tervek szempontjából.
A kereskedelmi munkaköröknél a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést, és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett.
Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók - ami 5 százalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva - úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek 18 százalékkal a második legalacsonyabbak.
A többségében külföldi tulajdonú munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban levő munkáltatók esetében azonban csak 30 százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.
A válaszadók 46 százaléka - 10 százalékkal többen, mint a 2010-re vonatkozó felmérésben - tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését. Látható az is, hogy nincs még mindenki túl a recesszión, hiszen jelentős mértékben - 22 százalékos arányban - további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók.
A felmérés kitér a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervek feltárására. E szerint a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését a megkérdezett szervezetek 6 százaléka tervezi, ugyanakkor a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy további információkra van szüksége a döntés meghozatalához.
A cafetéria keret emelését tervező munkáltatók 8 százalékot meghaladó emelést terveznek, azoknál, akik a csökkentését tervezik, átlagosan 18 százalékkal mérsékelnék a béren kívüli juttatásokat.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel?
Ne csak a hirdetési költségeket számoljuk egy munkavállaló felvételénél, hanem a toborzó munkaóráinak költségét és a próbaidő alatti... Teljes cikk
Új fogalom a HR-ben: a határfelületi vezetők
Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről, ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek, mint a többi vezető, akkor... Teljes cikk
Közel 30 ezer üres állás a weben: itt a friss statisztika
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- "Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek? 3 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 3 hete
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 3 hete
- A Continental Dohányipari Zrt. emelte a sátoraljaújhelyi gyárában dolgozók bérét 4 hete
- Ekkora béremelést kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói 4 hete
- Megállapodás született az operaházi sztrájk felfüggesztéséről 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hónapja
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja