Szerző: Berta László
Megjelent: 1 éve

A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

images

A kormány adótörvény módosítása azt irányozza elő, hogy a SZÉP Kártyán kívül az összes cafeteria juttatás jövedelemként fog adózni 2019-ben. Ez a munkáltatók számára - ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés - várhatóan magasabb költségeket és több adminisztrációs munkát jelent majd. Fata László cafeteriaszakértő, a Cafeteriatrend vezetője lapunknak elmondta, hogy így már sokaknak nem fogja megérni foglalkozni ezekkel a juttatásokkal.

Véleményét arra a kérdőíves felmérésre alapozza, amelyre pár óra alatt 446 munkáltató küldött vissza a Cafeteriatrendnek, tehát hatalmas az érdeklődés a téma iránt. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak.

A felmérés szerint a munkáltatók jelenős része (35,5%) úgy gondolkodik, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 19,49%-uk az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. A munkáltatók 18,79%-a az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. Vannak, akik egyéb megoldásokat keresnének (14,62%), és csak minden 10. cég (11,6%) döntene úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.

A Cafeteriatrend ugyanebben a felmérésben annak is utánajárt, hogy milyen a válaszok megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint. E tekintetben a foglalkoztatottak felére (48,26%) az vonatkozik, hogy munkáltatóik az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 17,57%-uk esetében munkáltatójuk egyéb megoldásokat keresne, 14,54%-uknak az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. Kevesebben vannak azok a munkavállalók (10,22%), akik az eddig juttatásokra fordított összeget megkapnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. A legkevesebb munkavállaló (9,41%) járna úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnánk jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.

Sok a 400 ezer forint feletti cafeteria keretet

„Váratlanul ért, erre nem számítottam. Főleg, hogy pár éve stabilizálódni látszott a cafeteria piac, megszokták a munkáltatók és a munkavállalók is. A legfájóbb, hogy a pénzügyi juttatás és a lakáscélú támogatás el fog veszni. Azt pedig nehéz követni, hogy miért szűnik meg a 2018-ban bevezetett diákhitel támogatás” - mondta lapunknak Fata László, a Cafeteriatrend vezetője.

A Szent István Egyetem a Cafeteriatrend támogatásával készített korábbi felmérése szerint 2018-ban az átlagos cafeteria keret bruttó 390 ezer forintra emelkedett. 500 ezer forint feletti keretösszeget adott a munkáltatók 14%-a, ami a három évvel ezelőtti 8%-hoz képest ez jelentős emelkedést jelentett. A 400 ezer forint feletti keretet a munkáltatók 38%-a biztosította.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Alternatív juttatások bevezetésével növelhető a dolgozók elégedettsége

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával... Teljes cikk

Kisebb cafeteria keretben gondolkodnak a cégek 2019-ben

Csak kis mértékben csökkentek a vállalatok cafeteria keretei, mert aki eddig adott, nem gondolta meg magát hirtelen 2019-re. Legfeljebb másként adta ki... Teljes cikk

Ez a három legnépszerűbb béren kívüli juttatás 2019-ben

Az Edenred szeptemberi felmérése alapján az iskolakezdési juttatás és az étkezés támogatása után a harmadik legnépszerűbb munkáltatói cél a... Teljes cikk