A nettó minimálbérnek meg kellene haladnia a 117.000 forintot

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy béremelési javaslatuknál a társadalmi minimum értéket vették alapul, amelyet a Policy Agenda idén első alkalommal publikált.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, a társadalmi minimum az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. Az elemző közölte, a társadalmi minimum érték kiszámításánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások költségvetési kiadásaira vonatkozó adatait és a saját számítású létminimumértékeket vették alapul. Ezek alapján 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint.

Kiss Ambrus szerint tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Településtípusokra lebontva a fővárosban élők 33 százaléka, a községekben élőknek viszont már 65 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Az elemző felidézte, hogy a társadalmi minimum fogalmát 1990-1991-ben egy parlamenti albizottságban dolgozták ki.

Kordás László kiemelte, a MASZSZ a béremelés mellett az alacsony bérkategóriába tartozóknál a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését is kezdeményezi majd, a szakszervezet célja, hogy esetükben az szja 9 százalékra mérséklődjön.

Ehhez kapcsolódóan szólt arról is, hogy kezdeményezik a bértárgyalások mielőbbi elindítását, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel és az adótörvényekkel egy időben tudja tárgyalni a szakszervezetekkel a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbért, illetve garantált bérminimumot.

A szakszervezeti vezető szerint erre azért van szükség, mert a 2016. novemberében aláírt hatéves adó és bérmegállapodás csupán az első két évre tartalmazott béremelést, ezért a bérek kérdésével idén is foglalkozni kell.

A sajtótájékoztatón bemutatták a Policy Agenda által harmadik alkalommal publikált létminimumszámítást is. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót. A felmérést a Policy Agenda a KSH korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta.

Magyarországon a lakosság 30 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 6 százalékpontos javulást mutat, ami nagy részben a hatéves adó és bérmegállapodásnak köszönhető - mondta Kiss Ambrus.

Hozzátette: számításaik szerint 2017-ben Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint. Településtípusokra lebontva az adatok azt mutatják, hogy Budapesten az emberek 15 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem érte el a létminimum szintjét, a megyei jogú városoknál ez az arány 21 százalékra, a városokban, illetve a falvakban 33, illetve 40 százalékra emelkedett - ismertette az elemző.

Kiss Ambrus a létminimum környékén élő családok bevételeinek megoszlásáról elmondta, hogy keresetük 31 százalékát élelmiszerre költik, lakásfenntartásra bevételeik 22 százalékát, ruházatra pedig 3 százalékát fordítják.

MTI