A nyugdíj kiszámítása

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíja esetében is) két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől.

A nyugdíj induló összegének számítási képlete

A megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

Most már látjuk a nyugdíjmegállapítás folyamatának egészét:

1. a teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

2. az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd

3. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd

4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2018-ban és a 2017-ben szerzett kereseteket),

5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal),

6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet,

7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.


Nyugdíjszorzók

Szolgálati idő teljes évi hossza - nyugdíjszorzó százalékos mértéke:

15 - 43,0

16 - 45,0

17 - 47,0

18 - 49,0

19 - 51,0

20 - 53,0

21 - 55,0

22 - 57,0

23 - 59,0

24 - 61,0

25 - 63,0

26 - 64,0

27 - 65,0

28 - 66,0

29 - 67,0

30 - 68,0

31 - 69,0

32 - 70,0

33 - 71,0

34 - 72,0

35 - 73,0

36 - 74,0

37 - 75,5

38 - 77,0

39 - 78,5

40 - 80,0

41 - 82,0

42 - 84,0

43 - 86,0

44 - 88,0

45 - 90,0

46 - 92,0

47 - 94,0

48 - 96,0

49 - 98,0

50 vagy több 100,0

A teljes cikk a nyugdijguru.hu-n olvasható.