A PISA teszt szerint még nem mi vagyunk az utolsók

Mindenben az OECD átlag alatt vagyunk, egyetlen dologban vagyunk jobbak, a fiúk és lányok közötti esélyegyenlőségben, itt magasan az átlag fölött teljesítünk. Nagyon nagyot nőtt az alulteljesítők aránya - írja a hvg.

A számok számunkra rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most - így foglalta össze az index.

Az első PISA tesztet 2000-ben készítették, a matematikai, szövegértési és a természettudományos tudást mérik, csak nem úgy, ahogy azt a magyar diákok megszokták. Elemzők korábban ezzel magyarázták a magyar diákok nem túl erős eredményeit. 2006-ban áttértek a számítógépes tesztekre, abban még rosszabb adatok jöttek ki - foglalta össze a hvg.

Miközben az OECD-átlag 493 és 500 pont között szokott lenni, a magyar diákok most már csak 472 - 477 pontot hoznak. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés - írja az index.

A Kelet-Közép-Európában csak a szlovákok vannak mögöttünk. A csehek alulról súrolják az európai átlagot, míg a néhány éve átfogó oktatási reformot megvalósító lengyelek egyértelműen a legsikeresebbek, ők már a világ élmezőnyéhez kezdenek felzárkózni. Eközben egy terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének - foglalja össze az index.

A hvg szerint egy másik nemzetközi mérés más képet fest a magyar iskolák munkájáról. Az úgynevezett TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös adatai szerint kifejezetten jók a magyar diákok mind matekból, mind természettudományos tárgyakból. Ebben a mérésben évtizedek óta jól teljesítenek a magyar diákok, a különbség oka, hogy máshogy mérnek: míg a PISA teszt a felhasználható, addig a TIMSS a tantárgyi tudásra kíváncsi.

hvg/index