A várakozásoknak megfelelően nőttek a bérek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az idén szeptemberben az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - az 1,4 százalékos szeptemberi inflációval számolva - 4,9 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásuknak megfelelő mértékű volt a bérek szeptemberi növekedése. Kiemelte, hogy a bérnövekedési ütem gyorsulása a pedagógus bérek növekedésének köszönhető. A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nőttek, így a reálbérnövekedés 5,7 százalék volt.

Rámutatott arra is, hogy a versenyszférában továbbra is lassabb a bérnövekedés üteme, az előző hónaphoz hasonlóan 3,8 százalékkal nőttek a bérek. Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt.

Suppan Gergely szerint a pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Az elemző idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklő hatásának köszönhetően a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot.

Ez a gyorsulás tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami a tavalyi utolsó negyedévi kifejezetten gyenge bázis miatt érdemi növekedést mutathat a negyedik negyedévben. A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékű növekedése nem okoz inflációs kockázatokat - fűzte hozzá.

A Takarékbank 2014-ben 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, a várhatóan 1,5 százalék alatti éves átlagos infláció miatt a reálbérnövekedés jövőre is elérheti a 2,5 százalékot. A nettó bérek növekedése az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé tett családi adókedvezmények kiterjesztése miatt ennél gyorsabb lehet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte: a szeptemberi adatot főként a költségvetési szektorban bekövetkezett 10,9 százalékos bérnövekedés húzta fel, ehhez képest a versenyszférában visszafogottabb, 3,8 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy már a privát szektorban is megindult egy enyhe béremelkedési folyamat.

Az elemző szintén hangsúlyozta: az adóváltozások miatt továbbra is jellemző maradt az a tendencia, hogy a nettó bérek növekedése gyorsabb a bruttónál. Az infláció szeptemberben is alacsony volt, így nemzetgazdasági szinten jelentősen, csaknem 5 százalékkal emelkedtek a reálbérek az előző év azonos időszakához képest - mondta.

Nyeste Orsolya szerint jövőre is tart majd a reálbérek növekedése, de ennek mértéke kisebb lehet az ideinél, miután a következő évben a várakozások szerint emelkedni fog az infláció. Nagy árrobbanásra azonban továbbra sem kell számítani - fogalmazott.

Ha a gazdaság növekedésének pozitív tendenciája fennmarad, akkor elképzelhető, hogy a vállalkozói szektorban is bátrabban emelnek majd béreket - közölte az elemző.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint sorozatban a kilencedik hónapja tart a bérek vásárlóértékének emelkedése, ami jól tükrözi a kormányzat gazdaságpolitikájának eredményeit. Hozzátették: a munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására.

LMP: csökkent a nemzetgazdaságban dolgozók száma

Az LMP a KSH szerdán publikált adatait úgy értékeli, hogy Magyarország foglalkoztatáspolitikai szempontból egyértelműen rosszabbul teljesít – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján a párt társelnöke. Szél Bernadett azt mondta, a nemzetgazdaságban a tavalyi évhez képest közel 18 ezerrel dolgoznak kevesebben.

A KSH szerdán publikált, a szeptemberi keresetnövekedéseket elemző felmérése szerint szeptemberben 145 ezren álltak közfoglalkoztatásban, 38 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, a versenyszférában a vizsgált vállalatoknál foglalkoztatottak száma 1 millió 830 ezer volt szeptemberben, kétezerrel több, mint augusztusban, és a létszámuk megegyezik a tavalyi év azonos időszakában nyilvántartottal.

Szél Bernadett azt mondta, hogy bár a közmunkások száma az előző évhez képest 38 ezer 500 fővel nőtt, a nemzetgazdaság "vesztesége" viszont elérte a 17 ezer 800 főt. Hozzátette: a kormányváltáshoz viszonyítva a nemzetgazdaság teljes vesztesége meghaladja a húszezer főt, miközben ugyanebben az időszakban a versenyszférában is 21 ezer 200 fővel csökkent a dolgozók száma.

A kormány a közfoglalkoztatással próbálja ellensúlyozni a valós munkahelyteremtés problémáit, pedig a Belügyminisztérium is belátta, hogy két év alatt a közmunkásoknak csak mintegy 7,4 százaléka volt képes visszatérni a nyílt munkaerőpiacra - folytatta.

A kabinet eközben szerinte "pótcselekvések sorozatát" hajtja végre, ebbe illeszkedik a stratégiai megállapodások kudarca is. Szél Bernadett utalt arra, hogy a Jabil Circuit Magyarország Kft. közölte, összesen 673 munkatársától kénytelen megválni decemberben. A stratégiai megállapodások arra sem jók, hogy megvédjék a munkahelyeket, ráadásul senki sem kéri számon, hogy miért nem tartják be azokat – jelentette ki.

Együtt-PM: félrevezető sikerként tálalni a reálbéradatokat

Az Együtt-PM választási szövetség szerint félrevezető sikerként tálalni az aktuális reálbéradatokat a tavalyi reálbérzuhanás után - írta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja.

Tordai Bence úgy értékeli, hogy tavaly az "egyenlőtlenség durva növekedése mellett" 3,5 százalékkal csökkent az átlagos reáljövedelem. Szavai szerint sokak jövedelme az adójóváírás kivezetése miatt az átlagos arány többszörösével esett, míg egy kisebbség jövedelmei jelentősen emelkedtek. Az átlagos összeg jelenlegi növekedése ezért nem azt jelenti, hogy akiknek tavaly jelentősen csökkent a jövedelmük, azok most visszakapnák az elveszített pénzt - jelenti ki a politikus.

Az átlagos reálbér aktuális emelkedése mögött ráadásul nem tartós trend vagy tartós növekedést megalapozó ok áll, mint például a munkahelyek számának növekedése, hanem egy átmeneti tényező, az infláció hirtelen lecsökkenése. A legutóbbi inflációs adat 0,9 százalék volt, a hosszabb távú inflációs trendet előrejelző maginfláció pedig 3,4 százalék - teszi hozzá.