A fejvadász-szolgáltatásokat rontja a névcsekk
Amióta több fejvadász cég is megjelent a magyar piacon, létezik a névcsekk jelenség. A Beck & Partners fejvadász cég tapasztalatai szerint azonban több hátránnyal jár, mint előnnyel – mind megbízói, mind fejvadász oldalon. A minőségi munkát végző fejvadászok kerülnek versenyhátrányba, míg az ügyfelek eredeti célját – gyorsan megtalált jó jelöltek leszerződtetését – nem érik el.
A Beck & Partners fejvadász cég toborzási specialistája, Somodi Bettina elmondása szerint nagyobb méretű cégeknél mára általánosan bevett szokássá vált a névcsekk, akár egyszerre 6-7 fejvadászt is mozgósíthatnak egyetlen pozíció betöltésére. A logika mögötte kristálytiszta: a megbízók elképzelései szerint, ha több közvetítő cégnek adják ki a keresést, nagyobb az esély arra, hogy gyorsan betölthetik az üres pozíciókat. A közvetítő cégek sok esetben sikerdíjas konstrukcióban dolgoznak, így az ügyfélnek végül csak annak az egynek kell fizetnie a szolgáltatásért, aki leszállította a végül leszerződtetett jelöltet.
A névcsekk minőségi helyett mennyiségi munkára ösztönzi a fejvadászokat
Mivel aki kapja, marja, a fejvadászok érdeke nem az, hogy a legjobb, hanem hogy a bármennyi potenciállal rendelkező jelöltek listáját küldjék le. A nagy számok törvényében bízva a fejvadászok abban válnak érdekeltté, hogy akár dupla annyi jelöltet küldjenek, mint a konkurenseik. Ez pedig segítség helyett pont, hogy alaposan megnehezíti a vállalati HR-vezetők életét.
Egyrészt kifejezetten problémássá teheti a teljes folyamatot, ha a megbízói oldal nincs felkészülve a névcsekk folyamatának kezelésére, főleg nem ekkora mennyiségben. Jelentősen lassíthatja a kiválasztást, hogy a közvetítő cégeknek meg kell várniuk a megbízó visszajelzését egy potenciálisan jó jelölt kapcsán arról, hogy még nem kaptak más forrásból információt róla. Vannak cégek, ahol nincs jó rendszer a névcsekk adatok számontartására, és annak nyomon követésére, így ez szabályosan megakaszthatja a folyamatot. Ilyenkor a megbízó akár jó jelöltektől is eleshet, mert komolytalannak hat, a toborzás egyik első lépésénél veszítheti el a profi megítélését a jelölt szemében.
Megtörtént eset: a névcsekk miatt maradt le egy cég az alkalmas jelöltjéről
Ennél súlyosabb gondot is okozhat, ha a fejvadászok nem a minőségi jelöltek megtalálásában érdekeltek, hívja fel a figyelmet a toborzási specialista. „Egy megbízónk beszámolt olyan esetről, amikor egy közvetítő cég már azelőtt leküldött egy névcsekket, hogy bármit beszélt volna az adott jelölttel. Eközben ugyanezzel a jelölttel egy másik fejvadász interjúzott, felkeltette a jelölt érdeklődését, de ő csak másodikként – az előszűrés után – küldte el névcsekkre az alkalmas jelöltet. A megbízó jelezte a másodikként bejelentkezett fejvadásznak, hogy már más forrásból kapott arra a jelöltre „foglalót”, így a második fejvadász cég le is zárta a folyamatot, tudomásul vette, hogy az első fejvadász vitte sikerre a projektet. És itt jön a csavar a történetben: a névcsekkre elsőként bejelentkezett fejvadász a névcsekk leküldését követően túl sok ideig váratta a jelöltet, így végül a jelölt elhelyezkedett másutt, a megbízó pedig hoppon maradt.”
A jelöltek oldaláról nézve akár a márkaképet is rombolhatja
A fejvadászok maguk is feladnak álláshirdetéseket 6-8 álláskereső portálon, hogy minél több jelöltet bevonzzanak. Somodi Bettina felhívja a figyelmét a mindennapos gyakorlat visszásságára. „Gondoljunk bele: ha a megbízó mellett egy csapat fejvadász cég keres ennyi felületen, simán lehetséges, hogy 30-40 hirdetés fog szólni ugyanarról a pozícióról! Jelöltoldalról az élmény, hogy valaki ennyire sok helyen fut bele ugyanannak a cégnek a hirdetésébe, utána akár több alkalommal is keresik ugyanazon pozíció kapcsán a fejvadászok, rendkívül zavaró lehet.”
A szakértő leszögezi, hogy pár szélsőséges esetet leszámítva kevéssé jellemző ez az eshetőség, hiszen egy megbízó pont azért adja ki több közvetítőnek is az adott nyitott pozíciót, mert tudja előre, hogy nem lesz könnyű jelöltet találni rá. Ugyanakkor a jelöltek ghostingolása, válaszainak elmaradása is mutathat összefüggést ezzel a folyamattal: ha az álláskeresőket nem veszik komolyan, irreleváns ajánlatokkal keresik, ráadásul akár féltucatszor, nem csoda, hogy rezignálttá válnak.
A megoldás: kizárólagosság, akár rövidebb időre
A bevett párhónapos megbízások helyett akár 3-4 hétre is szűkülhetne a határidő –kizárólagossággal. Így egyrészt a fejvadászok érdekeltté válnának abban, hogy a kapacitásaikat gyorsan, hatékonyan csoportosítsák át az adott feladatra, a megbízó pedig megkaphatja, amit eredetileg szeretetett volna: gyors eredményt, alkalmas jelöltet. Somodi Bettina szerint mindenkinek ez volna az ideális megoldás. „Ha nem teljesít a közvetítő cég, akkor érdemes felkérni másokat is. Attól nem lesz meg hamarabb a jó jelölt, hogy a közvetítő cégek egymást taposva ugyanabban a halastóban egyetlen aranyhalat szurkálnak a végsőkig. Az aranyhal ennyi atrocitást sajnos nem tűr el.”
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
Az egymással dolgozó emberek összessége még nem csapat. Mikor válnak azzá? Hogy lesz a különböző, egymásnak idegen emberekből csapat? Mikor lesz... Teljes cikk
2024. január 1-én lépett életbe a 2023. évi XC. törvény, közismert nevén a Btátv., amely jelentősen átalakította a harmadik országbeli... Teljes cikk
2025-ben számos jelentős jogszabály-módosítás érinti a munkáltatókat és a munkavállalókat a bérek és járulékok terén. A minimálbér és a... Teljes cikk
- Nem a bankároknak áll a világ Londonban 1 hónapja
- Motivációs levél minta, letölthető: recruiter 1 hónapja
- Itt egy álommunka annak, aki a felhők közé vágyik 1 hónapja
- Így szigorít a kormány a vendégmunkások behozatalában 2 hónapja
- Új stratégiai tanácsadó jelent meg a magyar piacon 2 hónapja
- Új év, új célok - Sokan most gondolják újra karrierjüket 2 hónapja
- Mitől lesz valóban befogadó munkahely egy munkahely? - a Tesco megmutatja 3 hónapja
- RPO: a toborzás kiszervezése megoldás lehet az SSC-k munkaerőhiányára 3 hónapja
- Milliós fizetési ajánlattal is találkoztunk ezen a most futó állásbörzén: fotógaléria 4 hónapja
- Már toborozzák a dolgozókat a szegedi BYD-gyárba 4 hónapja
- Budapesten toboroz légiutas-kísérőket az Emirates 4 hónapja