A gyerekek számához kötnék a nyugdíj összegét

1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúaké is – ugyanilyen arányban nőtt. A 2018-as adatok szerint Európában átlagosan 20 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt az emberek, bár nálunk ez csak 17 év, de ez is jelentős összegű nyugdíj kifizetését generálja. Azaz jelentősen kellene növelni a nyugdíjcélú befizetéseket, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. 

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától, mivel a járulékfizetés valójában annak a befektetésnek a visszafizetése, amelyet az aktív korú felnevelésére, oktatására gyermekkorától költöttek. Vagyis a járulékfizetés egyfajta törlesztés - írja a novekedes.hu.

A szakemberek szerint megoldást jelentene, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj. E rendszerben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek lenne, és minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében résztvevők.

Mivel azonban a gyermekek neveléséhez a társadalom, azaz a gyermektelenek adója is hozzájárul valamilyen arányban, ezt is figyelembe kellene venni az nyugdíjrendszer korszerűsítésekor. 

Így létrejönne egy másik nyugdíjpillér, ahova a munkába állástól fizetnének az emberek meghatározott összeget, és ebből finanszírozhatnak a normál nyugdíjkorhatár és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot azoknak, akik gyermektelenek maradnak. 

Fotó: unsplash.com