A Tisza-párt tényleg megadóztatná a nyugdíjakat? Kiderült, mi az igazság
Politikai vita robbant ki: valóban adót vetne ki a Tisza-párt a nyugdíjakra? A válasz egy félreértett szakmai hasonlatban keresendő. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő segít helyretenni a tévhiteket és elmagyarázni, miről is szól valójában a „nyugdíjadóként” emlegetett javaslat.
Egy augusztus végi podcast beszélgetésben Simonovits András matematikus, nyugdíjszakértő két mondatban arról beszélt, hogy szerinte a nyugdíjrendszer túl bőkezű a nyugdíjmegállapítás során, ezért a frissen megállapított nyugdíjak összegét vissza kellene fogni. Erre szolgálna a degresszió nevű lépcsőzetes csökkentési eljárás szigorítása. A degresszió mibenlétének megvilágítására azt a nem túl szerencsés hasonlatot használta, hogy ez olyan, mintha az új nyugdíjakat 10-20 százalékos mértékben "megadóztatnák". Ezt a hasonlatot a kormányzat részéről két hónapos csúszással, októberben fölkapták és rögtön félre is értelmezték, azt állítva, hogy a matematikus a Tisza-párt nyugdíjszakértőjeként a nyugdíjak megadóztatását javasolja, tehát a Tisza a nyugdíjakat is megadóztatná - magyarázza dr. Farkas András. A nyugdíjszakértőnek erről a szocializmus híres vicce jut eszébe:
Megkérdezik a jereváni rádiótól, igaz-e, hogy Jerevánban Moszkvicsokat osztogatnak. A rádió válasza: a hír igaz. De nem Jerevánban, hanem Tbilisziben. Nem Moszkvicsokat, hanem Volgákat. És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
Simonovits András ugyan többször kijelentette azóta is, hogy nem szakértője a Tisza-pártnak, nem ő készíti a Tisza-párt nyugdíjterveit, és esze ágában sem volt azt javasolni, hogy a nyugdíjakat meg kell adóztatni. A kormányzati propaganda gigantikus gépezetével szemben persze esély sincs a kormányzat híveit meggyőzni arról, hogy a politikai ellenlábas nem akarja a nyugdíjasokat adóteherrel gyötörni.
Mi az a degresszió?
A helyzet tisztázása érdekében talán érdemes megismerkedni a nyugdíjszámítás alapelveivel - köztük a degresszió fogalmával és tényleges alkalmazásával - szögezi le Farkas András.
A nyugdíjszámítás alapképlete szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett elismert szolgálati idő egész években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1-jét követően a nyugdíjba vonulás napjáig szerzett, nyugdíjjárulék köteles bruttó keresetekből és jövedelmekből számított nettó havi átlagkereset összegét.
Vagyis az öregségi nyugdíj (idetartozik a nők kedvezményes nyugdíja is) összege alapvetően két tényezőtől függ:
- a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető elismert szolgálati időtől, amelynek egész években meghatározott hosszától függ a nyugdíjskála szerinti százalékos mértékű nyugdíjszorzó (például 40 évhez 80% tartozik), és
- a számított havi nettó életpálya (azaz az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban szerzett nyugdíjjárulék-köteles keresetekből számított) átlagkereset összegétől.
A degressziónak csak és kizárólag az életpálya átlagkereset számítása során van szerepe.
Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell, azaz naptári évenként csökkenteni kell a következő módon:
- nettósítás első lépése: “járuléktalanítás”: az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a keresetből le kell vonni a járulékokat a bérezett napok száma arányában, majd
- nettósítás második lépése: “adótlanítás”: a "járuléktalanított” keresetből le kell vonni az adott évre vonatkozó szja-szabályok szerint megképzett személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában.
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő nominális növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata).
Vagyis az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez. A nyugdíjmegállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg.
Az adott naptári években a fentiek szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell.
Szintén összegezni kell az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát. Ez lesz az osztószám. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát. Vagyis csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt.
Ezt követően a nettósított (járuléktalanított és adótlanított) és valorizált keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal, vagyis a bérezett napok összesített számával (az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon a biztosítottnak keresete volt).
Az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (így kapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet), amit el kell osztani 12-vel. Így kapjuk meg a havi nettó életpálya átlagkereset összegét.
És csak itt jön be a képbe a Simonovits-interjú után durván félreértelmezett fogalom, a degresszió.
A kiszámított havi nettó életpálya átlagkeresetet ugyanis a törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott, két lépcsőben csökkenő mértékben lehet figyelembe venni.
Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkereset 372.000 forintnál több lenne, akkor
- a 372.001- 421.000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát,
- a 421.000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
A nyugdíjszámítási folyamatban ezt követően, az utolsó lépésként következik a nyugdíjskála (nyugdíjszorzó) alkalmazása: az egy hónapra számított degresszált nettó "életpálya" átlagkeresetnek a nyugdíjtörvényben meghatározott, a megszerzett szolgálati idő egész években mért hosszától függő százalékos mértéke lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege. A nyugdíjszorzó maximálisan 100% lehet (ami 50 évhez és annál hosszabb szolgálati időtartamokhoz tartozik). 40 évhez 80% a szorzó mértéke, amely ezt követően minden további egész évvel 2 százalékponttal nő.
Amint látható, a degressziónak semmilyen köze sincs az adózáshoz. És nem is volt soha, hiszen a degressziós eljárás a jelenleg is hatályos nyugdíjtörvény 1998. január 1-jei hatályba lépése óta a nyugdíjszámítás része.
Egyébként a nyugdíjak megadóztatása sem lenne elképzelhetetlen, hiszen a világ majdnem minden nyugdíjrendszerében bruttó összegben állapítják meg a nyugdíjat, amelyet adó és egészségbiztosítási járulék is terhel. Nálunk azonban a nyugdíj nettó összegű, adómentes juttatás, ezért bármilyen nyugdíj utáni adófizetésnek a magyar nyugdíjak felbruttósítása lenne az előfeltétele.
Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Megszületett a megállapodás a 2026. évi bérfejlesztésről a Magyar Posta és a Postás Szakszervezet között, a kétéves bérmegállapodásban a 2026.... Teljes cikk
80 ezer fegyveres kapja meg az összeget. Teljes cikk
Különböző jelentések szerint az AI egyre szélesebb körű alkalmazása ellenére a bizalomhiány továbbra is problémát jelent, különösen a HR-folyamatok terén. Teljes cikk
- Sokan nem tudják: így jár pénz nyugdíj előtt is 2 hete
- A legmagasabbra jutó magyar üzleti vezető: íme Kapitány István karrierje 2 hete
- Hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2026-ban? 3 hete
- Aggasztó adatok - Már a fiatalok sem hisznek a magyar nyugdíjban? 3 hete
- Sokan követik el ezt a hibát a 13. és 14. havi nyugdíjjal 3 hete
- Védett kor 2026-ban: kirúgható-e az, aki már közel a nyugdíjhoz? 4 hete
- Új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon – karácsonyi bejelentés 1 hónapja
- Nyugdíj 2026: mi marad és mi változik? 2 hónapja
- Már csak alig több mint két hét maradt az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére 2 hónapja
- Elfogadták jogszabályt: így vezetik be a 14. havi nyugdíjat 2 hónapja
- Valós emelés a nyugdíjaknál, duplázás a családi pótléknál – erre készülne a Tisza-kormány 2 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig