ÁFSZ: csökkent az álláshelyek száma

A munkaadók a tárgyhónap folyamán a bejelentett álláshelyek közül összesen 21 333-hoz nem igényeltek támogatást, ez az összes bejelentés 70,6 százaléka. A nem támogatott, új álláshelyek száma a megelőző hónaphoz képest 1,4 százalékos növekedést mutat, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig még jelentősebb, 6,2 százalékos emelkedés mutatkozik. Ettől ellentétesen alakult a támogatott állásokra vonatkozó munkaerő-igények dinamikája, ezek száma ugyanis júliushoz képest csökkent. Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 57,8 ezret tettek ki. Ez a hónap során érvényes, közvetíthető állások száma, amelyből a tárgyhó végéig 27,0 ezer maradt betöltetlen.

Az augusztusi zárónapon a legtöbb, nem támogatott betöltetlen álláshely a gyártósori összeszerelő, az egyéb segédmunkás és a hegesztő, lángvágó szakmákban jelentkezett. A munkáltatók által felkínált bruttó átlagos munkabér a gyártósori összeszerelők esetében 135,9 ezer forint, az egyéb segédmunkások esetében 97,7 ezer forint, a hegesztők, lángvágók esetében 155,9 ezer forint volt.

A támogatott munkaerőigények több mint felét (56 százalékát) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban jelentették be, ezek dominánsan közhasznú, közmunka vagy közcélú munka keretében történő alkalmazásra irányultak. Ezzel szemben a legtöbb új, nem támogatott állást a feldolgozóipar (6600 darab) és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (4200 darab) nemzetgazdasági ágazatok területéről jelentették be a munkáltatók.

Augusztusban enyhén emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma az augusztusi zárónapon 425,0 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 4,0 ezer fős (0,9 százalékos) emelkedést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 7,8 ezer fős (1,9 százalékos) növekedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi növekedés mértéke lényegesen kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt: 2007. augusztus végén 10,4 százalékkal volt magasabb az álláskeresők száma az egy évvel korábbi állapothoz képest.

Júliushoz képest mind a hét régióban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, ellenben Békés megyében és Budapesten enyhe csökkenést figyelhetünk meg. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva azonban mind Közép-Magyarországon, mind Nyugat-Dunántúlon csökkent - az országos trenddel ellentétben - a nyilvántartott álláskeresők létszáma, míg Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedés következett be (3,2 százalék és 2,9 százalék).

A tartósan állást keresők aránya augusztusban megközelítette az egyharmadot, ami azt jelenti, hogy 140,2 ezer fő több mint egy éve folyamatosan állást keresett. Számuk növekvő tendenciájú. Az átlagos regisztrációs idő 354 napot tett ki. A tárgyhónapban 125,8 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra - nagyobb részük, 71,2 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 144,8 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez lényegében minden harmadik álláskeresőt érinti (34,1 százalék). Számuk növekvő tendenciájú: a megelőző év azonos időszakához viszonyítva idén augusztusban 11,7 ezer fővel (8,8 százalékkal) többen kaptak rendszeres szociális segélyt. Augusztusban az összes nyilvántartott álláskereső 63,7 százaléka kapott ellátást, több mint egyharmaduk (154,3 ezer fő) ellátatlan volt. Az ellátásban nem részesülők 30 százalékát teszik ki a pályakezdők.

Több pályakezdő fiatal szerepelt a nyilvántartásban

A nyilvántartott álláskeresők létszámára augusztusban is a pályakezdők számának alakulása nyomta rá bélyegét. Egy hónap alatt a pályakezdők létszáma 5,5 százalékkal emelkedett, míg a nem pályakezdőké csak elhanyagolható mértékben (0,4 százalékkal) nőtt. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma júliustól mutat emelkedést, ekkor egy hónap alatt csaknem egyötödével bővült a regisztrációban szereplő pályakezdők száma. Ez az emelkedés augusztusban is tovább folytatódott. Az egy év alatti növekedés értéke 1,8 százalék volt, ez lényegében megegyezik az összes álláskeresőre jellemző értékkel. Az augusztusi zárónapon a pályakezdők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között 10,7 százalékra emelkedett.

Júliushoz képest minden régióban és megyében növekedett a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma: a legnagyobb mértékű emelkedés Nyugat- és Közép-Dunántúlon valamint Közép-Magyarországon figyelhető meg (10,9–16,0 százalék közötti), e régiókban azonban összességében kevesebb pályakezdő szerepel a nyilvántartásban így létszámuk kisebb növekedése is nagyobb százalékos változást eredményez. Összességében a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval nagyobb a pályakezdők aránya az összes álláskereső körében A negatív póluson Észak-Magyarország és Észak-Alföld áll, ahol 12, illetve 13 százalék a pályakezdők aránya, szemben Közép-Magyarországgal, ahol csak 3,9 százalékot tesz ki ez az arányszám.

Jelentősen csökkent augusztusban a pályakezdők beáramlása

Augusztusban a megelőző hónaphoz képest 6,3 százalékkal csökkent a nyilvántartásba belépők száma. Ennek hátterében az áll, hogy júliusban kiugróan megnőtt a belépők száma, köszönhetően a frissen végzett pályakezdők beáramlásának. Ehhez a kiugró értékhez képest augusztusban már kisebb mértékű belépési fogalomról számolhatunk be. Júliushoz képest a belépő pályakezdők száma 32,5 százalékkal csökkent, a nem pályakezdőké kisebb mértékben, 1,2 százalékkal emelkedett.

Augusztusban a belépő pályakezdők legnagyobb hányada, 46 százaléka érettségit adó középiskolákban végzett, 16 százalékuk végzett szakiskolát, szakmunkásképző iskolát. 22 százalékuknak legfeljebb 8 általános osztály végzettsége volt, míg 15 százalékuk rendelkezett diplomával.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 9,6 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,4 százalék volt augusztus végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Legrosszabb mutatóval Észak-Magyarország és Észak-Alföld (17,4 százalék, illetve 16,9 százalék) rendelkezett, míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,5 százalék) figyelhetjük meg, azonban régiókon belül is igen nagy különbségek találhatók. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke nem változott lényegesen (2007. augusztusi értéke 9,5 százalékot tett ki).

Az Európai Unió tagországaiban előírt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,5 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. májusi-júliusi időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.

84,1 ezer fő vett részt különböző aktív foglalkoztatási programokban

Tovább nőtt júniusban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma. A hónap folyamán összesen 84,1 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköz támogatásban, amely létszám 7,9 százalékkal haladja meg az előző hónap adatát. A növekedésben szerepet játszik, hogy egyre többen vesznek részt az EU társfinanszírozásával működtetett TÁMOP 1.1.2. programokban (Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért). Az előző év azonos időszakához viszonyítva is jelentősen nőtt az aktív eszközökben érintettek létszáma, idén mintegy 14,1 ezer fővel (22,8 százalékkal) magasabb ez az érintett létszám.

Az érintett létszám valamennyi főbb aktív eszközt tekintve növekedett az előző év azonos időszakához képest. A legtöbben bér- és járulékjellegű támogatásban és munkaerő-piaci képzésekben vettek részt (31-31 százalék). Említésre méltó, hogy a képzésekben résztvevő érintettek száma - többek között az uniós források növekvő felhasználása miatt - 85,4 százalékkal növekedett idén júniusban, a tavalyi létszámadathoz képest. A közhasznú munkavégzés támogatása továbbra is jelentős eszköz, a tárgyhónapban 19,4 ezer fő dolgozott ilyen jellegű munkákon, mely az összes aktív eszközben érintett létszám 23,1 százalékát jelenti.