ÁFSZ: folyamatosan emelkedik a lakosság képzettségi szintje

A javuló tendencia egyebek között a munkaerő-piaci képzéseknek is köszönhető, amelyek egy részét a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai irányítása alá tartozó regionális képző központok bonyolítják le. A kilenc regionális képző központban az elmúlt 15 évben közel félmillió felnőtt kapott rövidebb-rosszabb szakmai, nyelvi, illetve általános jellegű képzést, vagy vett részt elhelyezkedését elősegítő tréningen.

A képzés jelentősége

A lakosság képzettségi színvonala a rendszerváltás óta javuló tendenciát mutat. Jelentős területi szóródással ugyan, de egyértelmű a szakképzettséggel rendelkezők magasabb foglalkoztatottsága: 2006-ban a 15-64 év közötti korosztályban a felsőfokú végzettségűek között 81,2 százalék, a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek körében 69,2 százalék, a középiskolai végzettségűeknél 61,6 százalék, míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél mindössze 27,6 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. A munkaerőpiacon összességében egyre kevesebben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 1992-ben a 2006. évivel nagyjából megegyező foglalkoztatotti létszámból 1172 ezren (29 százalék) tartoztak ebbe a kategóriába, 2006-ban viszont már csak 519 ezren, ami 13 százalékos arányt jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat így a képzést tekinti egyik kiemelt feladatának, az egyik meghatározó foglalkoztatás-stratégiai eszköznek.

A képzés mint munkaerő-piaci eszköz

A legjelentősebb aktív foglalkoztatási eszközök a képzés, a vállalkozóvá válás támogatása, a bértámogatás, a munkatapasztalat-szerzés támogatása, a foglalkoztatási támogatás valamint a közhasznú foglalkoztatás. A képzés a közhasznú munkavégzést követően a második legnagyobb létszámot érintő aktív munkaerő-piaci eszköz az álláskeresők körében. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül zajlik képzés a regionális képző központokban (RKK), amelyet részben a munkaügyi központokkal kötött megállapodás keretében az MPA FA képzési keretéből finanszíroznak. Ezen kívül jelentős a szerepe a különböző uniós programok (HEFOP, TÁMOP) nyújtotta forrásokból finanszírozott képzéseknek, valamint a regionális munkaügyi központok által, az MPA Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretéből finanszírozott képzéseknek is, amelyet pályázaton kiválasztott képzők bonyolítanak le. A munkaügyi szervezet a jelentősebb aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja egy monitoring rendszer segítségével. A támogatott munkaerő-piaci képzések nagy szegmensét az állástalanok számára biztosított, ajánlott és elfogadott képzések jelentik. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a képzést sikeresen befejezett (válaszadó) álláskeresők több mint 40 százaléka, hiányszakmák esetében csaknem 60 százaléka, a végzést követő három hónapon belül el tud helyezkedni. Az RKK-ban szakmát szerzők száma az utóbbi években évente tizenöt- és húszezer fő között alakult. Ezen túl még hasonló nagyságrendű az ugyancsak a munkaerő-piaci pozíciót javító tréningeken, nyelvi kurzusokon résztvevők száma.

A regionális képző központok 15 éve

A regionális képző központok önálló gazdálkodású, központi költségvetésű felnőttképzési intézmények. Tevékenységük elsősorban a munkanélküliség által leginkább veszélyeztetettek és az állástalanok képzésére, átképzésére irányul, emellett azonban széles körű, komplex szakmai szolgáltatásokat is nyújtanak a munkaerőpiac szereplőinek. A kilenc RKK lefedi az ország minden régióját.

A képző központok legfontosabb feladatai:

központi képzési programokban meghatározott rétegek (csoportok) képzése,

munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek képzése,

fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs célú képzése,

alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztató képzése,

felnőttképzés-fejlesztési feladatok,

felnőttképzési szolgáltatások.

A regionális képző központok teljesítménye

A kilenc regionális képző központ átlagos életkora 14,3 év. E majd tizenöt év alatt mintegy félmillió felnőtt kapott rövidebb-hosszabb szakmai, nyelvi vagy általános jellegű képzést, illetve vett részt elhelyezkedését segítő tréningen. A képzésben résztvevők fele (kb. 240 ezer fő) szakmát adó tanfolyamon végzett. A csaknem félmillió ember mintegy 55-60 százaléka, azaz hozzávetőleg 250-260 ezer fő regisztrált álláskereső volt. A végzettek elhelyezkedését jelző monitoring vizsgálatok azt mutatják, hogy az RKK-ban szakmát szerzetteknek mintegy fele, a szakma megszerzését követő három hónapon belül el tud helyezkedni.

A másfél évtized alatt a képzések szakmai összetétele a gazdasági-társadalmi változásokhoz igazodott. Informatikai kurzust folyamatosan indítottak az RKK-k, ez az egyik legnépszerűbb szakirány. Az építőipari, gépipari, gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás ágazatába tartozó képzések szintén a vezető szakmák között voltak a tizenöt év alatt folyamatosan. Az 1996-1998 közötti időszakban jelentősen emelkedett a gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás területen végzettek száma, míg 1999-2001 között a villamosenergia-ipar, kereskedelem, vendéglátás, gépjavítás és informatika vezetett. Ebben az időszakban jelent meg az egészségügyi és szociális képzések iránti igény. 2002 és 2006 között változatlanul sokan végeztek el kereskedelemi, vendéglátó-ipari, valamint informatikai képzést, illetőleg megjelentek a mezőgazdasági gépek kezelésére jogosító kurzusok is.

Becslések szerint mai áron számolva mintegy 40-45 milliárd forintot fordított az ÁFSZ a közvetlen képzési (a megélhetési támogatást nem tartalmazó) költségekre. Ma egy felnőtt korú személy szakmai képzése (a szakmától függő eltérő időtávból fakadó erős szórással) átlag 250 ezer forintba kerül.