kapubanner for mobile
Megjelent: 4 éve

Aktivitási arány

A gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül azt mutatja meg, hogy a népesség hány százaléka vesz részt a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt.

Az aktivitási arány, más néven munkaerő-piaci részvételi arány, megmutatja, hogy a munkaképes korú népességnek (leggyakrabban a 15-64 vagy 15-74 éves korosztálynak) hány százaléka tartozik a gazdaságilag aktívak közé. A gazdaságilag aktívak csoportjába a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen tartoznak, vagyis azok, akik rendelkeznek munkával vagy aktívan keresnek munkát.

Miért kulcsfontosságú az aktivitási arány?

Ez a mutató átfogó képet nyújt a munkaerőpiac állapotáról és annak potenciáljáról, mivel jelzi:

  • A munkaerőpiac kínálatának mértékét: Magas aktivitási arány azt jelenti, hogy a munkaképes korú népesség nagy része hajlandó és képes részt venni a munkaerőpiacon.
  • A gazdaság munkaerő-potenciálját: Minél nagyobb az aktív népesség aránya, annál nagyobb a gazdaság rendelkezésére álló munkaerőforrás.
  • A foglalkoztatottság és munkanélküliség közötti kapcsolatot: Az aktivitási arányt a foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta együttesen határozza meg. Változásai befolyásolhatják mindkét másik mutatót. Például, ha az aktivitási arány nő anélkül, hogy a foglalkoztatás is emelkedne, a munkanélküliségi ráta növekedhet.
  • Demográfiai és társadalmi trendek hatását: Az aktivitási arányt befolyásolja a népesség korösszetétele, a nők munkaerőpiaci részvételének alakulása, az oktatási rendszerben töltött idő hossza, a nyugdíjkorhatár, a társadalmi normák és a kulturális tényezők.
  • Nemzetközi összehasonlításokat: Az aktivitási arány lehetővé teszi a különböző országok munkaerőpiacának összehasonlítását, ami rávilágíthat a strukturális különbségekre és a versenyképességre.

Befolyásoló tényezők:

Számos tényező befolyásolja az aktivitási arányt:

  • Népesség korösszetétele: Az elöregedő társadalmakban az aktivitási arány általában alacsonyabb, mivel a munkaképes korú népességen belül egyre nagyobb a nem aktív idősek aránya.
  • Gazdasági konjunktúra: Gazdasági fellendülés idején, amikor több a munkalehetőség, az aktivitási arány általában nő, mivel több ember lép be a munkaerőpiacra. Recesszió idején ez csökkenhet, mivel egyesek elveszítik a reményt a munkatalálásra és inaktívvá válnak.
  • Munkaerőpiaci szabályozás: A munkavállalást ösztönző vagy éppen korlátozó szabályozások (pl. adózás, szociális juttatások rendszere) befolyásolhatják az aktivitási arányt.
  • Nyugdíjrendszer paraméterei: A nyugdíjkorhatár emelése vagy a nyugdíjjogosultság feltételeinek változása hatással lehet a idősebb korosztály aktivitására.
  • Oktatási rendszer: A felsőoktatásban eltöltött idő növekedése ideiglenesen csökkentheti az aktivitási arányt a fiatalabb korosztályban, de hosszú távon növelheti a képzett munkaerő kínálatát.
  • Társadalmi és kulturális tényezők: A nemek közötti egyenlőség, a gyermekvállalással kapcsolatos támogatások és a munkavégzéshez való társadalmi attitűd mind befolyásolják a munkaerőpiaci részvételt.

Aktuális trendek és Magyarország helyzete:

Magyarországon az elmúlt években az aktivitási arány összességében emelkedő tendenciát mutatott, különösen a 25-54 éves korosztályban. A kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések, a gazdasági növekedés és a munkaerőhiány is hozzájárultak ehhez a növekedéshez. Ugyanakkor az elöregedő társadalom hatása továbbra is érezhető, ami korlátozza az aktivitási arány további jelentős emelkedését.

A 2020-as koronavírus-járvány átmenetileg befolyásolta az aktivitási arányt, mivel sokan váltak inaktívvá a gazdasági bizonytalanság és a munkalehetőségek csökkenése miatt. Azonban a gazdaság részleges helyreállásával az aktivitási arány ismét emelkedésnek indult.

A 2023-as és 2024-es években a magas infláció és a gazdasági lassulás ellenére az aktivitási arány Magyarországon viszonylag stabil maradt. A munkaerőhiány továbbra is sok ágazatot érint, ami ösztönzi a munkaképes korú népesség minél nagyobb arányú részvételét a munkaerőpiacon. A kormányzat különböző programokkal is igyekszik növelni az aktivitási arányt, különösen a fiatalok, az idősebbek és a hátrányos helyzetű csoportok körében.

2025 elején a munkaerőpiac továbbra is feszesnek tűnik, ami várhatóan magasan tartja az aktivitási arányt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen publikál adatokat a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről, amelyekből az aktivitási arány is levezethető.

Az aktivitási arány alakulásának nyomon követése továbbra is fontos a magyar munkaerőpiac jövőbeli kilátásainak megértéséhez és a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához.

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek