Alig maradt szabadsága a fizikai dolgozóknak

A Trenkwalder közel 7000 fizikai munkavállaló idei szabadságolási statisztikáját elemezte egy kutatás során, melyből kiderült: márciusban átlagosan 92 százalékkal, míg áprilisban 108 százalékkal több szabadságot adtak ki. A májusi érték már az előző évivel megegyező mértéket mutat.

A veszélyhelyzet ideje alatt a termelési lánc problémái miatt leálló vállalatok jelentős tömegeket tartottak otthon, az első hetekben jellemzően fizetett szabadságon. Mindez az éves szabadságkeretek csökkenését eredményezte, ezért idén nyáron sok munkavállaló a tervezettnél kevesebb időre tud szabadságra menni.

„A szellemi munkát végzők körében ugyanakkor a home office számos esetben rugalmasabb életvitelt tett lehetővé" - mutatott rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder service delivery igazgatója.

Esetükben tehát idén is célszerű figyelni arra, hogy az idei szabadságkeretet legalább időarányosan felhasználják a nyári hónapokban. Az a szabály ugyanis, hogy a szabadságot (az életkor alapján járó pótszabadság kivételével) a tárgyévben kell kiadni, továbbra is érvényben van.

A BDO Magyarország szakemberei a szabadságolások tervezésének fő nehézségét a járványhelyzet bizonytalan alakulásában látják. Számos egészségügyi szakértő október-november hónapokra várja az úgynevezett „második hullámot”, amely újabb korlátozásokat, valamint az ellátási lánc újbóli nehézségeit hozhatja magával.

„A tavaszihoz képest kevesebb, illetve rövidebb időszakokra szóló leállásokra számíthatunk. Ennek okai a Covid mellett az egyes ágazatokban egyébként is meglévő, vagy közvetett módon, a vírus miatt továbbgyűrűző kedvezőtlen kilátások" - magyarázza Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója.

A piaci környezet kikényszeríthet újabb leállást, és erre a cégek egy része már jóelőre, a szabadságok szigorúbb ütemezésével is próbál felkészülni.

A szakértő szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben könnyen előfordulhat, hogy pusztán a szabadságkeret kezelésével a felmerülő problémák nem megoldhatóak. A cégek pontosan erre való tekintettel korábban 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése mellett döntöttek.

A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt - a Munka törvénykönyve által biztosítottnál - hosszabb tartamú munkaidőkeretről egyoldalúan dönthettek a cégek, de aki ezzel a lehetőséggel az első hullámban nem élt, az „lemaradt”.

Jelenleg ugyanis csak az új munkahelyteremtő beruházások esetén lehet egyoldalúan elrendelni 24 hónapos munkaidőkeretet, a kijelölt Békés Megyei Kormányhivatal engedélye alapján.