Az agrárdiploma belépő lehet a bankszektorba is

Az egyik egyetem két éve végzett agrármérnök hallgatói közül kávéautomata-forgalmazó cég vezetője, banki üzletkötő, kozmetikumokat forgalmazó multinacionális nagyvállalat területi képviselője, könyvelő, pályázatíró, fejvadász, agrár szaktanácsadó, vámügyintéző, szolgáltató központ alkalmazottja és újságíró is kikerült.

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai hűen mutatják az agrárképzés iránt csökkenő érdeklődést: 2001 óta a felére csökkent az agrárjellegű képzésre jelentkezők száma. Közülük az államilag támogatottak száma a hét évvel ezelőtti közel 3900-ról 2100-re apadt.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) statisztikái szerint 2005-ben az agrárjellegű diplomával rendelkezők aránya az összes pályakezdő diplomás között 11,5 százalék volt, 2006 szeptemberében ez a szám 11,7 százalékra nőtt, tavaly viszont csaknem két százalékkal, 10,1-re csökkent. - Nehéz dolguk van a felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezőknek, sok köztük a pályaelhagyó. Közvetlenül a mezőgazdasági termelésben nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni - mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM ügyvezető partnere. A szakember az agrármarketing és -sales területekben lát fantáziát, érdemes errefelé szakosodni vagy a diploma mellett ilyen irányú kiegészítő képzéseket végezni. - Marketingszakembereket jelenleg is keresnek nemcsak a magyar, hanem a nyugat-európai, a távol-keleti piacokra is - de egy-egy ilyen álláshoz használható, magas szintű nyelvtudás kell - teszi hozzá a szakember. - Másod-, harmadévben érdemes átgondolni, merre tovább. Aki a szakmában szeretne maradni, de nincs a környezetében olyan agrártevékenységgel foglalkozó cég, ahol el tudna helyezkedni, mindenképp kezdjen el dolgozni, gyakornokoskodni még az egyetemi évek alatt - tanácsolja Juhos Andrea.

- A pályakövetési rendszer a többi intézményhez hasonlóan a Szent István Egyetemen (SZIE) idén indul; mostanáig elsősorban a Hallgatói Önkormányzat, továbbá a különböző baráti és öregdiákkörök révén, "szájhagyomány" útján értesültünk arról, milyen területen, mennyi idő után sikerült diákjainknak elhelyezkedniük, illetve arról, hogyan alakult a karrierjük - tudta meg a Népszabadság Solti Lászlótól, az intézmény rektorától. A mezőgazdaság szerepének átrendeződésével és a környezeti, helyi települési hatásokat is figyelembe vevő megközelítés miatt az oktatásban - a hagyományos állattenyésztési, növénytermesztési szakok mellett - fokozatosan előtérbe kerülnek a környezet- és tájgazdálkodással, a vidékfejlesztéssel és a marketinggel foglalkozó területek.

- A változó igényekhez a karok képzési struktúrájának átrendezésével igyekszünk igazodni - mondja Solti László, aki szerint Magyarországon jelenleg túl sok helyen képeznek agrárszakembereket, miközben az ágazat felvevő képessége és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma egyre csökken. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Karán is az Öregdiákok Egyesülete igyekszik tartani a kapcsolatot a végzettekkel.

Szabó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának sajtó- és PR-munkatársa úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a mezőgazdasági mérnök szakon 6-7 szakirány felé orientálódhatnak a hallgatók, ezért sokféle munkakört tölthetnek be: akad köztük vámnyomozó, logisztikai cég alkalmazottja, ökoturizmust szervező iroda és agrárcég vezetője is. A vadgazda mérnökök - értelemszerűen - a vadászatszervezés területén, vad- és halgazdálkodási vállalatoknál, természetvédelmi szakigazgatási szervek, szakhatóságok munkaköreiben helyezkedhetnek el - mondja. - Az alföldi régió és a mezőgazdaság lassú fejlődése megnehezíti az elhelyezkedést, így aztán sokan nem a diplomájuknak megfelelő munkakörben próbálnak álláshoz jutni - teszi hozzá Szabó Zoltán.

Az sem javít a helyzeten, hogy az érettségizők körében ma nem divat mezőgazdasággal, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozni, pedig - különösen a dél-alföldi részeken - szükség lenne az utánpótlásra, fiatalításra. A képzési paletta folyamatosan bővül, a gazdaság egyre szélesebb látókörű szakembereket igényel. A tantárgyak közé már beépült a minőségirányítás, a vállalkozói készségek fejlesztése, a logisztikai ismeretek, a karrierépítés és a pályázatírás is. A társ- és hobbiállat-tenyésztés is egyre népszerűbb. - Ez ma még hiányszakma, ezért igen jók lesznek az elhelyezkedési esélyek - hívja fel rá a figyelmet Szabó Zoltán.

Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke úgy véli, a közigazgatásban, a bankszférában, a környezetvédelemben vagy a kistérségi fejlesztések területén is van helyük az agrárvégzettségűeknek. Szerinte nagy az igény szaktanácsadókra is és egyre több az olyan kis- és közepes befektető is az agráriumban, akinek semmi köze ehhez az ágazathoz - számukra szintén nélkülözhetetlen a mezőgazdasági szakemberek tudása.

Az elnök úgy gondolja, hogy az agrárvégzettségű munkanélküliek egy része nem azért került be a statisztikába, mert nem talált állást, hanem azért, mert nem a szakmában akar elhelyezkedni. - Alacsony az agrárosok társadalmi presztízse, és ez sok fiatalt visszariaszt. Az emberekben olyan kép él róluk, hogy gumicsizmás szántóvetők, pedig ez nincs így. Ma a traktoros több tízmilliót érő, légkondicionált gépen ül, egy agrárszakember pedig széles körű - ökonómiai, ökológiai, biológiai és vállalatvezetési - ismeretekkel rendelkező alkalmazott - mondja az elnök, hozzátéve: a felsőfokú képzés gyakorlati részén, az egyetemek, főiskolák kapcsolatain a versenyszférával lenne mit javítani.

Népszabadság