Az alkalmi munkavállalói jogviszony (I. rész)
A gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy a munkáltató csupán rövid időre, egyes munkák elvégzésére kíván munkavállalót alkalmazni. Ennek a lehetősége persze mindig meg volt a határozott idejű, vagy a meghatározott munkára történő alkalmazással. Kétségtelen azonban, hogy az ilyen foglalkoztatás adminisztrációs és közterhei nem tették szimpatikussá az ilyen módon történő foglalkoztatást, így vagy nem éltek ennek lehetősége felhasználásával, vagy még inkább az, hogy a vele járó kötöttségek miatt a vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyták, szabálytalanul jártak el.
Kik jogosultak AM-könyvvel történő alkalmazásra? A törvény értelmében erre mindazok jogosultak, akik munkára jelentkező személyeket
- az Mt. (Munka Törvénykönyve) 73. §-a,
- a Ktv. (köztisztviselők törvény) 1. §-a, valamint
- a Kjt. (közalkalmazotti törvény) 1. §-a (1) bekezdése
értelmében munkára alkalmazhatnak [AMt. (1) bekezdés, a továbbiakban közösen: munkáltató].
A Ktv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató azonban közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra AM-könyvvel munkavállalót nem alkalmazhat [AMt. 2. § (5) bekezdés].
Kiket lehet ilyen módon alkalmazni? AM-könyvvel alkalmazható, illetve foglalkoztatható
- az a természetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet; így általában az, aki betöltötte a 16. életévét, rendelkezik az esetleg szükséges szakképzettséggel, tapasztalattal és egészségügyi szempontból sem merül fel kizáró körülmény, továbbá
- az a külföldi, aki a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll. [AMt. 1. § (2) bekezdés, a továbbiakban együtt: munkavállaló].
Mi minősül az AMt. alkalmazásában alkalmi munkavállalásnak? Ebben a vonatkozásban alkalmi munkavállalásnak, illetve foglalkozatásnak az minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
- legfeljebb öt egymást követő naptári napig és
- egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig és
- egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig történő foglalkoztatásra létesít jogviszonyt és a munkavállalónak kifizetett - az AMt. 3. § (2) bekezdésében felsorolt, a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkadíj egy munkában töltött naptári napra eső összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál nem több [AMt. 2. § (1) bekezdés].
Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető [AMt. 2. § (2) bekezdés].
A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál ebben a jogviszonyban összesen százhúsz napot tölthet [AMt. 2. § (3) bekezdés].
Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt nem létesíthet [AMt. 2. § (4) bekezdés].
Az alkalmi munkavállalásnál során milyen jogviszony létesül a felek között? Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó jogviszony is munkaviszony, még ha az általában hosszabb időre, tartós jelleggel létrejövő munkaviszonyokhoz képest sajátosnak, atipikusnak minősül is. Következésképpen - az AMt.-ben meghatározott egyes eltérésekkel - erre a jogviszonyra is az Mt. általános szabályai vonatkoznak. (Az eltérésekre a későbbiekben még visszatérünk.)
Mi a szerepe és a minősége az AM-könyvnek? Az AM-könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Az AM-könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet (AMt. 4. §).
Ki állítja ki, és hogyan juthat AM-könyvhöz a munkavállaló? Az AM-könyvet elsődlegesen a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki. [Lásd még az AMt. 5. § (2)-(3) bekezdését is]. A kiállító szerv a munkavállalóra vonatkozó személyi adatokat (név, lánykori név, anyja neve, születési helye, a születés ideje), a munkavállaló személyi igazolványa (a nem magyar állampolgárságú személy esetén útlevele), a taj számát az ezt tartalmazó hatósági igazolvány alapján állítja ki [AMt. 6. § (1) bekezdés]. Az AM-könyvet a munkavállaló kérelmére, ellenszolgáltatás nélkül kell a munkavállalónak kiadni [AMt. 5. § (1) bekezdés]. A munkanélküli járadékban részesülő személy az AM-könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központ kirendeltségén kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették [AMt. 5. § (4) bekezdés].
A munkavállalónak az AM-könyvet egyébként a munkavégzés helyén kell tartania, megállapodhat azonban a munkáltatóval abban, hogy a könyvet a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.
Fontos még tudni, hogy
- a kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM-könyvet a munkavállaló kérelmére. A kiállító egyben köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM-könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és, hogy a taj számát és az adóazonosító jelét kezeli [AMt. 5. § (4)-(5) bekezdés],
- a munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-ig az AM-könyvet a kiállítónak le kell adnia. Ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy magánnyugdíj-pénztárral létesített-e tagsági viszonyt és ennek fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíj-pénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot [AMt. 5. § (6) bekezdés],
- a kiállítónak január 31-ig igazolást kell kiadnia a munkavállalónak, amely - az előírt személyes adatokon túlmenően - tartalmazza az AM-könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját, naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát [AMt. 5. § (6) bekezdés],
- a kiállítónak továbbá a munkavállalót tájékoztatnia kell arról is, hogy az igazolás alapján milyen jogok és kötelezettségek terhelik, valamint, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és a megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok mellett a szerzett munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat [AMt. 5. § (6) bekezdés],
- a kiállító az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak az AM-könyvet és kérelmére új könyvet állít ki [AMt. 5. § (5) bekezdés].
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Akár megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja a képzést? Milyen eszköz áll a munkáltatók rendelkezésére arra, hogy... Teljes cikk
„Minden nap gyomorgörccsel mentem be a munkahelyemre”, mondta egy magyarországi áldozat, egy hat országot érintő, a munkahelyi szexuális zaklatást... Teljes cikk
Milyenek lesznek a munka világának mindennapjai egy bértranszparens országban? Ismét kölcsönvesszük korábbi főhősünk, Réka szemüvegét annak... Teljes cikk

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?