Az informatikai szektorban a végzettségnél fontosabb a gyakorlati tudás

A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD országokban lefolytatott kutatások 2017-es beszámolója* szerint. A diplomások körében a foglalkoztatottság magasabb (85% az átlag 74%-hoz képest), sokkal magasabb összjövedelemre tesznek szert életük folyamán (átlagosan 56%-kal többre), és egészségi állapotuk, valamint várható élettartamuk is lényegesen jobb, mint amit a felsőoktatásból kimaradók esetében regisztráltak.

Mindazonáltal - mutat rá a felmérés - a felsőfokú végzettségűek körében sem homogének a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők messze felül teljesítenek (88%-os foglalkoztatottsági arány), szemben a tudományos, elméleti, vagy művészeti szakirányokról kikerülőkkel (81%-os arány). Az ő mutatóik inkább állnak közelebb a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőség mutatóihoz.

Az oktatási és munkaerőpiaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű átrendeződés lesz kimutatható. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles fokozat eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.

„Nagyon nehezen képzelhető el, hogy valaki orvosi diploma nélkül műtsön, vagy építész diploma nélkül tervezzen épületeket. Az informatika azonban más. Az informatikusi egyetemi képzések tradicionálisan tudósok, kutatók képzésére jöttek létre. Ugyanakkor jelenleg elsősorban nem ilyen munkatársakra, hanem digitális szakemberekre van szükség nagy tömegben.” - meséli megrendelőik tapasztalatait Boda József, a Codecool programozóiskola ügyvezetője.

Részben ezt a sejtést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon. Az OECD friss éves jelentésében is hivatkozott 2016-os vitairatukban arra találtak igazolást, hogy a hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni. 2016-os adataik már arra engedtek következtetni, hogy az informatikai készségek megléte akár nélkülözhetővé is teszi a formális felsőoktatási bizonyítványt a foglalkoztatottság és a jövedelem szempontjából. Az azóta eltelt idő vélhetőleg tovább erősítette ezt a trendet.

A jövő felnőttjeinek a képzései átalakulnak. Nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő, vagy kiegészítő képzések sorozata. Ezekkel sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények. Ezáltal a munkavállalók jobb fizetéshez, jobb élethez jutnak.