Az irodapiacot is felforgatja az energiaárak robbanása

Lesznek, akik olcsóbb és hatékonyabb házba költöznek emiatt, de nagy hullámra nem lehet számtani. Egyelőre. Ez derül ki a Newmark VLK Hungary Kft. október elején végzett bérlői felméréséből.

Mindenesetre a következő pár hét vízválasztó lehet. Egyrészt a bérlőknek újból felül kell vizsgálni, hogy mekkora a területigényük, illetve milyen hatékonyan használják azt és mekkora a home office aránya. Másrészt azt is meg kell nézni, hogy menyire korszerű az az épület, amiben most dolgoznak, s érdemes-e költözni egy újba vagy a biztosat választva maradni, de további kedvezményeket kiharcolni.

Csökkenőben van a home office aránya, de az biztos, hogy szilárdan beépült a cégek gyakorlatába. A német gazdaságkutató intézet információja szerint Németországban például hetente átlagosan 1,4 napra, Franciaországban 1,3-ra, de Japánban már 1,1 napra esett az átlagos otthoni munkavégzés. Nálunk 1,7 napos ez a mutató.

„Kiemelten európai és főleg magyar probléma az egekbe szökött energiaárak, a tartósan magas infláció és nálunk ehhez még hozzájön a gyorsan romló forint. Mindez akkor, amikor a bérlők szeretnék visszahódítani az otthoni munkába kényelmesedett dolgozóikat az irodába. Új korszak van: eddig csak a bérleti díjra figyelt mindenki, ott próbált meg engedményt kicsikarni, de most az összköltséget nézik, és ez alapján döntenek, hogy maradnak vagy költöznek” – mondta Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője.

Az áthárított üzemeltetési-díjnövekmény miatt az eddigi 3-4,5 euróval szemben 8-9 euróra ugorhat az egy négyzetméterre számított havi üzemeltetési díj, de már most hallottunk akár ennél magasabb előre jelzett összeget is.

Előbbiek előtt két opció van: átszerződnek egy most épülő, de az átlagnál kisebb összköltséggel üzemelő irodaházba és igyekeznek kihasználni, hogy a fejlesztők most szinte mindent (kiemelt kiépítési hozzájárulás, bérleti díjkedvezményt stb.) megadnak nekik, csakhogy feltölthessék az új házakat. Ekkor viszont megkötik a saját kezüket, mert vállalják, hogy legalább öt évig ott is maradnak. Azt is kockáztatják, hogy az irodaterület esetleg túl nagy lesz pár év múlva és nem tudják hozzáigazítani ehhez a szerződésüket.

Dönthetnek úgy is, hogy inkább kivárnak, maradnak a kevésbé korszerű irodaházukban és plusz kedvezményt harcolnak ki. Az ügyvezető szerint az utóbbiból lesz a több, vagyis a szerződés-hosszabbításoké lesz a főszerep, egyelőre nem lesz jelentős költözési hullám az szinte biztos. 

Kalaus Valter szerint a bérbeadókon is erős a nyomás, hogy megtartsák a bérlőiket. Ehhez rengeteg pénzt kell majd áldozniuk a korszerű üzemeltetési háttér megteremtésére. A bérlői igényekre reagálva lehetővé kell tenni például, hogy zónázható legyen az épület, mert csak így lehet majd megteremteni az úgynevezett jelenlét alapú működtetést.

A pici információk szerint jelenleg mintegy 200 ezer négyzetméternyi irodaterület van kivitelezési szakaszban Budapesten, ezeket az ingatlanokat idén és jövőre tervezik átadni. Új spekulatív projektek indítása viszont egy-két évig nem valószínű, nagyon sok a bizonytalanság, s ennek megfelelően sem a fejlesztők, sem a bérlők nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni.

Fotó: unsplash.com